1 Ján. 5.
1 Ján. 5.
A hit, a mi legyőzi a világot. A Lélek bizonyságtétele. Az egymásért való imádkozás ereje.
1 Ján. 5,1
Mindaz, a ki hiszi, hogy Jézus a Krisztus, Istentől [rész 4,2. 15. Ján. 1,12. 13.] született; és mindaz, a ki szereti a szülőt, azt is szereti, a ki attól született.
1 Ján. 5,2
Abból ismerjük meg, hogy szeretjük az Isten gyermekeit, hogyha az Istent szeretjük, és az ő parancsolatait megtartjuk.
1 Ján. 5,3
Mert az az Isten szeretete, hogy megtartjuk [Ján. 14,15. 23. 15,10.] az ő parancsolatait; az ő parancsolatai pedig nem [Mát. 11,30.] nehezek.
1 Ján. 5,4
Mert mindaz, a mi az Istentől született, legyőzi [rész 4,4. Ján. 16,33. Róm. 8,37.] a világot; és az a győzedelem, a mely legyőzte a világot, a mi hitünk.
1 Ján. 5,5
Ki az, a ki legyőzi a világot, ha nem az, a ki hiszi, hogy Jézus az Isten Fia?!
1 Ján. 5,6
Ez az, a ki víz és vér által jő vala, Jézus a Krisztus; nemcsak a vízzel, hanem a vízzel és [Ján. 19,34.] a vérrel. És a Lélek az, a mely bizonyságot tesz, mert a Lélek az igazság.
1 Ján. 5,7
Mert hárman vannak, a kik bizonyságot tesznek a mennyben, az Atya, [Mát. 28,19.] az Íge és a Szent Lélek: és ez a három egy.
1 Ján. 5,8
És hárman vannak, a kik bizonyságot tesznek a földön, a Lélek, a víz és a vér; és ez a három is egy.
1 Ján. 5,9
Ha elfogadjuk az emberek bizonyságtételét, az Isten bizonyságtétele nagyobb: mert az Isten bizonyságtétele az, a melylyel bizonyságot tett az [Ján. 5,37. 8,17. 18.] ő Fiáról.
1 Ján. 5,10
A ki hisz az Isten Fiában, bizonyságtétele van önmagában. [Róm. 8,16. Gal. 4,6.] A ki nem hisz az Istennek, hazuggá tette őt; mert nem hitt abban a bizonyságtételben, a melylyel bizonyságot tett Isten az ő Fiáról.
1 Ján. 5,11
És ez az a bizonyságtétel, hogy örök életet adott nékünk az Isten és ez az [Ján. 1,4.] élet az ő Fiában van.
1 Ján. 5,12
A kié a Fiú, azé az élet: a kiben nincs meg az Isten Fia, az élet sincs meg [Ján. 3,36.] abban.
1 Ján. 5,13
Ezeket írtam néktek, a kik hisztek az Isten Fiának nevében, hogy tudjátok meg, hogy örök [Ján. 20,31.] életetek van, és hogy higyjetek az Isten Fiának nevében.
1 Ján. 5,14
És ez az a bizodalom, a melylyel ő hozzá vagyunk, hogy ha kérünk valamit az ő akarata szerint, meghallgat [rész 3,22.] minket:
1 Ján. 5,15
És ha tudjuk, hogy meghallgat bennünket, akármit kérünk, tudjuk, hogy megvannak a kéréseink, a melyeket kértünk ő tőle.
1 Ján. 5,16
Ha valaki látja, hogy az ő atyjafia vétkezik, de nem halálos [Mát. 12,31. 32. Zsid. 6,4-6.] bűnt, könyörögjön, és az Isten életet ad annak, a ki nem halálos bűnnel vétkezik. Van halálos bűn; nem az ilyenért mondom, hogy könyörögjön.
1 Ján. 5,17
Minden igazságtalanság [rész 3,4.] bűn; de van nem halálos bűn is.
1 Ján. 5,18
Tudjuk, hogy valaki Istentől született, nem vétkezik: [rész 3,6. 9.] hanem a ki Istentől született, megőrzi magát, és a gonosz nem illeti őt.
1 Ján. 5,19
Tudjuk, hogy Istentől vagyunk, és az egész világ a gonoszságban vesztegel.
1 Ján. 5,20
De tudjuk azt is, hogy az Isten Fia eljött, és értelmet [Luk. 24,25.] adott nékünk arra, hogy megismerjük az igazat, és hogy mi az igazban, az ő Fiában, a Jézus Krisztusban vagyunk. Ez az igaz Isten és [Róm. 9,5.] az örök [Ján. 17,3.] élet.
1 Ján. 5,21
Fiacskáim, oltalmazzátok meg magatokat a bálványoktól. [1 Kor. 6,9. 10,14. 1 Pét. 4,3.] Ámen!
