Mát. 12.
Mát. 12.
Kalásztépés és gyógyítás szombatnapon. Az ördöngős. A Szent Lélek káromlása. A kívánt jel megtagadása. Jézus anyja és testvérei.
Mát. 12,1
Abban az időben a vetéseken át haladt Jézus szombatnapon; tanítványai pedig megéheztek, és kezdték a [5 Móz. 23,26.] kalászokat tépni és enni.
Mát. 12,2
Látván pedig ezt a farizeusok, mondának néki: Ímé a te tanítványaid azt cselekszik, a mit nem szabad [2 Móz. 20,10.] szombatnapon cselekedni.
Mát. 12,3
Ő pedig monda nékik: Nem olvastátok-é, [1 Sám 21,7.] mit cselekedett Dávid, mikor megéhezett vala ő és a kik vele valának?
Mát. 12,4
Hogyan ment be az Isten házába, és ette [1 Sám. 21,5-7.] meg a szentelt kenyereket, a melyeket nem vala szabad megennie néki, sem azoknak, a kik ő vele valának, hanem csak [3 Móz. 24,5-9.] a papoknak?
Mát. 12,5
Vagy nem olvastátok-é a törvényben, hogy szombatnapon megtörik a papok a szombatot [4 Móz. 28,9.] a templomban és nem vétkeznek?
Mát. 12,6
Mondom pedig néktek, hogy a templomnál nagyobb van itt.
Mát. 12,7
Ha pedig tudnátok, mi ez: [Hós. 6,6. rész 9,13.] Irgalmasságot akarok és nem áldozatot, nem kárhoztattátok volna az ártatlanokat.
Mát. 12,8
Mert a szombatnak is Ura az embernek Fia.
Mát. 12,9
És távozván onnan, méne az ő zsinagógájukba.
Mát. 12,10
És ímé, vala ott egy elszáradt kezű ember. És megkérdék őt, mondván: [Luk. 14,3.] Ha szabad-é szombatnapon gyógyítani? hogy vádolhassák őt.
Mát. 12,11
Ő pedig monda nékik: [Luk. 13,15. 14,5.] Kicsoda közületek az az ember, a kinek van egy juha, és ha az szombatnapon a verembe esik, meg nem ragadja és ki nem vonja azt?
Mát. 12,12
Mennyivel drágább pedig az ember a juhnál! Szabad tehát szombatnapon jót [Luk. 14,5.] cselekedni.
Mát. 12,13
Akkor monda annak az embernek: Nyújtsd ki a kezedet. És kinyújtá, és olyan éppé lőn, mint a másik.
Mát. 12,14
A farizeusok pedig [Ján. 5,16.] kimenvén, tanácsot tartának ellene, hogyan veszíthetnék el őt.
Mát. 12,15
Jézus pedig észrevévén ezt, eltávozék onnan. És követé őt nagy [Márk 3,7-12.] sokaság, és ő meggyógyítja vala mindnyájokat;
Mát. 12,16
És megfenyegeté őket, hogy [rész 8,4.] őt ismertté ne tegyék;
Mát. 12,17
Hogy [Ésa. 42,1-4.] beteljesedjék Ésaiás próféta mondása, a ki így szólt:
Mát. 12,18
Ímé az én szolgám, a kit választottam; az én szerelmesem, a [rész 3,17.] kiben az én lelkem kedvét lelé; lelkemet adom ő belé, és ítéletet hirdet a pogányoknak.
Mát. 12,19
Nem verseng, és nem kiált; az utczákon senki nem hallja szavát.
Mát. 12,20
A megrepedezett nádat nem töri el, és a pislogó gyertyabelet nem oltja ki, mígnem diadalomra viszi az ítéletet.
Mát. 12,21
És az ő nevében reménykednek majd a pogányok.
Mát. 12,22
Akkor egy vak és néma ördöngőst [rész 9,34. Márk 3,22-30. Luk. 11,14-26. 29-32.] hoztak ő eléje; és meggyógyítá azt, annyira, hogy a vak és néma mind beszél, mind lát vala.
Mát. 12,23
És elálmélkodék az egész sokaság, és monda: Vajjon nem ez-é Dávidnak ama Fia?
Mát. 12,24
A farizeusok pedig ezt hallván, mondának: [rész 9,34.] Ez nem űzi ki az ördögöket, hanemha Belzebubbal, az ördögök fejedelmével.
Mát. 12,25
Jézus pedig, tudva az ő gondolataikat, monda nékik: Minden ország, a mely magával meghasonlik, elpusztul; és egy város vagy háznép sem állhat meg, a mely meghasonlik magával.
Mát. 12,26
Ha pedig a Sátán a Sátánt űzi ki, önmagával hasonlott meg; mimódon állhat meg tehát az ő országa?
Mát. 12,27
És ha én Belzebub által űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok ki által űzik ki? Azért ők magok lesznek a ti bíráitok.
Mát. 12,28
Ha pedig én Istennek Lelke [1 Ján. 3,8.] által űzöm ki az ördögöket, akkor kétség nélkül elérkezett hozzátok az Isten országa.
Mát. 12,29
Avagy mi módon mehet be valaki a hatalmasnak házába és [Ésa. 49,24.] rabolhatja el annak kincseit, hanemha megkötözi előbb a hatalmast és akkor rabolja ki annak házát?
Mát. 12,30
A ki velem [Márk 9,40. Luk. 9,50.] nincsen, ellenem van; és a ki velem nem gyűjt, tékozol.
Mát. 12,31
Azt mondom azért néktek: Minden bűn és káromlás megbocsáttatik az embereknek; de a Lélek káromlása [Zsid. 6,4. 6. 10,26. 1 Ján. 5,16.] nem bocsáttatik meg az embereknek.
Mát. 12,32
Még a ki az ember Fia ellen szól, annak is megbocsáttatik; de a ki a Szent Lélek ellen szól, [Márk 3,29. Luk. 12,10. 1 Tim. 1,13.] annak sem ezen, sem a más világon meg nem bocsáttatik.
Mát. 12,33
Vagy legyetek jó [rész 7,17.] fák, és teremjetek jó gyümölcsöt, vagy legyetek romlott fák, és teremjetek romlott gyümölcsöt; mert gyümölcséről ismerik meg a fát.
Mát. 12,34
Mérges kígyóknak fajzatai, mi módon szólhattok jókat, holott gonoszak vagytok? Mert a szívnek teljességéből szól a száj.
Mát. 12,35
A jó ember az ő szívének jó kincseiből hozza elő a jókat; és a gonosz ember az ő szívének gonosz kincseiből hozza elő a gonoszokat.
Mát. 12,36
De mondom néktek: Minden hivalkodó beszédért, a mit beszélnek az emberek, számot adnak majd az ítélet napján.
Mát. 12,37
Mert a te beszédidből ismertetel igaznak, és a te beszédidből ismertetel hamisnak.
Mát. 12,38
Ekkor felelének néki némelyek az írástudók és farizeusok közül, mondván: Mester, [rész 16,1.] jelt akarnánk látni te tőled.
Mát. 12,39
Ő pedig felelvén, monda nékik: E gonosz és parázna nemzetség jelt kiván; és [Márk 8,12. Luk. 11,29.] nem adatik jel néki, hanemha Jónás prófétának jele.
Mát. 12,40
Mert a miképen Jónás [Jón. 2,12.] három éjjel és három nap volt a czethal gyomrában, azonképen az embernek Fia is három nap és három éjjel lesz a föld gyomrában.
Mát. 12,41
Ninive férfiai [Luk. 11,32. Jón. 3,5.] az ítéletkor együtt támadnak majd fel ezzel a nemzetséggel, és kárhoztatják ezt: mivelhogy ők megtértek a Jónás prédikálására; és ímé nagyobb van itt Jónásnál.
Mát. 12,42
Délnek [Luk. 11,31. 1 Kir. 10,1-10.] királyné asszonya felkél majd az ítéletkor e nemzetséggel együtt, és kárhoztatja ezt: mert ő eljött a földnek széléről, hogy hallhassa a Salamon bölcseségét; és ímé, nagyobb van itt Salamonnál.
Mát. 12,43
Mikor pedig a tisztátalan lélek kimegy [Luk. 11,24-26.] az emberből, víz nélkül való helyeken jár, nyugalmat keresve, és nem talál:
Mát. 12,44
Akkor ezt mondja: Visszatérek az én házamba, a honnét kijöttem. És oda menvén, üresen, kisöpörve és fölékesítve találja azt.
Mát. 12,45
Akkor elmegy és vesz maga mellé más hét lelket, gonoszabbakat ő magánál, és bemenvén, ott lakoznak; és ennek az embernek utolsó állapotja [2 Pét. 2,20.] gonoszabb lesz az elsőnél. Így lesz ezzel a gonosz nemzetséggel is.
Mát. 12,46
Mikor pedig még szóla a sokaságnak, ímé [rész 13,55.] az ő anyja és az ő testvérei állanak vala odakünn, akarván ő vele szólni.
Mát. 12,47
És monda néki valaki: Ímé a te anyád és testvéreid odakünn állanak, és szólni akarnak veled.
Mát. 12,48
Ő pedig felelvén, monda a hozzá szólónak: Kicsoda [Luk. 2,49.] az én anyám; és kik az én testvéreim?
Mát. 12,49
És kinyujtván kezét az ő tanítványaira, monda: Ímé az én anyám és az én testvéreim!
Mát. 12,50
Mert [Róm. 8,29.] a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, az nékem fitestvérem, nőtestvérem és anyám.
