Mát. 10.
Mát. 10.
Krisztus kiküldi tizenkét tanítványát. Hatalmat és utasítást ád nékik.
Mát. 10,1
És előszólítván tizenkét [Márk 6,7-13. Luk. 9,1-15.] tanítványát, hatalmat ada nékik a tisztátalan lelkek felett, hogy kiűzzék azokat, és gyógyítsanak minden betegséget és minden erőtelenséget.
Mát. 10,2
A tizenkét apostol nevei pedig ezek: Első Simon, a kit Péternek hívnak, és András, az ő testvére; Jakab, a Zebedeus fia, és János az ő testvére;
Mát. 10,3
Filep és Bertalan; Tamás és Máté, a vámszedő; Jakab, az Alfeus fia, és Lebbeus, a kit Taddeusnak hívtak;
Mát. 10,4
Simon a kananita, és Judás, az Iskariotes, a ki el is árulta őt.
Mát. 10,5
Ezt a tizenkettőt küldé ki Jézus, és megparancsolá nékik, mondván: Pogányok útjára ne menjetek, és Samaritánusok városába ne menjetek be;
Mát. 10,6
Hanem menjetek inkább Izráel házának eltévelyedett [rész 15,24. Csel. 13,46.] juhaihoz.
Mát. 10,7
Elmenvén pedig prédikáljatok, mondván: Elközelített [rész 4,17. Luk. 10,9.] a mennyeknek országa.
Mát. 10,8
Betegeket [Csel. 20,33.] gyógyítsatok, poklosokat tisztítsatok, halottakat támasszatok, ördögöket űzzetek. Ingyen vettétek, ingyen adjátok.
Mát. 10,9
Ne szerezzetek aranyat, se ezüstöt, se réz-pénzt a ti erszényetekbe,
Mát. 10,10
Se [Luk. 10,4.] útitáskát, se két ruhát, se sarut, se pálczát; mert [1 Tim. 5,18. 4 Móz. 18,31.] méltó a munkás az ő táplálékára.
Mát. 10,11
A mely városba vagy faluba pedig bementek, tudakozzátok meg, ki abban méltó; és ott [Márk 6,10. Luk. 10,7.] maradjatok, a míg tovább mehettek.
Mát. 10,12
Ha pedig [Luk. 10,5. 6.] bementek a házba, köszöntsétek azt.
Mát. 10,13
És ha méltó a ház, szálljon a ti békességtek reá; ha pedig nem méltó, a ti békességtek rátok térjen vissza.
Mát. 10,14
És ha valaki nem fogad be titeket, és nem hallgatja a ti beszédeteket, mikor kimentek abból a házból, vagy városból, lábaitok porát is [Luk. 10,10-12. Csel. 13,51. 18,6.] verjétek le.
Mát. 10,15
Bizony mondom néktek: [rész 11,24. Luk. 20,47.] Az ítélet napján könnyebb lesz a Sodoma és Gomora földjének dolga, mint annak a városnak.
Mát. 10,16
Ímé, [Luk. 10,3.] én elbocsátlak titeket, mint juhokat a farkasok közé; [Róm. 16,19. Eféz. 5,15.] legyetek azért okosak mint a kígyók, és szelidek mint a galambok.
Mát. 10,17
De óvakodjatok az emberektől; mert törvényszékekre adnak titeket és [rész 24,9.] az ő gyülekezeteikben megostoroznak titeket;
Mát. 10,18
És helytartók és királyok elé visznek titeket érettem, bizonyságul ő [rész 24,14. Csel. 25,23. 27,24.] magoknak és a pogányoknak.
Mát. 10,19
De mikor átadnak titeket, ne aggodalmaskodjatok, [Márk 13,11. Luk. 12,11. 12.] mi módon vagy mit szóljatok; mert megadatik néktek abban az órában, mit mondjatok.
Mát. 10,20
Mert nem ti vagytok, a kik szóltok, hanem a ti Atyátoknak Lelke az, a ki szól ti bennetek. [1 Kor. 2,4.]
Mát. 10,21
Halálra adja pedig testvér testvérét, atya gyermekét; támadnak magzatok szüleik ellen, és megöletik őket.
Mát. 10,22
És gyűlöletesek lesztek, mindenki [rész 24,9. 13.] előtt az én nevemért; de a ki mindvégig megáll, az megtartatik.
Mát. 10,23
Mikor pedig abban a városban üldöznek titeket, szaladjatok a másikba. Mert bizony mondom néktek: be sem járjátok Izráel városait, míg az [rész 16,28.] embernek Fia eljövend.
Mát. 10,24
Nem [Luk. 6,40. Ján. 13,16. 15,20.] fölebbvaló a tanítvány a tanítónál, sem a szolga az ő uránál.
Mát. 10,25
Elég a tanítványnak, ha olyan mint a mestere, és a szolga mint az ő [rész 12,24.] Ura. Ha a házigazdát Belzebubnak hívták, mennyivel inkább az ő házanépét?!
Mát. 10,26
Azért ne féljetek tőlök. Mert nincs oly [Márk 4,22. Luk. 8,17. 12,2.] rejtett dolog, a mi napfényre ne jőne; és oly titok, a mi ki ne tudódnék.
Mát. 10,27
A mit néktek a sötétben mondok, a világosságban mondjátok; és a mit fülbe súgva hallotok, a háztetőkről hirdessétek.
Mát. 10,28
És ne féljetek azoktól, a kik a testet ölik [Luk. 12,4. 5.] meg, a lelket pedig meg nem ölhetik; hanem attól féljetek inkább, a ki mind a [Jak. 4,12.] lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában.
Mát. 10,29
Nemde, két verebecskét [Luk. 12,6. 7.] meg lehet venni egy kis fillérért? És egy sem esik azok közül a földre a ti Atyátok akarata nélkül!
Mát. 10,30
Néktek pedig még a fejetek hajszálai is mind számon vannak.
Mát. 10,31
Ne féljetek azért; ti sok verebecskénél drágábbak vagytok.
Mát. 10,32
Valaki azért vallást tesz én rólam az emberek előtt, én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám előtt;
Mát. 10,33
A ki pedig [Márk 8,38. Luk. 9,26. 12,9.] megtagad engem az emberek előtt, én is megtagadom azt az én mennyei Atyám előtt.
Mát. 10,34
Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet bocsássak e földre; nem azért jöttem, hogy békességet bocsássak, hanem hogy fegyvert.
Mát. 10,35
Mert azért jöttem, hogy meghasonlást támaszszak az ember és az ő atyja, a leány és az ő anyja, a meny és az ő napa közt;
Mát. 10,36
És hogy az [Mik. 7,6. Luk. 12,51-53.] embernek ellensége legyen az ő házanépe.
Mát. 10,37
A ki inkább szereti atyját és anyját, [5 Móz. 33,9. Luk. 14,26. 27.] hogynem engemet, nem méltó én hozzám; és a ki inkább szereti fiát és leányát, hogynem engemet, nem méltó én hozzám.
Mát. 10,38
És a ki föl nem veszi az ő keresztjét [rész 16,24. 25. Márk 8,34. Luk. 9,23. 14,27.] és úgy nem követ engem, nem méltó én hozzám.
Mát. 10,39
A ki megtalálja az ő életét, [rész 16,25. Márk 8,35. Luk. 9,24. 17,33. Ján. 12,25.] elveszti azt; és a ki elveszti az ő életét én érettem, megtalálja azt.
Mát. 10,40
A ki titeket befogad, engem [rész 18,5. Luk. 9,48. Ján. 13,20.] fogad be; és a ki engem befogad, azt fogadja be, a ki engem küldött.
Mát. 10,41
A ki befogadja a prófétát próféta nevében, prófétának jutalmát veszi; és a ki befogadja az igazat igaznak nevében, igaznak jutalmát veszi;
Mát. 10,42
És a ki inni ád egynek e kicsinyek közül, csak egy pohár [rész 25,40. Márk 9,41.] hideg vizet tanítvány nevében, bizony mondom néktek, el nem vesztheti jutalmát.
