2 Kir. 25.
2 Kir. 25.
Jeruzsálemet megveszi Nabukodonozor; a nép vitetik a babilóniai fogságra.
2 Kir. 25,1
És történt az ő uralkodásának kilenczedik esztendejében, a tizedik hónapban, és annak tizedik napján, hogy [2 Krón. 36,17-22.] feljött Nabukodonozor, Babilónia királya minden ő seregével Jeruzsálem ellen, és táborba szállott ellene, és köröskörül ostromtornyokat építettek ellene.
2 Kir. 25,2
És megszállva tartatott a város Sédékiás király tizenegyedik esztendejéig;
2 Kir. 25,3
De a negyedik hónap [Jer. 52,6. 30.] kilenczedik napján akkora inség lett a városban, hogy nem volt mit enni a föld népének.
2 Kir. 25,4
És betöretett a város, és a harczosok mind futni kezdtek éjjel a kettős kőfal között levő kapu útján, a mely a király kertje mellett van; a Káldeusok pedig ott táboroztak a város körül. És a király is elfutott a puszta útján.
2 Kir. 25,5
De a Káldeusok hada űzőbe vette a királyt, és utólérték őt Jerikhó mezején, és egész serege szétszóródott mellőle.
2 Kir. 25,6
És elfogták [Jer. 34,21.] a királyt, és elvitték őt Babilónia királyához Riblába, a hol ítéletet tartottak fölötte.
2 Kir. 25,7
És Sédékiás fiait saját szeme láttára vágták le; Sédékiás szemeit pedig megvakították, és lánczokba verve vitték el őt [5 Móz. 28,15. 36.] Babilóniába.
2 Kir. 25,8
És az ötödik hónap hetedik napján - ez a Nabukodonozor, babilóniai király uralkodásának tizenkilenczedik esztendeje - feljött Nabuzár-Adán, a vitézek hadnagya, Babilónia királyának szolgája Jeruzsálembe;
2 Kir. 25,9
És felgyújtotta az Úr házát és a király házát, és Jeruzsálem összes házait és mind a nagy palotákat felégette tűzzel.
2 Kir. 25,10
És Jeruzsálem kőfalait köröskörül lerombolta a Káldeusok serege, [1 Kir. 9,3-8.] a mely a vitézek hadnagyával volt.
2 Kir. 25,11
A többi népet pedig, a mely a városban még megmaradt volt, és azokat, a kik Babilónia királyához hajlottak, és a többi népet mind elhurczolta Nabuzár-Adán, a vitézek hadnagya.
2 Kir. 25,12
A föld népének csak a szegényéből hagyott ott a vitézek hadnagya szőlőmíveseket és szántó-vető embereket.
2 Kir. 25,13
És a rézoszlopokat, a melyek az Úr házában voltak, és a mosdómedenczék talpait és a réztengert, a mely az Úr házában volt, összetörték [Jer. 27,19-22.] a Káldeusok, és azok rezét Babilóniába vitték.
2 Kir. 25,14
Elvitték a fazekakat is, a lapátokat, a késeket, [1 Kir. 7,50.] temjénezőket, és minden, szolgálatra rendelt, egyéb rézedényeket.
2 Kir. 25,15
És elvitte a vitézek hadnagya a serpenyőket, a medenczéket, a melyek közül némelyek aranyból, némelyek pedig ezüstből voltak,
2 Kir. 25,16
A két rézoszlopot, a [1 Kir. 7,15. 39.] réztengert és a mosdómedenczék talpait, a melyeket Salamon csinált volt az Úr házában; megmérhetetlen volt mindezeknek az edényeknek a reze.
2 Kir. 25,17
Az egyik oszlop magassága tizennyolcz sing volt, és egy rézgömb volt rajta és a gömb három sing magas volt, a gömbön köröskörül hálózat és gránátalmák mind érczből, és ugyanilyen volt a másik oszlop is a hálózattal együtt.
2 Kir. 25,18
És elhurczolta a vitézek hadnagya Serája papot [1 Krón. 6,14.] is, az első rendből és Sofóniás papot, a második rendből és a három ajtónállót,
2 Kir. 25,19
És a városból elvitt egy főembert, ki a hadakozó férfiak előljáró hadnagya volt, és öt férfiút, a kik a király körül forgolódtak volt, a kik találtattak a városban, és a sereg hadnagyának íródeákját, a ki sereget gyűjt vala a föld népe közül, és hatvan férfiakat a föld népe közül, a kik ott találtattak a városban.
2 Kir. 25,20
És vevé őket Nabuzár-Adán, a vitézek hadnagya, és elvitte Babilónia királyához Riblába,
2 Kir. 25,21
És levágta őket Babilónia királya, és megölte Riblában a Hámát földjén. És így viteték el Júda az ő [rész 21,13. 14.] földjéről.
2 Kir. 25,22
A Júda földjén megmaradt népnek pedig, a melyet meghagyott Nabukodonozor, Babilónia királya, Gedáliát, Ahikámnak, a Sáfán fiának fiát, rendelte tiszttartóul.
2 Kir. 25,23
Mikor pedig meghallották a seregek hadnagyai mind, és az ő embereik, hogy Babilónia királya Gedáliát [Jer. 40,5. 9.] tette tiszttartóvá, elmentek Gedáliához Mispába, Izmáel, a Nétánia fia, és Johanán, a Kareáh fia, és Serája, a nétofáti Tánhumet fia, és Jahazánia, Maakáti fia, ők és az ő embereik;
2 Kir. 25,24
És megesküdött nékik Gedália és az ő embereiknek, és monda nékik: Ne féljetek a Káldeusoknak való szolgálattól. Maradjatok az országban, és szolgáljatok Babilónia királyának, és jó dolgotok lesz.
2 Kir. 25,25
A hetedik hónapban azonban elment Izmáel, Nétániának, az Elisáma fiának fia, a ki királyi magból volt, és vele tíz férfiú, és megölték Gedáliát és meghalt; és a Zsidókat és a Káldeusokat, a kik ő vele voltak Mispában.
2 Kir. 25,26
És felkelt az egész nép kicsinytől nagyig és a seregek hadnagyai, és elmentek Égyiptomba; mert féltek a Káldeusoktól.
2 Kir. 25,27
És lőn a harminczhetedik esztendőben, Joákinnak, a Júda királyának fogságba hurczoltatása után, a tizenkettedik hónap huszonhetedik napján, kivette Evil-Merodák, Babilónia királya, az ő uralkodásának első esztendejében Joákint, Júda királyát a fogházból;
2 Kir. 25,28
És kegyesen beszélt vele, és feljebb tette az ő székét a többi királyok székeinél, a kik nála voltak Babilóniában;
2 Kir. 25,29
És kicserélte fogsága ruháit, és mindenkor nála volt étele életének minden idejében.
2 Kir. 25,30
És mindenkor kijárt az ő része, a melyet a király adott néki napról-napra életének minden idejében.
