1 Kir. 4.
1 Kir. 4.
Salamonnak dicsősége és bölcsesége.
1 Kir. 4,1
És lőn Salamon király az egész Izráel felett királylyá.
1 Kir. 4,2
Ezek valának pedig az ő főemberei: Azária, Sádók [rész 2,35.] papnak fia.
1 Kir. 4,3
Elihóref és Ahija, Sisának fiai íródeákok, Jósafát, az Ahilud fia, emlékíró vala.
1 Kir. 4,4
És Benája, [rész 1,38. 2,35. 2 Sám. 23,20.] a Jójada fia, a sereg hadnagya; Sádók pedig és Abjátár papok.
1 Kir. 4,5
És Azáriás, a Nátán fia, a tiszttartók előljárója; és Zábud, a Nátán fia, főtanácsos és a király barátja.
1 Kir. 4,6
És Ahisár udvarbíró; Adónirám pedig, az Abda fia, kincstartó.
1 Kir. 4,7
Vala pedig Salamonnak tizenkét tiszttartója az egész Izráelen, a kik ellátták a királyt és az ő háznépét: esztendőnként mindeniknek egy hónapig kellett az ellátásról gondot viselnie.
1 Kir. 4,8
És ezek azoknak neveik: Húrnak fia az Efraim hegyén.
1 Kir. 4,9
Dékernek fia Mákásban, Sahálbimban, Béth-Semesben és Elonban és Béth-Hanánban.
1 Kir. 4,10
Hésednek fia Arúbotban, ő hozzá tartozott [Józs. 15,20. 35.] Szókó és Héfer egész földe.
1 Kir. 4,11
Abinádáb fiaié volt Dór egész határa. [Józs 17,11.] A Salamon leánya, Táfát, vala néki felesége.
1 Kir. 4,12
Bahana, az Ahilud fia, bírja vala Taanákot és Megiddót és egész Béth-Seánt, mely Sartána mellett vala Jezréel alatt, Béth-Seántól fogva mind Abela Méholáig és mind Jokméámon túl.
1 Kir. 4,13
Gébernek fia, Rámóth Gileádban: övé valának Jáirnak, [4 Móz. 32,41.] a Manasse fiának falui, melyek Gileádban valának; az övé volt az Argób [5 Móz. 3,4.] tartománya, mely Básánban vala, hatvan nagy város kőfallal és érczzárakkal megerősítve.
1 Kir. 4,14
Ahinádáb, Iddó fia Mahanáimban.
1 Kir. 4,15
Ahimaás Naftaliban; a Salamon leányát, Bosmátát vevé magának feleségül ő is.
1 Kir. 4,16
Bahana, Khúsai fia, Áserben és Alóthban.
1 Kir. 4,17
Jósafát, Paruákh fia, Issakhárban.
1 Kir. 4,18
Simei, Éla fia, Benjáminban.
1 Kir. 4,19
Géber, Uri fia, a Gileád földében, Sihonnak, az Emoreus királyának földében, és Ógnak, a Básánbeli királynak földében; és ez egy tiszttartó bírja vala azt a földet.
1 Kir. 4,20
És Júda és Izráel megsokasodott, olyan sok volt, mint a tenger mellett való [rész 3,8. 1 Móz. 13,16. 4 Móz. 23,10.] föveny, és ettek, ittak és vigadtak.
1 Kir. 4,21
Salamon pedig uralkodék minden országokon a folyóvíztől [1 Móz. 15,18. 2 Krón. 9,26.] fogva egész a Filiszteusok földéig és Égyiptomnak határáig, és ajándékokat hoznak vala, és szolgálnak vala Salamonnak, életének minden idejében.
1 Kir. 4,22
És Salamon eledele naponként ez vala: harmincz véka zsemlyeliszt és hatvan véka közönséges liszt;
1 Kir. 4,23
Tíz hízlalt ökör, húsz füvön járt ökör és száz juh; a szarvasokon, őzeken, bivalokon és hízlalt madarakon kivül.
1 Kir. 4,24
Mert ő uralkodék minden helyeken a folyóvizen [2 Krón. 9,26.] túl Thifsától fogva egész Gázáig; minden királyokon, a kik a folyóvizen túl valának; és békessége volt néki minden alattvalóitól köröskörül.
1 Kir. 4,25
És lakozék Júda és Izráel bátorsággal, [3 Móz. 26,5. 6.] kiki mind az ő szőlőtője és fügefája alatt. Dántól fogva Bersebáig; Salamonnak minden idejében.
1 Kir. 4,26
És Salamonnak volt negyvenezer szekérbe [rész 10,26. 2 Krón. 1,14. 9,25.] való lova az istállókban, és tizenkétezer lovagja.
1 Kir. 4,27
És ezek a tiszttartók ellátták Salamon királyt és mindazokat, a kik a Salamon király asztalánál valának, kiki az ő hónapján, minden fogyatkozás nélkül.
1 Kir. 4,28
Azután árpát és szalmát is hoztak a lovaknak és a paripáknak arra a helyre, a hol a király volt, kiki az ő rendelete szerint.
1 Kir. 4,29
És az Isten adott bölcseséget Salamonnak és igen nagy értelmet és mély szívet, mint a fövény, mely a tenger partján van.
1 Kir. 4,30
Úgy hogy a Salamon bölcsesége nagyobb volt, mint a napkelet [rész 3,12.] minden fiainak bölcsesége és Égyiptomnak egész bölcsesége.
1 Kir. 4,31
Sőt bölcsebb volt minden embereknél, még az Ezráhita [Zsolt. 89,1.] Ethánnál is és Hémánnál, [Zsolt. 88,1. 1 Krón. 15,19.] Kálkólnál és Dardánál, a Máhol fiainál; és híre neve vala minden nemzetségek között köröskörül.
1 Kir. 4,32
És szerze háromezer példabeszédet, és az ő énekeinek száma ezer és öt volt.
1 Kir. 4,33
Szólott a fákról is, a Libánon czédrusfájától az izsópig, a mely a falból nevekedik ki; és szólott a barmokról, a madarakról, a csúszó-mászó állatokról és a halakról is.
1 Kir. 4,34
És jőnek vala minden népek közül, hogy hallgassák a Salamon [rész 3,28. 10,1.] bölcseségét; a földnek minden királyaitól, a kik hallották vala az ő bölcseségét.
