Zak. 9.
Zak. 9.
Zak. 9,1
Fenyegető jövendölés. Az ÚR igéje szól Hadrák földje ellen, és Damaszkuszra nehezedik. Mert az ÚR szemmel tartja az embereket, Izráel minden törzsét, [Ézs 17,1]
Zak. 9,2
a szomszédos Hamátot is, meg Tíruszt és Szidónt, bármilyen bölcsek is. [Ézs 23,1; Ez 26-28r.]
Zak. 9,3
Várat épített magának Tírusz, és annyi ezüstöt halmozott fel, mint a por, annyi színaranyat, mint az utcán a sár.
Zak. 9,4
De most az Úr szegénnyé teszi, tengerbe dönti várfalát, a várost pedig tűz pusztítja el.
Zak. 9,5
Ha meglátja ezt Askelón, megijed, Gáza is reszketni fog nagyon, Ekrón reménysége meghiúsul. Nem lesz király Gázában, Askelón lakatlan marad. [Jer 47,1]
Zak. 9,6
Asdódban korcs nép lakik majd, és megtöröm a filiszteusok gőgjét.
Zak. 9,7
Kiveszem szájukból a vérrel együtt evett húst, és fogaik közül a förtelmes eledelt. De Istenünké lesz a maradékuk, olyan lesz, mint Júda egyik törzse, az ekróniak pedig olyanok, mint a jebúsziak.
Zak. 9,8
Táborba szállok majd házam védelmére, az arra járók ellen, és nem támadja meg őket többé fosztogató, mert most már rájuk tekintek. [Zak 2,9]
Zak. 9,9
Örvendj nagyon, Sion leánya, ujjongj, Jeruzsálem leánya! Királyod érkezik hozzád, aki igaz és diadalmas, alázatos, és szamáron ül, szamárcsikó hátán. [Ézs 62,11; Zof 3,14; Mt 21,5; Jn 12,15]
Zak. 9,10
Kiirtja a harci kocsit Efraimból és a lovat Jeruzsálemből. Kivész a harci íj is, mert békét hirdet a népeknek. Uralma tengertől tengerig ér, és a folyamtól a föld végéig. [Zsolt 72,8; Mik 5,9]
Zak. 9,11
A veled kötött szövetség véréért szabadon bocsátom foglyaidat a kútból, amelyben nincs víz. [2Móz 24,8]
Zak. 9,12
Térjetek vissza a fellegvárba, reménykedő foglyok! Még ma kijelentem: Kétszeres kárpótlást adok neked! [Ézs 61,7]
Zak. 9,13
Mert kifeszítem Júdát, mint egy íjat, Efraimot nyílnak használom. Felbuzdítom fiaidat, Sion, a görögök ellen, és olyanná teszlek, mint a hős kardja.
Zak. 9,14
Akkor megjelenik fölöttük az ÚR, kirepül nyila, mint a villám. Az én Uram, az ÚR megfújja a kürtöt, és dél felől támadó forgószélben vonul. [Zsolt 18,15]
Zak. 9,15
A Seregek URa oltalmazza népét, győznek, és taposnak a parittyaköveken. Úgy zúgnak, mintha bort ittak volna, megtelnek, mint az áldozati kehely, mint az oltár sarkai.
Zak. 9,16
Megsegíti őket Istenük, az ÚR azon a napon. Pásztorolja népét, mint egy nyájat. Mint a korona drágakövei, úgy ragyognak földjén.
Zak. 9,17
Milyen nagy az ő jósága, milyen nagy az ő szépsége! Bőven ad gabonát az ifjaknak, mustot a leányoknak.
