Ézs. 4.
Ézs. 4.
Ézs. 4,1
Hét asszony ragad majd meg egy férfit azon a napon, és ezt mondják: A magunk kenyerét esszük, a magunk ruhájába öltözünk, csak viselhessük nevedet. Vedd le rólunk a gyalázatot! [1Móz 30,23; 1Sám 1,6; Lk 1,25]
Ézs. 4,2
Azon a napon ékes és dicső sarjat ád az ÚR, a föld gyümölcse pedig pompás és díszes lesz azoknak, akik Izráelből megmaradnak. [3Móz 26,1-13; 5Móz 28,1-14; Ézs 30,23; Hós 2,23-24]
Ézs. 4,3
Akkor szentnek mondják majd azt, aki megmarad a Sionon, és életben marad Jeruzsálemben, aki csak föl van írva az élők közé a jeruzsálemiek közül. [Ézs 52,1; 62,12; Mal 3,16; Lk 10,20; Róm 11,5; Jel 13,8; 21,27]
Ézs. 4,4
Ha lemossa az Úr Sion leányainak a szeny . nyét, és leöblíti Jeruzsálem vérét ítélő lelkével, megtisztító lelkével, [Ézs 1,27; Mal 3,1-3; Mt 3,11-12]
Ézs. 4,5
akkor teremt az ÚR a Sion-hegy egész területe és a gyülekezet fölött nappal felhőt és ködöt, éjjel pedig lángoló tűz fényét. Mindezek fölött az ÚR dicsősége lesz az oltalom. [2Móz 13,21-22; 4Móz 9,15-22; Zsolt 91,1-3. 9]
Ézs. 4,6
Sátor lesz árnyékul nappal a hőség ellen, menedék és rejtekhely a zivatar és az eső ellen.
