MI SEGÍT A HÁBORÚBAN?
MI SEGÍT A HÁBORÚBAN?
A francia háborúban volt az inszurgensek között két testvér katona.
Az egyik igen kegyes, szelíd ember, a másik csúnya szájú, káromkodó vitéz.
– Ne imádkozzál, öcsém – szólt a szabadszájú bátya a csata előtt –, mert bizony baj ér tőle.
– De te ne káromkodjál – feddé őtet amaz –, mert meglásd, hogy meglőnek.
Történik azonban, hogy a csatába viszik őket, megütköznek az ellenséggel; s egyszer csak látja a bátya, hogy az öccsét elfogta az ellenség.
Mondtam, hogy így jár, bizonyosan megint imádkozott, aki erre-amarra van! Utánam szedtevette, terringette!
S nekivágtatott, és kivágta az öccsét az ellen kezéből nagy káromkodással.
Egyébiránt nem a káromkodás szokott itt használni, hanem a bátorság.
