II. 9. 1. 2. Az 1:144 000 méretarányú részletes térképek
II. 9. 1. 2. Az 1:144 000 méretarányú részletes térképek
Az 1:144 000 méretarányú részletes térképek a színes, kéziratos felmérési szelvények 1/5-ös kicsinyítésével készültek, léptékük 1 hüvelyk:2000 öl. Az eredetileg kitűzött cél, az egész Birodalom területére kiterjedő, egységes térképmű létrehozása, nem valósult meg, a részletes térképeket is országonként, tartományonként adták ki, az egyes felmérések befejezése után, Cassini-féle vetületben. Az osztrák tartományok, Morvaország és Szilézia, Csehország, valamint a Magyar Királyság területéről készült részletes szelvények alakja fekvő téglalap, méretük 14,4×9,6 bécsi hüvelyk (37,9×25,3 cm), a természetben egyenként 7,2×4,8 mérföld (54,6×36,4 km) területet fednek.
A részletes szelvények jelölése független a felmérési szelvényekétől és a különböző tartományok és országok területére vonatkozóan sem egységes, többnyire egyszerű sorszámozással jelölték őket (kivéve a Magyar Királyság területén, amint a későbbiekben látni fogjuk).
Első ízben jelenik meg a nagyobb léptékű térképek szélén a földrajzi fokhálózat jelölése (az I. katonai felmérésnél csak az 1822-ben megjelent, 1:864 000 méretarányú „Fallon”-térkép tartalmazott földrajzi fokhálózatot), a hosszúsági köröket Ferrótól számozták.
A részletes térképek, a rendelkezésre álló alapanyag szerint, különböző módon készültek. Az első 1:144 000 méretarányú térkép a Salzburgi Hercegségről jelent meg 1810-ben, ahol a felmérési szelvények még vetület nélküli rendszerben készültek, a részletes térképeket viszont már a „birodalmi” szelvényezéshez igazítva adták ki (51. sz CD melléklet, 56. térképmelléklet) Címe: Zutz, Joseph – Müller, Andreas:– Carte des Herzogthums Salzburg… (A Salzburgi Hercegség térképe). Wien, 1810. Összesen 15 csatlakozó térképszelvény, egyenként 37,9×25,3 cm-es lapok.212(A felmérés 1807–1808 között történt)
HT jelzet: B IX a 267., B IX a 271.
Időben a következő részletes térkép Alsó- és Felső-Ausztria területéről jelent meg, 1821-ben. Mivel itt a felmérési szelvények is a „birodalmi” szelvényezésben készültek, a részletes térképek is szabályos levezetéssel készültek. Egy részletes szelvény 9 (3x3) „régi” méretben készült felmérési szelvény fedőterületét ábrázolja (52. sz. CD melléklet, 57. térképmelléklet). A térképmű címe Karte des Erz-Herzogthums Oesterreich ob und unter des Enns…213 (Az Osztrák Főhercegség – Alsó és Felső Ausztria – térképe). Metszette: C. Stein. Wien, 1821. 30 csatlakozó, egyenként 37,9×25,3 cm-es térképszelvényből áll, a felmérés 1809 és 1818 között történt.
HT jelzet: B IX a 191., B IX a 200., B IX a 201.
A Tiroli Grófság, Vorarlberg és Liechtenstein felmérési szelvényei külön készültek, a tiroli szelvények vetület nélküli rendszerben, a vorarlbergi szelvények a „birodalmi” szelvényezésben. A részletes térképmű a három felmérés egyesítésével, a „birodalmi” szelvényezés szerint jelent meg. (A Vorarlberg területéről készült részletes térképek szelvényei 3×3 felmérési szelvény levezetésével készültek – 53. sz. CD melléklet, 58. térképmelléklet). A felmérés címe Karte der Gefürsteten Grafschaft Tyrol nebst Vorarlberg und dem angrenzenden Souverainen Fürstenthum Liechtenstein214 (A Tiroli Grófság, Vorarlberg és a Liechtensteini Hercegség térképe). Metszette: C. Stein. Wien, 1823. G. Q. St.215 24 egyenként 37,9×25,3 cm-es csatlakozó térképszelvény, a felmérés 1816–1821 között történt.
HT jelzet: B IX a 363., B IX a 363/1.
A Generalquartiermeisterstab rövidítése.
A Tengermellék, Stájerország és Illíria felmérési szelvényei alapján két részletes térképmű is született, melyeken feltüntetésre kerültek a közigazgatási változások. Mindhárom terület felmérése során négyzet alakú szelvények készültek. Illíria és a Tengermellék szelvényeinek közös vetületi kezdőpontja a Krim Berg, Stájerország szelvényeié a Schöckel (Schoeck Berg) volt. A négyzet alakú felmérési szelvények alapján fekvő téglalap alakú, 37,9×25,3 cm méretű szelvények születtek, de azok határoló vonalai nem esnek egybe a felmérési szelvények határoló vonalaival. A két részletes térképmű címe:
– Karte des Königreichs Illyrien und des Herzogthums Steyermark nebst dem Königlich Ungarischen Litorale216 (Az Illír Királyság [Karintia, Krajna, Isztria, Trieszt, Görz] és a Stájer Hercegség, valamint a Magyar Tengerpart térképe). G. Q. St. Wien, 1834. Metszette: C. Stein. Összesen 36 csatlakozó térképszelvény és egy áttekintő szelvény (54/a. sz. CD melléklet, 59. térképmelléklet), méretük egyenként 37,9×25,3 cm. A felmérések 1821 és 1836 között történtek.
HT jelzet: B IX a 57., B IX a 57/1.
– Special Karte der Herzogthümer Steiermark, Kärnten und Krain, der gefürsteten Grafschaft Görz und Gradisca...217 (Stájerország, Karintia és Krajna, Görz és Gradiska részletes térképe). Militärgeographisches Institut, Wien, 1842. Rajz, metszés: Topographischen Bureau des G. Q. St. 36 csatlakozó térképszelvény, egy áttekintő szelvény (54/b. sz. CD melléklet), 37,9×25,3 cm-e méretben. A felmérések 1821 és 1836 között folytak.
HT jelzet: B IX a 35.
Morvaország és Szilézia, Csehország, valamint Dalmácia felmérése alapján külön-külön jelentek meg a részletes térképek, de közös jellemzőjük, hogy fekvő téglalap alakú, 37,9×25,3 cm nagyságú szelvények négyzet alakú felmérési szelvények alapján készültek, s hogy a részletes szelvények határoló vonalai nem esnek egybe a felmérési szelvények határoló vonalaival. A három részletes térképmű címe:
– Special Karte der Markgrafschaft Maehren mit den Antheilen des Herzogthums Schlesien218 (A Morva Őrgrófság és a Sziléziai Hercegség részletes térképe). Militärgeographisches Institut. Wien, 1844. 19 csatlakozó térképszelvény, egy áttekintő szelvény (55. sz. CD melléklet, 60. térképmelléklet), méretük 37,9×25,3 cm. A felmérés 1836–1842 között ment végbe.
HT jelzet: B IX a 145.
– Special-Karte des Koenigreiches Boehmen219 (A Cseh Királyság részletes térképe). Militärgeographisches Institut. Wien, 1847–1860. 39, egyenként 37,9×25,3 cm-es csatlakozó térképszelvény (56. sz. CD melléklet, 61. térképmelléklet). A felmérés 1842–1853 között történt.
HT jelzet: B IX a 95., B IX a 95/1.
– Special-Karte des Koenigreiches Dalmatien220 (A Dalmát Királyság részletes térképe). Militärgeographisches Institut. Wien, 1861–1863. 22 csatlakozó térképszelvény (57. sz. CD melléklet, 62. térképmelléklet), méretük egyenként 37,9×25,3 cm. A felmérés 1851-től 1854-ig folyt.
HT jelzet: B IX a 458.
Az Erdélyi Nagyfejedelemség területének teljes felmérése csak a II. katonai felmérés befejezését követően, 1869 és 1872 között történt meg, de már 1859-ben kiadták a részletes térképet, amely kivitelében, méretében nem egyezik a többi ország, tartomány területére megjelent részletes térképpel. Címe:
– Administrativ Karte des Grossfürstenthums Siebenbürgen nach der neuesten Landeseintheilung 1859221 (Az Erdélyi Nagyfejedelemség közigazgatási térképe az új beosztás222 szerint, 1859). Hermannstadt (Nagyszeben), 1859. 24 színes szelvény (63. térképmelléklet).
HT jelzet: B IX a 719.
1854-től új közigazgatási beosztás lépett érvénybe, amely Erdély területén 10 kerületet hozott létre, erre utal a térkép címe. Az új beosztást táblázat is mutatja.
A térkép a Partiumot (Részeket) is ábrázolja, mivel akkor még Erdélyhez tartozott, 1861-tól adták át a Magyar Királyságnak. A szelvények, mint említettük, nagyságukban, kivitelükben eltérnek az eddig bemutatottaktól, csak részben készülhettek a felmérési szelvények alapján (1853–1858 között Erdély déli részén 39 szelvény készült el, ld. 49/a. sz. CD mellékletet), mégis összefüggést mutatnak azok beosztásával (az áttekintő szelvény már nyilván elkészült). Egy részletes térképszelvény 20 (4×5) felmérési szelvény területét öleli fel, fekvő téglalap alakú, mérete 20×16 hüvelyk (52,6×42,1 cm), a természetben 9,6×8 mérföld (72,8×60,7 km) területet fed. A szelvényjelölés 1-től 24-ig, balról jobbra, arab számokkal, folyamatosan történik (58. sz. CD melléklet).
A Magyar Királyság területének nagy részén a felmérésre csak az 1860-as években került sor, így a részletes térképek kiadása is késett, csak a felmérés (1869–1881) befejezése után jelentek meg, valójában már a III. katonai felmérés idején. A térképmű tervezése során arra törekedtek, hogy az 1:144 000 méretarányú térképek az egész történelmi Magyarország területére egységesen elkészüljenek, ezért a részletes térképek szelvényezését úgy alakították ki, hogy az a teljes történelmi Magyarország területére kiterjeszthető legyen, és hogy alkalmazkodjék az erdélyi, a horvát–szlavóniai és a horvát–szlavón határőrvidéki felmérési szelvények szelvénybeosztásához és jelöléséhez, noha az utóbbi felmérésénél még a szelvényméret is eltérő, négyzet alakú volt (59/a. sz. CD melléklet). Az áttekintőn láthatjuk, hogy a történelmi Magyarország részletes szelvényeinek jelölése oszlopok és sorok szerint történt, az oszlopok jelölése A-tól R-ig, a soroké 1-től 17-ig terjed, összesen 199 szelvényen. Mindez azonban csak tervezet maradt, valójában a következő részletes térképmű került kiadásra:
– Spezialkarte des Königreiches Ungarn223 (A Magyar Királyság részletes térképe). Militärgeographisches Institut, Wien, 1869–1881. (Címlap, 141 szelvény, egy áttekintő térkép; egyszínű rézmetszet)
HT jelzet: B IX a 531/1-4. Több kiadásban, albumba kötve, hajtogatva, szelvényenként tárolva.
A részletes szelvények alakja fekvő téglalap, méretük 14,4×9,6 bécsi hüvelyk, vagyis 37,9×25,3 cm, és mivel a felmérési szelvények a „birodalmi” szelvényezésben készültek, a részletes térképek is szabályos levezetéssel készültek. Egy részletes szelvény 9 (3×3) „régi” méretben készült felmérési szelvény területét ábrázolja. A Magyar Királyságról készült térképmű, mint említettük, a Részeket (Partium) is ábrázolja, mivel 1861-tól a területet a Magyar Királyság csatolták (ugyanezen okból az Erdélyi Nagyfejedelemség 1859-ben kiadott 1:144 000 méretarányú szelvénye szintén tartalmazza a Részek területét). A térkép fedőterülete délen túlnyúlik a Magyar Királyságon, magába foglalja Szlavónia és a Szlavón Határőrvidék területének nagy részét is (ez a Magyar Királyság területéhez képest további öt 1:144 000 méretarányú szelvényt jelent). Horvátországról és a Horvát Határőrvidékekről nem készült 1:144 000 méretarányú térkép.
A Magyar Királyság területére elkészült térképmű az előbb említett szelvényezésnek csak egy részére, a B–P oszlopok és az 1–16. sorok területére esik (6. sz. könyvmelléklet, 59/b. sz. CD melléklet). A térképszelvények keretén a Ferrótól számított földrajzi fokhálózat található, perc-beosztással. A kereten kívül a bal felső sarokban találjuk a szelvény jelölését (pl. E. 9.), középen a szelvény megnevezését (pl. Umgebung von Nagy-Váson und Füred). Alul középen található az aránymérték (bécsi ölben), a méretarány (1:144 000)224 és a kiadás éve. A kereten kívül olvasható a rézmetsző(k) neve (8. sz. könyvmelléklet, 64. térképmelléklet).
Bár a II. felmérés még öl-rendszerben történt, az 1872-ben elfogadott méterrendszert jelzi, hogy az öl-rendszerű méretarányt „átszámították” a ma is használatos méretarányra (1:144 000), és a térképen feltüntették azt.
Bár a részletes térképek országonként, tartományonként jelentek meg, (a felmérésekhez képest több összevonás történt, pl. Tirol, Vorarlberg, Liechtenstein, valamint a Tengermellék, Illíria, Stájerország esetében), valójában a téglalap alakú, 14,4×9,6 hüvelyk méretű szelvényekből álló felmérések összeilleszthetők: a határ menti szelvényeket a szomszédos részletes térképműveknél is kiadták, így azok „duplumoknak” tekinthetők, tehát Salzburg, Tirol, Alsó- és Felső-Ausztria, Stájerország, Karintia, a Magyar Királyság, Csehország és Morvaország részletes térképműve gyakorlatilag összeilleszthető (60. sz. CD melléklet). A Magyar Királysághoz csatlakoztatva a történelmi Magyarország többi részére (Horvátország, Szlavónia, a Horvát–Szlavón Határőrvidék és az Erdélyi Nagyfejedelemség) is kidolgozták a téglalap alakú szelvényezést (59/a. sz. CD melléklet), de Szlavónia és a Szlavón Határőrvidék területe nagy részének kivételével nem készültek el a szelvények. A kidolgozott terv Stájerország részletes térképéhez is csatlakozik, Dalmácia részletes térképe viszont nem illeszthető a tervezett áttekintőhöz.
A Horvátországot, a Horvát Határőrvidékeket, illetve Galíciát és Bukovinát ábrázoló részletes térképmű nem készült el, mivel felmérésük túl későn történt (1861–1864, illetve 1864–1969 között), hanem áttértek a III. katonai felmérésre és hamarosan megjelentek az 1:75 000 méretarányú szelvények.
