Az ostromok menete
Az ostromok menete
Ha a most leírt feltételek biztosítva látszottak, akkor kezdhettek hozzá a támadók a hadműveletekhez.
A szabályos ostromok első lépéseként a XVII. század eleje óta a circon- és a contrevallation-t építették ki. Az előbbi a felmentési kísérleteket, az utóbbi a várbeliek kitöréseit volt hivatva megakadályozni (ezek jelentőségét Buda esetében is látni fogjuk). Mindkettő mellvédből és az előtte húzódó árokból áll. A két „Linie”93 egymástól 750–1100 m-re feküdt, közöttük terült el a tábor,94 amelynek további biztosítása végett a környező stratégiailag fontos pontokat kis sáncerődökkel, redoute-okkal95 erősítették meg. Ezek nagyobb létszámú őrség mellett néhány tábori ágyút is befogadtak. Ilyen redoute-ok épültek a sáncvonalakban is. A szabályok szerint először a circonvallationt kellett megásni, hogy a várat a külső segítségtől teljesen elszigeteljék, s csak ezután a contrevallationt, mivel egyenlőre a lovasság is megbirkózott a kitörésekkel.96
93 Szinte valamennyi árokfajtát ezzel az összefoglaló névvel jelöltek, különösen a parallel-rendszer elterjedése után.
94 Mallet 1687. III. 231–235. o.
95 A redoute és reduit között tkp. csak az elhelyezésben van különbség, minthogy mindkettő zárt, vagy félig zárt sáncot jelöl. A redoute az ostromvonalak biztosítására készült, míg a reduit az erőd védművei közötti összeköttetéseket fedezi.
96 Mallet 1687, III. 236–237.; Feldzüge d. Pirnzen Eugen d1876, 635–636. o.
A tulajdonképpeni ostrom csak e két „Linie” elkészülte után indulhatott meg. Ebben a gyalogság és a tüzérség többé-kevésbé együttműködve, párhuzamosan haladt előre. A küzdelem első szakaszában a tüzérség szétlőtte a védelem állásait, majd rést tört a rohamhoz, míg a gyalogosok az előrenyomulás bázisát jelentő árokrendszert építették ki. A lovasság az egész küzdelem folyamán őrző-biztosító, felderítő és takarmánybeszerző feladatokat látott el.
