3.2 A kézi lőfegyverek és tartozékaik
3.2 A kézi lőfegyverek és tartozékaik
Inventáriumaink állandó szereplői a kézi lőfegyverek, a feldolgozott 253 darab leltárból 240-ben megtaláljuk őket.442 A vizsgálat során alapvetően Kelenik József kutatásaira támaszkodtam.443 Kelenik a szakállasokról írott tanulmányában részletesen vizsgálta a kézi lőfegyverek elnevezéseinek kialakulását, azok változását, értelmezte a hozzájuk kapcsolt jelzőket. Munkájából alapvetően az derült ki számomra, hogy az esetek jelentős részében egyedileg kell megvizsgálni, hogy a kézi lőfegyverek elnevezése az egyes leltárakban miként történt: milyen nemzetiségű és szakember volt-e az összeíró, a német elnevezéseket a latin és magyar nyelvű inventáriumokban szó szerint vagy azok értelmének megfelelően fordították, illetve magukat a német szakkifejezéseket jól használták-e. Mindezen vizsgálatok elvégzésére most nem volt lehetőségem, így a tipológiai problémákkal nem kívánok részletesebben foglalkozni.
442 Az egyszerűség kedvéért azokat az inventáriumokat adom meg, amelyekben nem szerepelnek kézi lőfegyverek: Árva, 1549., Eger, 1688., Érsekújvár, 1685., Kassa, 1600., Kassa, 1660., Munkács, 1688a., Murány, 1649., Szatmár, 1600., Szigetvár, 1559. Ezek mind jellemzően kizárólagos tüzérségi leltárak. Huszt, 1667., Huszt, 1669., Huszt, 1688., Munkács, 1711. esetében pedig már jeleztem, hogy a kiadás bizonytalanságai miatt csak a lövegek adatait használtam fel.
443 Kelenik, 1988. 487-490., Kelenik, 1991/3. 88-99.
Mindössze egyetlen, e téren eddig még tisztázatlan kérdéshez tartom fontosnak hozzátenni az inventáriumok adatait, mégpedig a „titokzatos” Bettstelle azonosításával kapcsolatban. Ez a kézi lőfegyverfajta csak tizenötször került elő, kizárólag a 16. század második felében.444 Öt esetben a Handrohr mellett áll vagylagos értelemben, hétszer pedig valamiképpen kapcsolódik hozzá a kurz jelző, ekképp: „Handtror der Khurzen Pöttstoln genand”, vagy „Khurzen Handtror oder Pöttstoln”. Mindebből következően gyanítható, hogy egy rövid, talán könnyített puskafélével, esetleg karabéllyal van dolgunk. Állításomat megerősíti Essenwein is, aki szerint: Bettstellen = Kurzerhaggen.445
444 Eger, 1570. 6r., Eger, 1576. 53v., Győr, 1557. 190v., Győr, 1562. 5r., Győr, 1576. 58v., Kassa, 1570. 3r., Magyaróvár, 1576. 59v., Sáros, 1570. 13v., Sáros, 1576. 53v., Szádvár, 1570. 11v., Szádvár, 1576. 53r., Szádvár, 1596. 25r., Szádvár, 1600. 124r., Szendrő, 1570. 10v., Szendrő, 1576. 53r.
445 Essenwein, 1969. TeBd. 93.
Ettől eltekintve figyelmemet inkább a kézi lőfegyverekkel összefüggő tárgyakra összpontosítottam. Az inventáriumokból ugyanis kiderült, hogy a kézi lőfegyverekhez is számos kiegészítő tartozott, ha nem is oly sok, mint az ágyúkhoz. Igaz, hogy csak néhány olyan leírással rendelkezünk, amelyek ezeket felsorolják, ám ezek alapján a külön említetteket is számba vehetjük. Ezek a tételek a következők:
Babócsa, 1563: „Mer Ain Hundert fünfundvierZig Nürnbergerisch Halb haggen sambt Jren Raumern, Kugel Zieher vnd Mödln Vnnd Zu Jedem Haggen Ain Pulfer vnd Ain Zindtflaschen verhannden 145.”
Gyula, 1563: „Mer seint der Stat vnd Schloß Zum Jula vierhunert geschifft Halbhäggen sambt Jren Ladsteckhen, Rämern, khuglZiehern vnd dergleichen Zuegehörung Jdest 400.”
Szigetvár, 1558: „Ain Hundert der newen Palierten Eysenen Toppl Hagen Auf Spänisch geschifft mit Ansazen, sambt Jeren schwamenglaß, Nädl vnnd Raumern 100.”, ill. „Mer der Spanischen Halb Hagen sambt Jeren Mödl, Raumern, Zint vnnd Pulluer flaschn, ...”
Tokaj, 1570: „Mer ToppelHaggen, sampt Raumern, Khugelzihern Vnd Ladtstöckhen 100.”
Trencsén, 1557: „Jtem Zwayhundert vnnd ain Halb Nurmberisch Haggen, mit All Jerer Zugehorung, Als Zint vnnd Pulfferflaschen, Ramern, schrauffen, Modln vnnd 74 par Zintstrickh Jdest 201.”446
446 Babócsa, 1563(n). 1r., Gyula, 1563. 2r., Szigetvár, 1558. 2r., 2v., Tokaj, 1570. 7r., Trencsén, 1557(n). 13r.
Ezen forráshelyek alapján a kézi lőfegyverek legfőbb tartozékai a puskapor tárolására szolgáló puskaporos palack vagy egyszerűen csak puskapalack (Pulver-flasche), a gyújtóporhoz való felporzó (Zündflasche), a töltővessző (Ladestock), a golyóöntő forma (Modell), valamint a beszorult lövedék eltávolítására használt golyóhúzó, vagy golyófúró (Kugelzieher), a csőtisztító (Räumer) és a gyúlyuktisztító tű ([Raum]Nadel).447
447 A Trencsénben összeírt „schrauffen” nagy valószínűséggel a golyófúróval azonos. A kézi lőfegyverek tartozékaira l.: Boeheim, 1890. 490-497., Müller, 1979. 46-47., Kalmár, 1971. 229-239.
Az összeírásokban a leggyakrabban a puskapalack fordult elő, ám létezésükön kívül semmi érdemlegeset nem tudhatunk meg róluk, csupán azt a fegyvertípust jelölik rendszerint, amelyhez tartozott.448 A láthatóan vele együtt használt felporzót viszont sokkal ritkábban említik.449 Golyóöntőformából is sokat találunk a leltárakban, ami arra utal, hogy a kézi lőfegyverekbe való lövedékeket, nyilvánvalóan főként az ólomból öntötteket, jelentős részben a várakban készítették.450 A golyófúró szintén nem túl gyakori, ráadásul a forráshelyek értelmezése is problematikus, mivel azok rendszerint „Terebrum pro terebrandis barbatis”, vagy hasonló alakban fordultak elő, ebből pedig nem lehet eldönteni, hogy golyófúróról vagy csőfúróról van-e szó.451 Ez utóbbi szerkezetet Murány 1584. évi leltárában írták össze.452 Nagyon fontos a csőtisztító szerszám, mivel a füstös lőpor sok lerakódást hagyott maga után a csőben, amelyet rendszeresen el kellett távolítani.453 Töltővesszőből is gyakran találunk tartalék darabokat.454
448 Babócsa, 1558. 2r., Babócsa, 1563(n). 1r., Babócsa, 1563(m). 8v., Csábrág, 1602. 23v., Divény, 1666. 3r., Ecsed, 1619. 138r., Eger, 1551. 44v., Eger, 1553. 15v-16r., Eger, 1555. 3v., Eger, 1556. 4v., 6r., Eger, 1558. 115v., 116v., 117r., Eger, 1560. 8r., 9v., 14v., Érsekújvár, 1571. 7r., Huszt, 1549. 26r., Huszt, 1550. 2r., Huszt, 1674. 6r., Kassa, 1554. 18r., Kassa, 1555. 60v., Kassa, 1570. 3r., Kassa, 1647. 47v., Kassa, 1650. 6v., Kassa, 1662. 9r., Kassa, 1669. 8r., Komár, 1571. 62r., Krasznahorka, 1570(l). 4r., Léva, 1558. 40r., 40v., Léva, 1624. 3v., Munkács, 1573. 32v., 33v., Munkács, 1603. 21r., Munkács, 1627. 39v., Murány, 1550. 32r., Murány, 1584. 24r., Nyitra, 1580. 176v., Ónod, 1669. 48r., Palota, 1571. 37r., Palota, 1578. 2r., 3r., Patak, 1642. 171r., 171v., Pozsony, 1592. 3v., Pozsony, 1594. 9v., Pozsony, 1595. 19r., Pozsony, 1600. 28v., Sáros, 1568. 18v., Sáros, 1606. 34v., Sáros, 1608. 57v., Sempte, 1626. 3r., Sempte, 1636 után, 13r., 13v., Sempte, 1639. 2r., Sümeg, 1604. 111v., Szádvár, 1596. 25r., Szádvár, 1600. 124v., Szádvár, 1608. 7r., Szatmár, 1660. 396r., Szentgyörgy, 1555. 17v., Szepesvár, 1636. 1v., Szigetvár, 1558. 2v., Trencsén, 1557(l). 44r., Trencsén, 1557(n). 13r., Trencsén, 1559. 2r., Trencsén, 1564. 1r., Trencsén, 1583. 32r., Trencsén, 1594. 24r., Várad, 1604. 336v., Végles, 1548. 32r., Végles, 1636. 1r., Zalavár, 1568. 2v., Zalavár, 1569(a). 17r., Zalavár, 1569(b). 10v., Zólyom, 1553. 18r., 18v., 19r., 19v., 21v.
449 Babócsa, 1563. 1r., Csábrág, 1602. 24r., Csábrág, 1603. 2r., Eger, 1551. 44v., Eger, 1560. 5r., Huszt, 1549. 26r., Huszt, 1550. 2r., Körmend, 1603. 15r., Nyitra, 1582. 75r., Nyitra, 1596. 113v., Ónod, 1611. 2r., Palota, 1571. 37r., Patak, 1642. 171r., Szigetvár, 1558. 2v., Szombathely, 1598. 22r., Trencsén, 1557(n). 13r., Zólyom, 1553. 18r.
450 L. alább a 553. jegyzetet.
451 Huszt, 1549. 27r. L. még: Galgóc, 1615. 2r., Huszt, 1550. 3r., Sümeg, 1588. 32r., Sümeg, 1597. 56r.
452 „Jbidem Jnstrumentum terebratorium ad pixides terebrandas aptum 1. Jbidem Terebra calibea ad hoc instrumentum apta 4.” Murány, 1584. 25r. A csőfúrás technológiájára l.: Müller, 1979. 55-56., 111-118.
453 Babócsa, 1563. 1r., Ecsed, 1619. 140r., Gyula, 1563. 2r., Léva, 1558. 40v., Patak, 1642. 170r., Sáros, 1606. 36v., Sáros, 1608. 59r., Szigetvár, 1558. jan. 4. 2r., 2v., Szombathely, 1565. 40r., Trencsén, 1557(n). 13r.
454 A német Ladestockot, amit ma magyarul töltővesszőnek mondunk, a korabeli magyar leltárakban nem találtam, viszont többször szerepel a vele nagy valószínűséggel azonos „puskához való vessző” kifejezés. Az előbbi előfordulásai: Gyula, 1563. 2r., Kapronca, 1555. 21r., Kassa, 1669. 14r., Krasznahorka, 1570(l). 4r., Murány, 1550. 32r., Murány, 1584. 27v., Szentgyörgy, 1555. 17v.; az utóbbi előfordulásai: Galgóc, 1615. 2r., Huszt, 1674. 6r., Patak, 1642. 170r., 171r., Sáros, 1606. 35r., Sáros, 1608. 57v.
A felsorol főbb tartozékok mellett számos egyéb, a kézi lőfegyverek működtetéséhez szükséges eszközt is leltárba vettek: a keréklakatos szerkezetek felhúzására való kulcsot,455 feltámasztó villát.456 Feltehetően ez utóbbival azonosítható a „Zaka-lossoknak walo kechke lab”, amely több különböző leltárban felbukkant.457 Leginkább a formai hasonlatosság okán vélem egyazon eszköznek a kettőt. Többféle lőszertároló eszközt találunk: lódingot vagy töltéstáskát,458 pantallért, vagyis töltéstartó vállövet,459 golyószacskót.460 Bár kétségtelenül nélkülözhetetlen tartozéka egyes kézi lőfegyvertípusoknak, mégis elenyésző számban fordul elő a lakatszerkezetbe befogott, a gyújtáshoz szükséges szikrát előállító tűzkő, illetve a folyamatosan égő tapló.461 Nyilván ezek és a lőszertartók nagyrészt a katonák egyéni, saját maguk által beszerzett felszereléshez tartoztak.
455 Divény, 1666. 3r., Kassa, 1647. 53r., Kassa, 1669. 13v., Munkács, 1603. 20r., Murány, 1584. 23v., Pozsony, 1592. 3v., Pozsony, 1594. 9v., Pozsony, 1595. 19r., Pozsony, 1600. 28r., Sempte, 1626. 3v.
456 Eger, 1558. 116v., Eger, 1560. 9v., Galgóc, 1615. 2r., Kapronca, 1555. 21v., Kassa, 1570. 2v., Léva, 1617. 15r., Szádvár, 1600. 124v., Várad, 1604. 336v.
457 Sümeg, 1588. 30v., Sümeg, 1597. 54v., Szádvár, 1605. 259v., Szádvár, 1608. 6v., Szigetvár 1553. 4v.
458 Divény, 1666. 3r., Galgóc, 1615. 2r., Patak, 1642. 171r., Sempte, 1626. 3r., Sempte, 1636 után, 13r., Végles, 1636. 1v.
459 Kassa, 1647. 47v., Kassa, 1650. 6v., Kassa, 1662. 3v., Murány, 1690. 267r., Patak, 1642. 170r., Patak, 1689. 73v., Sempte, 1636 után, 14v., Sempte, 1639. 2r. (kép: Dilich, 1967. I. 476-477. között, LX. kép)
460 Eger, 1556. 6r., Nyitra, 1596. 113v.
461 Divény, 1666. 3r., Pozsony, 1600. 28r., ill. Huszt, 1549. 27r., Huszt, 1550. 3r., Patak, 1642. 173v.
A kézi lőfegyverek mennyiségéhez képest viszonylag csekély számú alkatrész került be a leltárakba. Néhány fegyveragy,462 lakatszerkezet463 mellett leggyakrabban a csövekkel találkozunk. Ez utóbbit, úgy tűnik, kétféleképpen írták le a források: néhol azt közlik, hogy egy puszta csőről van szó,464 másutt agy nélküli szakállasról, muskétáról, puskáról beszélnek.465 Hogy a két megfogalmazás egyazon dologra vonatkozik, azt több forráshely is igazolni látszik.466
462 Borosjenő, 1605. 4r., Kassa, 1669. 10v., Murány, 1584. 24r., 27r., Sempte, 1626. 2r., Sempte, 1636 után, 12r., Sempte, 1639. 1r.
463 Kassa, 1650. 6v., Patak, 1689. 74v.
464 „Muskater Puskanak ualo Puzta vas 1.” Galgóc, 1615. 1r. „Muskatér Czeö, jo No 30.” Tokaj, 1649. 194v. L. még: Huszt, 1674. 6v., Kassa, 1570. 2v., Kassa, 1647. 47v., Kassa, 1650. 6v., Munkács, 1627. 39v., Murány, 1690. 267r., Ónod, 1611. 1r. Ónod, 1669. 48r., Patak, 1689. 74r., 74v., Regéc, 1635. 12r., 14r., Somly, 1594. 12v., Tokaj, 1649. 195v., Végles, 1636. 1r.
465 „Az szakadozoth zakalos es Agyanelkwl 4.” Vágbeszterce, 1580. 99v. „Manuales pixides sine manubrys No 2.” Érsekújvár, 1571. 7r. „ ... Zwainzig vngeschüffte toppel haggen”. Murány, 1690. 266v. L. még: Borostyánkő, 1575. 1r., Csábrág, 1558. 212v., Diósgyőr, 1564. 15v., Eger, 1556. 2r., Fogaras, 1632. 6r., Fülek, é.n. 240r., Galgóc, 1615. 1r., Huszt, 1546. 2r., Huszt, 1549. 26r., Huszt, 1550. 2r., Kapu, 1593. 114r., Munkács, 1573. 32r., 32v., Murány, 1550. 32r., Murány, 1584. 23r., 23v., Patak, 1642. 168v., Pozsony, 1592. 3r., Pozsony, 1594. 9r., Pozsony, 1595. 19r., Pozsony, 1600. 27r., Sáros, 1568. 18v., Sáros, 1606. 34v., Sáros, 1608. 57r., Sempte, 1626. 2r., Sempte, 1639. 1r., 2r., 4r., Somlyó, 1594. 9r., Sümeg, 1568. 4r., Sümeg, 1571. 51 1/2r., Sümeg, 1588. 32r., 34r., Sümeg, 1601. 89r., Szádvár, 1605. 2r., Szarvaskő, 1596? 3v., Szigetvár, 1558. 2r., 2v., Szombathely, 1565. 39v., Szombathely, 1571. 4r., Trencsén, 1557(l). 44v., Trencsén, 1559. 2v., Trencsén, 1564. 3r., 4r., Végles, 1636. 1r., Zólyom, 1553. 17v., 20r.
466 „Agjnelkwl walo puska was No: 9.” Munkács, 1603. 22r. „Alte Leüff ohne Schäfft 70.” Szendrő, 1690. 494v. L. még: Fogaras, 1636. 3r., Galgóc, 1615. 1r. Murány, 1690. 266v., 267r., Ónod, 1669. 48r., Patak, 1689. 73r., Regéc, 1644. 6v., Sempte, 1636 után, 15v. Sümeg, 1597. 56r.
Ha már a fegyverek csövéről beszéltem, megemlítem, hogy az inventáriumok ezek űrméreteinek meghatározásához is adnak némi támpontot. Néhány – sajnos, csak négy – esetben ugyanis a kézi lőfegyverek lövedékeinek összeírásakor a darabszám mellett azok összsúlyát is odaírták. Ez az adat – figyelembe véve az alább, a lövedékek mennyiségi adatainál felsorolt bizonytalanságokat –, különös jelentőségű, mivel könnyedén meghatározható a lövedék súlya, vagyis a fegyver kalibere. Ebből kiindulva a Kanizsán 1568-ban meglévő szakállasok 25,2 g-os, a Tokajban 1649-ben összeírtak 26,8 g-os, a Kassán 1662-ben tárolt muskéták 16,7 g-os, a szakállasok pedig 25,9 g-os vasgolyót lőttek.467 Ez rendre 18,3, 18,7, 16 és 18,5 mm-es űrméretnek felel meg.
467 Kanizsa, 1568. 47v., Kassa, 1662. 4v., 5r., Tokaj, 1649. 195v.
