3. Néhány szó a periodizációról és a szerkezetről
213. Néhány szó a periodizációról és a szerkezetről
A győri végvidék 16. századi történetét az alábbiakban időrendben haladva összesen öt nagyobb intervallumba osztva mutatjuk be. Ezeknek a periódusoknak a kijelölésekor igyekeztünk figyelembe venni az egész törökellenes védelmi rendszer fejlődését meghatározó alapvető fordulópontokat. Úgy véljük, hogy a Bécset oltalmazó védelmi zónát nem kezelhetjük másként mint a teljes török elleni határvédelem egyik fontos elemét, amelynek története – elsősorban a geopolitikai adottságaiból fakadóan – szervesen összefügg a Dunántúl délnyugati területén kiépült kanizsai, majd 1600 után a Kanizsával szembeni végvidék, illetve a szomszédságában fekvő „magán való végvár”,1 a komáromi erődítmény kiépülésével. A védelmi rendszer egészére nemrég kidolgozott periodizációnktól2 a győri generalátus esetében egy-egy gyökeres fordulatot hozó esemény miatt el kellett térnünk. Nevezetesen Győr 1594. évi elestét, majd 1598. évi visszavételét mindenképpen új korszak határának kellett tekintenünk, hiszen a fővár és egyúttal a végvidék török uralom alatti története – még rövidsége ellenére is – külön fejezetet képez annak másfél száz esztendős fejlődésében. Ez utóbbi időpont pedig kiváló cezúraként szolgált a főkapitányság 16. századi történetének jelen kötetben való lezárására, már csak azért is, hogy – ha megkésve is, de – ezáltal méltóképpen emlékezhessünk Győr 400 évvel ezelőtt történt visszavételére.
1 „Comaromium per se est, quod a nullo supremo generali capitaneo dependet” – miként azt 1641-ben Esterházy Miklós nádor nevezetes memorandumában megfogalmazta. Hajnal, 1930. 129.: No. 45.
2 Pálffy, 1996/2.
Bár témánk kronologikus rendben történő feldolgozása kiváló lehetőséget kínált, hogy a bécsi katonai vezetés védelmi koncepciójának hosszú távú alakulását, illetve ennek a végvidék kialakításában, szervezetében és életében kiváltott következményeit vizsgálhassuk, a főkapitányság működésének bemutatására a „háborús békeévek” (1576–1594) keretén belül egy nagyobb fejezetet (VI. 2.) szenteltünk. Ebben a védelmi zóna működését a főkapitányi utasításban foglalt feladatköröknek megfelelően szűkre szabott tematikus alfejezetekben vázlatosan, a kérdéskörök fontosságát pusztán jelezve dolgoztuk fel. Az érintett témák közül ezért – jelenlegi ismereteinknek megfelelően – egyesek jobban, mások kevésbé kimunkáltak. Alapkutatások elvégzését követően ezért ezek majd külön összefoglalásokban várnak feldolgozásra.
