Zsidóföld
VASVÁR. Vas vm. jszh. 591049–V., 6241 kh, 4194 m. /Eisenburg; + Gesztenyés p. + Góré + György m. + Szentkereszt m. + Zsidóföld./ Pm. /1810-ben postaállomással/, Tb.Td.; Vá-Td. 411. HGE: Adóhivatal /mk./; Hegyháti Takarékpénztár /1873/; Járási Népbank Rt. /1908/; Járási Téglagyár Rt.; Pinkavölgyi Takarékpénztár Rt.; Szombathelyi Takarékpénztár Rt. fiókja; Vasvári Takarékpénztár /1896, Rt. 1897/; Vasvári Villanyművek Rt.; Kolostor. */1001 után várral /Castrum ferreum/, a vm. névadója és szh.-e 1578-ig. 1245 körül Domonkos-rendi férfi- és női kolostorral. Székeskáptalanja egyben hiteleshely /Lásd:!/. Kolostorát a XVII.sz.-ban az iszlám elpusztítja, népét kiirtja, várát lerombolja. Az 1635:XLII.tc.24.§-ával az akkor külön állott Zsidófölde - a latin szövegben Sido Folde - falu átm. Pápa véghelyének erődítéséhez rendelve. 1664. aug. 10-én békekötés színhelye. A XIV.sz.-ban még kir.-i, majd mezőváros /Castrum Ferreum, Eisenburg, Zelezne Mesto neveken 1886-ig/. 1828-ban 97 házában 956 lakossal; 1863-ban 632 m. lakossal a vm. körmend-hegyháti j.-ában. 1886. aug. 5-én j.-i szh., ei. idebeo.: Szentmihályfalva és Zsidóföld; 1915. júl. 10-én Hosszúpereszteg és Vashosszúfalu ksg.-ek a vasvári j.-tól a sárvári j.-hoz átcsatolva./
