Szombathely város hozzá bekebelezve Szentmárton és Óperint
SZOMBATHELY. Vas vmszh. rt. város, jszh. 591200–V., 5254 kh, 30947 m. /Steinamanger; + Bagolyvár + Diós m. + Tücsök m. + Vashid./ Ph. /1810-ben postaállomással/, Tb.Td.; Vá-Td. 22, 24, 76, 78, 83, 411.
Hatósági szervek: Katonai Hadkiegészítő Kerület /cs. illetékes volt: Vas vm. - kivéve a muraszombati és szentgotthárdi j.-okat, + Kőszeg és Szombathely rt. városok területére/; Katonai Helyőrség /csk. 5. Dzs.-e/; 15.sz. Felmérési Felügyelőség /mk./; Kataszteri Helszinelési Felügyelőség /mk./; Állami Erdőhivatal /mk./; Erdőfelügyelőség, /mk./; Gazdasági Felügyelőség /mk./; 4.sz. Állategészségügyi felügyelő /mk./; Gazdasági Munkásközvetítő /mk./; Államépítészeti Hivatal /mk./; Magyar Államvasutak VIII. Üzletvezetősége /mk. 1868/; Pénzügyigazgatóság /mk./; Adóhivatal /mk./; Dohányáruraktár /mk./; Nevelési Tanfelügyelőség /mk./; Állami Főreáliskola /mk. 1912/.
Gazdasági szervek: Adriai Biztosító Társulat vezérügynöksége; Del-Ka Cipőkereskedelmi Rt. fiókja; Dunántúli Erdőipar Rt. /1921/; Dunántúli Leszámítoló Bank Rt. /1905/; fiókok: Beléd, Pápa, Sárvár; Első Szombathelyi Gőztéglagyár Rt.; Export Malomipar Rt. /1912-1943/; Hungária Chamotte Ipar és Gőztéglagyár Rt. /1926/; Ipari és Kereskedelmi Rt. /1922/; Magyar Általános Hitelbank Rt. fiókja; Magyar Motor- és Gépgyár Rt. - azelőtt Mayer Gépgyár Vas- és Fémöntőde Rt. /1902/; Magyar Nemzeti Bank /1924/ fiókintézete; Martineum Könyv-, Papír-, Mű- és Zeneműkereskedés és Nyomdaipar és Vonalzóintézet Rt. /1914/; Mezőgazdasági Takarék- és Hitelbank Rt. /1897/; Mezőgazdasági Takarék- és Hitelbankkal Egyesült Önsegélyző Hitelszövetkezet; Nyugatmagyarországi Gőzfűrész Rt. /1936-1943/; Nyugatmagyarországi Tüzelő és Építőanyagkereskedelmi Rt. /1939/; Országos Raktárházak Rt. közraktárai; Osztrák-Magyar Bank /1878/ fiókintézete; Palace Szálloda Rt. /1933/; Szombathelyi Általános Takarékpénztár /1873/; Szombathelyi Bőrgyár Rt. /1889-1913/; Szombathelyi Egyházmegyei Takarékpénztár Rt. /1912/; Szombathelyi Iparosok Takarékpénztára mint Rt. /1905/; Szombathelyi Kender- és Lengyár /1941/; Szombathelyi Légszeszvilágítási Rt. /1873/; Szombathelyi Magyar Pamutipar Rt. /1937/; Szombathelyi Nagyszálloda Rt.; Szombathelyi Sertéshizlaló Rt. /1911/; Szombathelyi Takarékpénztár /1867/; Szombathely Megyei Város Községi Üzemei /1921/; Szombathely-Nyugatmagyarországi Takarékpénztár /1907/; Vármegyei Központi Takarékpénztár /1911/; Vasmegyei Mezőgazdasági Takarékpénztár Rt. /1873/; Vármegyei Takarékpénztár Rt. /1911/; Vasmegyei Takarékpénztár /1885/; Vas-Vármegyei Elektromos Művek Rt. /1895/; Viktória Téglagyár Rt. /1922/.
Egyéb /érdekképviseleti, szociális, társadalmi, egyházi/ szervek: Kerületi Munkásbiztosító Pénztár; Közjegyzői Kamara /kir.-i illetékes volt a győri, soproni, szombathelyi és veszprémi kir.-i tvszékek területére/; Ügyvédi Kamara /illetékes volt a szombathelyi kir.-i tvszék területére/; Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara; Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége /1901/ Vasmegyei fiókja; Bábaképző Intézet /1897/; Női Kereskedelmi Tanfolyam /1894/; továbbfejlesztve /1911/; Vas-Vármegyei Kultur-Egyesület /1872/; Államilag Segélyzett Városi Felsőkereskedelmi Iskola /1890/; Állami Gyermekmenhely; Vas Vármegyei létesítésű Árvaház /1878/; Vakokat Gyámolító Első Országos Egylet Dunántúli fiók-egylete; Ifju Vakok Dunántúli Nevelő- és Foglalkoztató Intézete /1904/; Ifju Vakok Második Dunántúli Államilag Segélyezett Tan-, Nevelő- és Foglalkoztató Intézete; Római katolikus Püspökség és Hittani Intézet /1777/; Premontrei Rendi Főgimnázium /1772/; Kolostor; Szombathelyi Levéltár; Szombathelyi Múzeum; Szombathelyi Városi Színház; Vármegyei börtön; Karmelita szüzek zárdája.
*/A római Sabaria v. Savaria helyén /Colonia Claudia Sabaria néven Pannonia Superior provincia székhelye/, már a XI.sz.-ban települt város. 445-ben hunok dúlják fel; térségét honfoglalóink a IX.sz. legvégén megszállják. 1407-ben szabadalomlevéllel. Az 1498:XXXIV.tc.-kel - Kőszeg helyett - az 5. sz. főharmincadhely lett; ide beosztva: Pinkafölde, Radafalva, Hidegkut, Ráczkanizsa, Vincze, Stubicza, Toroczka, Koszhánycza fiókharmincadhelye. Ei. Domonkos-rendi kolostorral /a Bagolyvárral/. A XVIII.sz.-ig erődített hely. 1578-tól Vas vm. szh.-e. 1861 után j.-i szh. s rt. város. 1605-ben ERD-i hadak feldúlják. 1710-ben pestis pusztította. 1885. nov. 22-én + Óperint + Szentmárton v. Szent Márton v. Sankt Mierthn. 1933. jan. 5-én + Gyöngyöszőllős. 1945. szept. 1-jén th.-i jogot nyert /1950-ig, majd város/. 1950-ben + Gyöngyöshermán + Herény + Kámon + Olad + Perint + Szentkirály. 1969-ben + Zanat./
Hatósági szervek: Katonai Hadkiegészítő Kerület /cs. illetékes volt: Vas vm. - kivéve a muraszombati és szentgotthárdi j.-okat, + Kőszeg és Szombathely rt. városok területére/; Katonai Helyőrség /csk. 5. Dzs.-e/; 15.sz. Felmérési Felügyelőség /mk./; Kataszteri Helszinelési Felügyelőség /mk./; Állami Erdőhivatal /mk./; Erdőfelügyelőség, /mk./; Gazdasági Felügyelőség /mk./; 4.sz. Állategészségügyi felügyelő /mk./; Gazdasági Munkásközvetítő /mk./; Államépítészeti Hivatal /mk./; Magyar Államvasutak VIII. Üzletvezetősége /mk. 1868/; Pénzügyigazgatóság /mk./; Adóhivatal /mk./; Dohányáruraktár /mk./; Nevelési Tanfelügyelőség /mk./; Állami Főreáliskola /mk. 1912/.
Gazdasági szervek: Adriai Biztosító Társulat vezérügynöksége; Del-Ka Cipőkereskedelmi Rt. fiókja; Dunántúli Erdőipar Rt. /1921/; Dunántúli Leszámítoló Bank Rt. /1905/; fiókok: Beléd, Pápa, Sárvár; Első Szombathelyi Gőztéglagyár Rt.; Export Malomipar Rt. /1912-1943/; Hungária Chamotte Ipar és Gőztéglagyár Rt. /1926/; Ipari és Kereskedelmi Rt. /1922/; Magyar Általános Hitelbank Rt. fiókja; Magyar Motor- és Gépgyár Rt. - azelőtt Mayer Gépgyár Vas- és Fémöntőde Rt. /1902/; Magyar Nemzeti Bank /1924/ fiókintézete; Martineum Könyv-, Papír-, Mű- és Zeneműkereskedés és Nyomdaipar és Vonalzóintézet Rt. /1914/; Mezőgazdasági Takarék- és Hitelbank Rt. /1897/; Mezőgazdasági Takarék- és Hitelbankkal Egyesült Önsegélyző Hitelszövetkezet; Nyugatmagyarországi Gőzfűrész Rt. /1936-1943/; Nyugatmagyarországi Tüzelő és Építőanyagkereskedelmi Rt. /1939/; Országos Raktárházak Rt. közraktárai; Osztrák-Magyar Bank /1878/ fiókintézete; Palace Szálloda Rt. /1933/; Szombathelyi Általános Takarékpénztár /1873/; Szombathelyi Bőrgyár Rt. /1889-1913/; Szombathelyi Egyházmegyei Takarékpénztár Rt. /1912/; Szombathelyi Iparosok Takarékpénztára mint Rt. /1905/; Szombathelyi Kender- és Lengyár /1941/; Szombathelyi Légszeszvilágítási Rt. /1873/; Szombathelyi Magyar Pamutipar Rt. /1937/; Szombathelyi Nagyszálloda Rt.; Szombathelyi Sertéshizlaló Rt. /1911/; Szombathelyi Takarékpénztár /1867/; Szombathely Megyei Város Községi Üzemei /1921/; Szombathely-Nyugatmagyarországi Takarékpénztár /1907/; Vármegyei Központi Takarékpénztár /1911/; Vasmegyei Mezőgazdasági Takarékpénztár Rt. /1873/; Vármegyei Takarékpénztár Rt. /1911/; Vasmegyei Takarékpénztár /1885/; Vas-Vármegyei Elektromos Művek Rt. /1895/; Viktória Téglagyár Rt. /1922/.
Egyéb /érdekképviseleti, szociális, társadalmi, egyházi/ szervek: Kerületi Munkásbiztosító Pénztár; Közjegyzői Kamara /kir.-i illetékes volt a győri, soproni, szombathelyi és veszprémi kir.-i tvszékek területére/; Ügyvédi Kamara /illetékes volt a szombathelyi kir.-i tvszék területére/; Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara; Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége /1901/ Vasmegyei fiókja; Bábaképző Intézet /1897/; Női Kereskedelmi Tanfolyam /1894/; továbbfejlesztve /1911/; Vas-Vármegyei Kultur-Egyesület /1872/; Államilag Segélyzett Városi Felsőkereskedelmi Iskola /1890/; Állami Gyermekmenhely; Vas Vármegyei létesítésű Árvaház /1878/; Vakokat Gyámolító Első Országos Egylet Dunántúli fiók-egylete; Ifju Vakok Dunántúli Nevelő- és Foglalkoztató Intézete /1904/; Ifju Vakok Második Dunántúli Államilag Segélyezett Tan-, Nevelő- és Foglalkoztató Intézete; Római katolikus Püspökség és Hittani Intézet /1777/; Premontrei Rendi Főgimnázium /1772/; Kolostor; Szombathelyi Levéltár; Szombathelyi Múzeum; Szombathelyi Városi Színház; Vármegyei börtön; Karmelita szüzek zárdája.
*/A római Sabaria v. Savaria helyén /Colonia Claudia Sabaria néven Pannonia Superior provincia székhelye/, már a XI.sz.-ban települt város. 445-ben hunok dúlják fel; térségét honfoglalóink a IX.sz. legvégén megszállják. 1407-ben szabadalomlevéllel. Az 1498:XXXIV.tc.-kel - Kőszeg helyett - az 5. sz. főharmincadhely lett; ide beosztva: Pinkafölde, Radafalva, Hidegkut, Ráczkanizsa, Vincze, Stubicza, Toroczka, Koszhánycza fiókharmincadhelye. Ei. Domonkos-rendi kolostorral /a Bagolyvárral/. A XVIII.sz.-ig erődített hely. 1578-tól Vas vm. szh.-e. 1861 után j.-i szh. s rt. város. 1605-ben ERD-i hadak feldúlják. 1710-ben pestis pusztította. 1885. nov. 22-én + Óperint + Szentmárton v. Szent Márton v. Sankt Mierthn. 1933. jan. 5-én + Gyöngyöszőllős. 1945. szept. 1-jén th.-i jogot nyert /1950-ig, majd város/. 1950-ben + Gyöngyöshermán + Herény + Kámon + Olad + Perint + Szentkirály. 1969-ben + Zanat./
