Kőszeg város Schwabendorf teleppel együtt
KŐSZEG. Vas vm. rt. város, jszh. 591100–V., 7999 kh, 8423 m, n. /Ginsium, Ginzium, Güns, Güntz, Kőszegh, Kisek; + Kőszegfalva + Schvábfalu + Schvabendorf v. Svabendorf v. Svábfalu + Belváros + Kolostor + Városi park + Kálváriahegy + Óház-hegy + Felsővár + Várkerület + Sétány./ Ph. /1806-ban postaállomással/, Tb.Td.; Vá-Td. + Vmh. Kőszeg-Sörgyár 63, 78.
Hatósági szervek: Katonai Alreál Iskola /csk./; Honvéd Katonai Reáliskola /mk./; Városi Levéltár.
Gazdasági szervek: Első Magyar Nemez-, Posztó- és Fezgyár Rt.; Emericanum Irodalmi és Nyomdai Rt. /1922/; Hegyforrás Szikvizgyár Rt. /1889/; Soukup és Korb Hímzőipari Rt.; Kőszegi Általános Takarékpénztár /1876/; Kőszegi Sörfőzde Rt. /1894/; Kőszegi Takarékpénztár /1844/; Kőszeg-Szombathelyi HÉV Rt. /1883/; Sopron és Kőszegi Polgári Serfőzdék /1934/; Szombathelyi Takarékpénztár Rt. fiókja; Kőszegi Hitelszövetkezet; Kőszegi Villanytelep; Posztóipari Üzem /kb. XV.sz.-ig/; Kőszegi Gőzmalom; Téglagyár Vállalat; Csipkeverő Háziipar.
Egyéb /társadalmi, egyházi/ szervek: Kőszegi Kisdedóvó; Dreiszker Vízgyógyintézet; Evangélikus Felsőbb Leányiskola /1899/; Kelcz-Adélffy Árvaház /1749/; Bencés Főgimnázium /1677/; Rkat. Elemi- és Polgári iskolai Tanítónőképző /1868/; MÁV-Árvaház; Kőszegi Betegápoló Szegényház. */XIII.sz.-i eredeti vára köré települt a 609 m-es Óházhegyének tövében /itt 1896-ban kőtorony épült/. 1327-i újabb ef.sal. 1439-1482 között nagyrészt osztrák császári zálogban. 1491-1647 között AUS-hoz csatolva. Közben, 1532. aug. 5. és aug. 30. között 740 harcosával a roppant török ostromló seregnek ellenállt, miértis 1537-ben hős kapitánya a várat és várost örök birtokul nyerte. 1620-ban az itt megtelepedett bencések építkezésbe kezdenek. „…Várához az uradalmak a munkákat a következőkben porták összeszámítása szerint szolgáltassák…” /1662:XX.tc.2. §/. Az 1649:XXV.tc.-kel szab. kir. város. 1689-ben e várost is - várával együtt - az Esterházyak szerzik meg. 1710. szept. 27-én a kurucok kirabolják, majd felégetik, s a lakosság veszteségeit 1713-ban rajnavidéki német néppel kell pótolni; ők alapították volt az időközben beolvadt Kőszegfalvát. Mindezek ellenére magyar érzelmű lakosságát 1848-ban a statáriális állapotban megsarcolják. - Az 1723:XXXI.tc.-kel - mint th.-i jogú szab. kir. város - a Dunántúli Kerületi Tábla szh.-e, ide beo.: Baranya, Fejér, Győr, Komárom, Moson, Somogy, Sopron, Tolna, Vas, Zala vm.-k. 1850-1860 között átm. Vas vm. joghatósága alá vetve /1853-1856 csk. katonai iskola felépítése/. Az 1876:XX.tc. a város th.-jogát megvonta, ei. rt. /1929-től megyei/ város. 1893. szept.-ében császári hadgyakorlat színhelye. 1933. jan. 1-jén a kőszeg-felsőőri j. megszűnt s a város szb.-i kirend.-i szh. lett, amely 1937. okt. 13-án id. majd 1938. jan. 1-jén végl. az irottkői j.-sá alakult át a korábbi kőszegi szb.-i kirend. ksg.-ből, s Kőszeg szh.-lyel./
Hatósági szervek: Katonai Alreál Iskola /csk./; Honvéd Katonai Reáliskola /mk./; Városi Levéltár.
Gazdasági szervek: Első Magyar Nemez-, Posztó- és Fezgyár Rt.; Emericanum Irodalmi és Nyomdai Rt. /1922/; Hegyforrás Szikvizgyár Rt. /1889/; Soukup és Korb Hímzőipari Rt.; Kőszegi Általános Takarékpénztár /1876/; Kőszegi Sörfőzde Rt. /1894/; Kőszegi Takarékpénztár /1844/; Kőszeg-Szombathelyi HÉV Rt. /1883/; Sopron és Kőszegi Polgári Serfőzdék /1934/; Szombathelyi Takarékpénztár Rt. fiókja; Kőszegi Hitelszövetkezet; Kőszegi Villanytelep; Posztóipari Üzem /kb. XV.sz.-ig/; Kőszegi Gőzmalom; Téglagyár Vállalat; Csipkeverő Háziipar.
Egyéb /társadalmi, egyházi/ szervek: Kőszegi Kisdedóvó; Dreiszker Vízgyógyintézet; Evangélikus Felsőbb Leányiskola /1899/; Kelcz-Adélffy Árvaház /1749/; Bencés Főgimnázium /1677/; Rkat. Elemi- és Polgári iskolai Tanítónőképző /1868/; MÁV-Árvaház; Kőszegi Betegápoló Szegényház. */XIII.sz.-i eredeti vára köré települt a 609 m-es Óházhegyének tövében /itt 1896-ban kőtorony épült/. 1327-i újabb ef.sal. 1439-1482 között nagyrészt osztrák császári zálogban. 1491-1647 között AUS-hoz csatolva. Közben, 1532. aug. 5. és aug. 30. között 740 harcosával a roppant török ostromló seregnek ellenállt, miértis 1537-ben hős kapitánya a várat és várost örök birtokul nyerte. 1620-ban az itt megtelepedett bencések építkezésbe kezdenek. „…Várához az uradalmak a munkákat a következőkben porták összeszámítása szerint szolgáltassák…” /1662:XX.tc.2. §/. Az 1649:XXV.tc.-kel szab. kir. város. 1689-ben e várost is - várával együtt - az Esterházyak szerzik meg. 1710. szept. 27-én a kurucok kirabolják, majd felégetik, s a lakosság veszteségeit 1713-ban rajnavidéki német néppel kell pótolni; ők alapították volt az időközben beolvadt Kőszegfalvát. Mindezek ellenére magyar érzelmű lakosságát 1848-ban a statáriális állapotban megsarcolják. - Az 1723:XXXI.tc.-kel - mint th.-i jogú szab. kir. város - a Dunántúli Kerületi Tábla szh.-e, ide beo.: Baranya, Fejér, Győr, Komárom, Moson, Somogy, Sopron, Tolna, Vas, Zala vm.-k. 1850-1860 között átm. Vas vm. joghatósága alá vetve /1853-1856 csk. katonai iskola felépítése/. Az 1876:XX.tc. a város th.-jogát megvonta, ei. rt. /1929-től megyei/ város. 1893. szept.-ében császári hadgyakorlat színhelye. 1933. jan. 1-jén a kőszeg-felsőőri j. megszűnt s a város szb.-i kirend.-i szh. lett, amely 1937. okt. 13-án id. majd 1938. jan. 1-jén végl. az irottkői j.-sá alakult át a korábbi kőszegi szb.-i kirend. ksg.-ből, s Kőszeg szh.-lyel./
