Sarkad
SARKAD. Bihar vm. nagyszalontai j. 111211–XIV., 22372 kh, 9587 m. /+ Csákisziget + Feketeér + Fenyeres ér p. + Fenyesi tt. + Herpa t. + Jenő p. + Hosszúsziget + Kapitány p. + Kis-Jenő p. + Kis-Ősi p. + Lehel p. + Nagy-Ősi p + Meggyes p. + Nyék p. + Ősi-Prépost p. + Pajánd p. + Remetehát + Remethe p. + Sarkad-Ősi p. + Simonkerék p. + Szétszórt tt. + Szorgyakta p./ Pm. /1810-ben postaállomással/, Tb.Td.; Vá-Td. 189. HGE: Cukorgyári Ellenőrzés /mk./; Sarkadi Cukorgyár Rt.; Békésmegyei Takarékpénztár-Egyesület fiókja; Gazdasági Takarékpénztár /1910/; Sarkadi Kendergyár Rt. gyártelepe; Sarkadvidéki Takarékpénztár /1873/; Sarkadi Takarék és Segélyegylet mint Hitelszövetkezet. */Okl.-i ef.-a már 1217-ből. 1552-i említéssel. Vára 1598 után - megszakításokkal - török kézen, végül a hajduk felszabadítják. 1659-ben a vár újra a töröké. 1687-ben a kurucok által megsarcolva. 1703-ban kuruc kézen. 1711. jan. 11-én a császáriak várát beveszik, s nyomban le is rombolják. 1799. szept. 24-től új földesúri hatalom alá került. A XVII. sz.-tól kiváltságokkal. Az 1821-ben Almásy Ignác gr. által alapított 29600 kh hitbizományi jószág feje. 1886-ig mezőváros. Az 1920 után átm. létrehozott sarkadi szb.-i kirend. helyébe lépő nagyszalontai j. szh.-e 1922. dec. 6-tól, majd 1927. dec. 1-jén a cséffa-nagyszalontai j. szh.-e. 1945. okt.-től /az 1940-1944 között átm. volt/ nagyszalontai j.-ból a visszaállított cséffa-nagyszalontai j. szh.-e./
