Tanácsköztársasági igazgatási szervezet. /1919. március 21. - augusztus 1./. A proletárdiktatura állama a magyar történelem során…
Tanácsköztársasági igazgatási szervezet. /1919. március 21. - augusztus 1./. A proletárdiktatura állama a magyar történelem során addig ismeretlen új, szocialista típusú állam volt. Kormányformáját tekintve, a tanácsok egységes rendszerén felépülő tanácsköztársaság, ahol „a proletárság a tanácsokban gyakorolt minden központi és helyi hatalmat”. Neve - alkotmánya megfogalmazásában - Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság volt. Első társköztársaságaként a Szlovák Tanácsköztársaság 1919. jún. 16-án alakult meg Eperjes id. szh.-lyel; de az alkotmány lehetővé tette még, hogy a több járásra kiterjedő összefüggő területen többségben lévő nemzeteknél /német, ruszin/ önálló kerületek létesüljenek. A MO-i Tanácsköztársaság kormányzó tanácsa alatt megyei, majd j.-i, végül falusi tanácsok látták el a helyi igazgatást. A nagyobb megyéket /PPSKk, Somogy, Zala/ megosztották. A területi szervezet további racionalizálásaként az alábbi tételes változásokat hajtották végre:
1919. ápr. 18-án a Belügyi Népbiztosság 48.sz.rd.-vel PPSKk me. alsódabasi j.-ában a Kakucs ksg.-hez tartozott Inárcs kt. ksg.-gé alakult;
ápr. 18-án /Bü-Nb 95.sz.rd./ PPSKk me. váci j.-ában Sződ ksg.-ből Göd kt. ksg.-gé alakult;
ápr. 18-án /Bü-Nb 96.sz.rd./ PPSKk me. monori j.-ában Alberti ksg.-ből Dánszentmiklós kt. ksg.-gé alakult;
ápr. 19-én /Bü-Nb 39.sz.rd./ PPSKk me. biai j.-ában Budafok ksg.-ből Kelenvölgy kt. ksg.-gé alakult;
ápr. 19-én /Bü-Nb 49015.sz.rd./ PPSKk me. alsódabasi j.-ában Ujhartyán ksg.-ből Alsóhernád kt. ksg.-gé alakult;
ápr. 19-én /Bü-Nb 49369.sz.rd./ PPSKk me. pomázi j.-ában Pesthidegkút ksg.-ből Széphalom és Remetekertváros kt.-ek Remetehalom néven ksg.-gé alakultak;
máj. 9-én /Bü-Nb 4408.sz.rd./ PPSKk me. kispesti j.-ában Erzsébetfalva ksg. neve Leninváros-ra változott /egyben városi rangra emelkedett/;
máj. 14-én /Bü-Nb 1-szerv.sz. rd./ Fejér me. sárbogárdi j.-ában Sárszentágota kisksg. nagyksg.-gé alakult át;
máj. 14-én /Bü-Nb 1-szerv.sz. rd./ Somogy me. lengyeltóti j.-ában Fonyód kisksg. nagyksg.-gé alakult át;
máj. 14-én /Bü-Nb 2-szerv.sz. rd./ Somogy me. lengyeltóti j.-ában Balatonboglár kisksg. nagyksg.-gé alakult át;
máj. 14-én /Bü-Nb 2-szerv. sz.rd./ Somogy me. lengyeltóti j.-ában Balatonlelle kisksg. nagyksg.-gé alakult át;
máj. 16-án /Bü-Nb 3-szerv. sz.rd./ PPSKk me. gödöllői j.-ában Ehmann-tp. kt. Sashalom néven ksg.-gé alakult;
máj. 17-én /Bü-Nb 9-szerv.sz.rd./ Tolna me. központi j.-ában Szedres kisksg.nagyksg.-gé alakult át ;
máj. 26-án /Bü-Nb 19-szerv.sz.rd./ PPSKk me. váci j.-ában Sződliget, Sződrákos és Pusztacsörög kt.-ek Sződ ksg.-től Felsőgöd-höz átcsatolva, Sződliget ei. kisksg.-ből nagyksg.-gé alakult át;
máj. 28-án /Bü-Nb 23-szerv.sz. rd./ PPSKk me. kispesti j.-ában Soroksár ksg.-től Soroksárpéteri kt.-i lakotth. + az alsódabasi j.-ban Alsónémedi ksg.-től a Károlyi László-féle uradalom Gyáli szőllők + a monori j.-ban Vecsés ksg.-től a Deutsch-féle uradalomnak Soroksárpéterivel határos dülői kiváltak és Marx-falva néven külön ksg.-gé alakultak;
jún. 15-én /Bü-Nb 63765.IV-a sz.rd./ Moson me. magyaróvári j.-ában Magyaróvár nagyksg. rt. várossá alakult át;
jún. 20-án /Bü-Nb 37-szerv.sz.rd./ Somogy me. marcali j.-ában Kéthely kisksg. nagyksg.-gé alakult át;
jún. 24-én /Bü-Nb 18-szerv.sz.rd./ Nógrád me. sziréki j.-ából Erdőtarcsa ksg. Pest me. aszódi j.-ába átcsatolva;
jún. 30-án /Bü-Nb 24-szerv.sz.rd./ Heves me. egri j.-ában Dormánd kisksg. nagyksg.-gé alakult át;
júl. 12-én /Bü-Nb 414-szerv. sz.rd./ Fejér me. sárbogárdi j.-ában Kisperkáta és Nagyperkáta ksg.-ek Perkáta néven nagyksg.-gé egyesültek.
A fenti területi reformintézkedéseket a reakciós közigazgatás 1919. szept.-től hatályon kívül helyezte, /Kivétel Leninváros esetében történt, erről megfeledkeztek; így jogértelmezés szerint - az mindvégig érvényben lévőnek tekintendő./ Ám a későbbiekben a tanácshatalom területszervezési intézkedéseit többségükben rendre visszaállították. A Tanácsköztársaság törvénykezési szervezetét e lexikon Területkörök fejezetének X-a. számú felsorolása mutatja be /Lásd ott!/.
/E címszó összeállítása Kovács Kálmán: Magyar Állam- és Jogtörténet c. mű 589-608 lapjain foglalt megállapításokra támaszkodik - az adatok a korabeli rendelkezések alapján készültek./
