KALOCSA
KALOCSA. PPSKk. vm. jszh. 390709–XIII., 12639 kh, 11738 m. /Calocsa, Coloca, Kolotz; + Berka v. Berke p. + Bakod p. + Böd p. + Csorna + Gyarmat p. + Negyven p. v. Negyvenszállás + Homokgyőr + Malomszeg + Nána + Papszállás + Telek + Ujdrágszél + Vádéi csárda + Vörösszállás v. Vörösszállási p./ Ph.Tb. Td.; Vá-Td. 51; Há. /Uszód/.
Hatósági szervek: Adóhivatal /mk./; Osztrák-Magyar Bank /1878/ Mellékintézete.
Gazdasági Szervek: Árpád Rt. /1919/; Bajai Takarékpénztár fiókja; Kalocsai Egyházmegyei Takarékpénztár Rt. /1924/; Kalocsai Paprikatermelő, Őrlő- és Kereskedelmi Rt. /1917/; Kalocsai Takarékpénztár /1865/; Kalocsai Villamossági Rt. /1902/; Kereskedelmi és Gazdasági Bank Rt. /1905/; Kertész Sándor Rt. Közgazdasági Bank Rt.-a /1898/; Margit Gőzmalom és Terményforgalmi Rt. Malomtelepe; Pestmegyei-Sárközi Ármentesítő Társulat; Rózsafüzérgyártó Üzleti Vállalat; Sárközi Takarékpénztár /1873/; Meszesrévi és Gyarmatszigeti Révüzem és új hajóállomás; Községi Jéggyár; Kalocsai Famegmunkáló Gyár; Kalocsai Tégla- és Cementgyár; Bútorgyár Vállalat; Kalocsai Sörfőzde, Kalocsai Önsegélyző Egylet mint Hitelszövetkezet.
Egyéb /társadalmi, egyházi/ szervek: Kalocsai Művelődési Egyesület és Olvasókör; Iparos Társulat; Gazda-Egylet; Rkat. érsekség /XI.sz./; Latin-szertartású főegyházmegye /illetékes a kalocsai érsekségre, a csanádi, erdélyi s váradi püspökségekre/; Érseki hittani főiskola /1733/; Érseki főgimnázium /1860/; Elemi iskolai Tanítóképző /1857/; Elemi és Polgári-iskolai Tanítónőképző /1869, 1876/; Óvónőképző Intézet; Érseki Árvaház /1873/; Stephaneum jezsuita internátus; Kalocsai kórház; Érseki könyvtár; Haynald-csillagvizsgáló /1878/. */A XI.sz. küszöbén már püspökség, majd a következő sz.-ban érsekség. Érseksége előfordul az 1050. okt. 3-i pápai regestákban. Az 1093. ápr. 17-i okl.-ben mint püspökség szerepel. „A tüzesvas- és forróvíz-próbát, akármely egyházban is ne tegyenek, hanem csak püspöki szh.-en” - 1095-1114.I. decr. XXII. fej.; 1175, 1204, 1212-i további ef.-okkal. 1179-ben a bácsi püspökséggel egyesítve 250 birtokkal. Újabb 1224, 1246, 1247, 1523, 1526-i ef.-okkal. 1526-1697 között török hódoltságban. Székeskáptalanja már a XIII.sz.-ban hiteleshely /Lásd !/ volt; 1339-i ef.-sal; 1526-1738 között szünetelt - majd hiteleshelyi hivatala helyreállt. 1886-ig mezőváros /majd ksg./. 1897. ápr. 30-án kivált Homokmégy s Szakmár és mindkettő külön ksg. lett. 1913. szept. 5-én Csorna + Gyarmatsziget kt.-ek Szakmár ksg.-hez átcsatolva; 1921. febr. 23-tól rt. város; 1922. márc. 1-től a kiskőrösi j.-ból Bajaszentistván, Érsekcsanád, Nemesnádudvar, Sükösd és Szeremle ksg.-ek a kalocsai j.-hoz átsorolva. 1923. ápr. 16-i adat szerint a város területe 9155 kh 1419 яц; 1924-ben Hajós a kiskőrösi j.ból a kalocsai j.-ba átsorolva./
