BIBÓ ISTVÁN (1911–1979, közíró)
BIBÓ ISTVÁN (1911–1979, közíró)
A politikai élet végzetes félelmeinek azonban az a tulajdonságuk, hogy tárgyi előfeltételek híján is, pusztán a félelem erejénél fogva elő tudják hívni azt a veszedelmet, amitől félnek.
Ma a céltudatos kisebbség direkt akciójával, a győzni akarás ellenállhatatlan lendületével s egyáltalán a forradalommal szemben az egész világ több-kevesebb fenntartással él, mert megtapasztalta a saját bőrén azt, hogy nemcsak előrevivő forradalom képzelhető el, hanem torz forradalom is.
A rendőrségi túlkapások ügyében közkeletű az a replika, hogy történelmi, forradalmi időket élünk, és ilyenkor az egyéni sérelmek nem olyan fontosak. Ez történelmi távlatban lehet igaz, de az eseményeken belül élő ember erre nem hivatkozhat.
… igaz ugyan, hogy a forradalmat csinálni többek között annyit is tesz, mint egy cél érdekében tudatosan vállalni nagy tömegű emberi szenvedés okozását. Azonban ugyanez fordítva is áll: azzal, hogy vélt vagy valódi ellenfeleink szenvedését tudatosan növelem, még nem csináltam forradalmat.
Aki Magyarországból szovjet tagállamot akar csinálni, az hazaáruló, aki Magyarországon Habsburgot akar restaurálni, az hazaáruló, aki pedig Magyarországot az elé a hamis alternatíva elé próbálj a állítani hogy csak e kettő között választhat, az kétszeresen hazaáruló, mert e kettő között ott van a harmadik, egyedül helyes út: a belsőleg egyensúlyozott, de radikális reformpolitikát folytató, demokratikus, független, szabad Magyarország lehetősége.
… Magyarországot sorozatos belpolitikai válságok rázták meg, amelyek végülis a legsötétebb reakciót jutatták hatalomra, másrészt az, hogy a magyar politikai szemlélet egész Magyarország felosztását egyszerűen brutális erőszaknak és a győzők hipokrizisének tulajdonította, és nem volt képes disztingválni a leválásra érett másnyelvű területek elcsatolása és az elszakítása között.
A nemzeti érés, még ha szűk és kicsinyes is, a demokratizmussal egytestvér komoly tömegérzelem, márpedig érdekviszonyokba szilárdan beágyazott emberek és csoportok komoly tömegérzelmet sem stimulálni, sem átélni nem tudnak.
Komoly tömegérzelem csak indulatból származhatik, indulat pedig csak valóságos élményből.
… Kelet-Európában a nemzeti keret valami olyan dolog volt, amit meg kellett csinálni, helyre kellett állítani, ki kellett harcolni, és állandóan félteni kellett, nemcsak a meglévő dinasztikus állami keretek hatalmi eszközeitől, hanem a saját népesség egy részének a közönyétől, s a nemzeti tudat ingadozó voltától is.
Ahhoz, hogy egy európai közösség modem politikai fejlődése harmonikus és egyenes vonalú legyen, lényegileg egy dolog szükséges: az, hogy a közösség ügye és a szabadság ügye egy ügy legyen.
Demokratizmus és nacionalizmus két közös gyökerű mozgalom, amelyek mély összefüggésben vannak, s ha ez megbillen, súlyos zavarokra vezethet.
Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni…
Közép- és Kelet-Európa országai azért féltek, mert nem voltak kész, érett demokráciák, s minthogy féltek, nem is tudtak azokká válni.
… a legtöbb közép- és kelet-európai nép nemzeti eszmevilága a sorozatos történelmi katasztrófák és zsákutcák hatására mindjobban összeszűkült, és súlyos közösségi hisztériákba bonyolódott… A hamisítástól a gyilkosságig minden szent és sérthetetlen lett, ha „a nemzet nevében”, „a nemzet érdekében” történt.
Közép- és Kelet Európa… nehéz a törvényes kormány és az agitátor fogalmait olyan nyugat-európai értelembe venni ott, ahol a tegnapi agitátorokból lesz a mai törvényes kormány, majd ismét fordítva.
A közösségi rémképeknek megvan ugyanis az a szörnyű tulajdonságuk, hogy fantáziából születtek ugyan, de abban az arányban, ahogyan hisznek bennük, testet tudnak ölteni.
… a kisebbségi ember, ha egy kicsit is jelét adja nyelvéhez és népéhez való ragaszkodásának, gyanússá válik, és gyanúsként kezelődik. Ez pedig a kisebbségi ember helyzetét ellentmondóvá teszi akkor is, ha történeti kisebbség, és még inkább akkor, ha frissen odacsatolt kisebbség. Ez az idegenség úgyszólván független attól, hogy civilizáltak vagy brutálisak-e az államhatalom módszerei.
… ha valami ok miatt egy területi vita domináns üggyé válik egy nemzet életében, akkor egy még nem demokratikus közösséget megakaszthat a demokratikus fejlődés útján, sőt egy demokratikus közösségben is a demokratikus szellem visszaesését válthatja ki.
Az európai nemzetközi viszonyoknak főleg 1918 után történt túlmoralizálása okozta, hogy a közép- és kelet-európai nemzetek vitái számára a moralista szólamoknak egész arzenálja állott rendelkezésére: a birtokló oldal mindenekelőtt a békét, a követelő oldal az igazságot hangoztatta.
Ha összefoglalóan nézzük a Rajna és Oroszország közé eső országok politikájának szempontjait és cselekedeteit 1918 óta, nehéz pálcát nem tömi ez országok felett. Két ok mégis azt tanácsolja, hogy ezt ne tegyük. Az egyik ok az, hogy ezek az országok embertelenül sokat szenvedtek. A másik az, hogy ha keresztet is vetünk jövendő sorsukra, nem nyerünk semmit, mert ezzel csak súlyosbodik Európa és a világ helyzete.
A nemzetek akkor és csak akkor szoktak federációba egyesülni, ha mindegyiküknek van annyi féltenivalója, hogy a federáció biztonságának szükségét érzik.
… semmiféle atrocitás, melyet valaki elkövetett, nem igazolhatja mások atrocitásait…
A magyar demokrácia válsága. A kelet-európai kisállamok nyomorúsága. In.: Válogatott tanulmányok. II. k. Bp., 1986.
Ha a magyar úrirend azt nézi, amit nem nagyobb bűnökért francia vagy orosz társai annak idején fizettek, akkor okosan csak azt teheti, hogy a sérelmek kölcsönös leírását javasolja, nem pedig a régi visszaütésre s a régi pozíciók visszaszerzésére. készülődik!
Aki Magyarországból szovjet tagállamot akar csinálni, az hazaáruló, aki Magyarországon Habsburgot akar restaurálni, az hazaáruló, aki pedig Magyarországot az elé a hamis alternatíva elé próbálja állítani, hogy csak e kettő között választhat, az kétszeresen hazaáruló, mert a kettő között ott van a harmadik, egyedül helyes út, a belsőleg egyensúlyozott, de radikális reformpolitikát folytató, demokratikus, független, szabad Magyarország lehetősége.
A nyelvi nacionalizmus uralkodóvá válása azt jelentette, hogy Közép- és Kelet-Európában a nemzetek egymás közötti határai folyékonyakká váltak.
…az itt újjászületett összes nemzetek szomszédaik túlnyomó részével ádáz határvitákba bonyolódtak. Ez a helyzet egy csomó háborút és katasztrófát okozott, amiből a nemzeti lét és a területi státus még nagyobb bizonytalansága származott. Itt a fő forrása a közép- és kelet-európai nemzetek politikai hisztériáinak.
… bátor és demokratikus közvélemény és politika egyet tehet: maximális lehetőségeket nyújt a kisebbségeknek a meglevő kereteken belül és saját kezdeményezéséből megvalósítja a merészebb kisebbségi követeléseket, …
A közép- és kelet-európai népeket meg kell akadályozni abban, hogy területi viszályaikkal állandóan nyugtalanítsák Európát.
