NIETZSCHE, FRIEDRICH (1844–1900) német filozófus, költő | Kristó Nagy István: Gondolattár

NIETZSCHE, FRIEDRICH (1844–1900) német filozófus, költő

…az erkölcs a cselekvés és értékelés hagyományos módja.

Hajnalpír, I. k. 9. sz. – Válogatott írásai. Gondolat, Bp., 1972. 52. Szabó Ede;

A szabad embernek nincs erkölcse, mert ő mindenben önmagától akar függni, s nem valamilyen hagyománytól…

Mi a hagyomány? Felsőbbrendű tekintély, amelynek nem azért engedelmeskedünk, mert a számunkra hasznosat parancsolja ránk, hanem azért, mert parancsol.

Uo.;

Önmagában véve a nemi érzésben, a részvét és imádat érzésében az a közös, hogy az ember a maga élvezetével egy másik embernek is jót tesz – az efféle jóakaratú intézmények nem túlzottan gyakoriak a természetben! És épp egy ilyet kellett megrágalmazni és elrontani a rossz lelkiismerettel!

I. m. 76. sz. – Uo. 69.;

Mostanság Európa különféle népei közt talán tíz-húsz millió ember van, aki nem „hisz Istenben” többé – túl nagy kívánság volna, hogy ezek jelt adjanak egymásnak? Mihelyt ilyesformán megismerik egymást, akkor már meg is fogják ismertetni magukat, azonnal hatalommá válnak Európában, és, szerencsére, népek közötti hatalommá!

I. m. 96. sz. – Uo. 72.;

Tisztelet, becsület a véleményeiteknek! De a kis szabálytalan cselekedetek többet érnek!

I. m. III. k. 149. sz. – Uo. 88.;

…az ingerek ingere ez a felzaklató, változatos, veszélyes, komor és gyakran napfényben izzó lét! Élni – ez kaland, s bármilyen párton vagytok is, az életnek ez a jellege mindig megmarad!

I. m. IV. k. 240. sz. – Uo. 116.;

Nem a nyomor, nem a mohóság – nem, hanem a hatalom szeretete az emberek démona.

I. m. 262. sz. – Uo. 118.;

Legbiztosabban azzal ronthatunk el egy ifjút, ha arra oktatjuk, hogy többre becsülje a vele egyformán gondolkodót a másképpen gondolkodónál.

I. m. 297. sz. – Uo. 120.;

…a színész eszményi majom, s annyira majom, hogy „lényegben” és „lényegesben” egyáltalán nem is hihet: számára minden játékká válik, a hang, a mozdulat, a színpad, a díszlet és a közönség.

I. m. 324. sz. – Uo. 123.;

Sose fojts vissza, ne hallgass el magad előtt semmit, ami a saját gondolatod ellenében gondolható!

I. m. 370. sz. – Uo. 126.;

A mester humanizmusához tartozik, hogy tanítványait óvja önmagától.

I. m. V. k. 447. sz. – Uo. 132.;

– Ha cselekedni akartok, csapjátok be a kétely ajtaját – mondotta a tevékeny. – S nem félsz attól, hogy így te csapódsz be? – kérdezte a szemlélődő.

I. m. 519. sz. – Uo. 133.;

Az igazságnak szüksége van a hatalomra. – Az igazság önmagában egyáltalán nem hatalom – bármit mond is ennek az ellenkezőjéről a szépelgő felvilágosodott! – Sőt, inkább a maga oldalára kell vonnia a hatalmat, vagy neki kell a hatalom oldalára állnia, különben folyton-folyvást elpusztul, vége! Erre már túlon-túl elegendő bizonyíték van!

I. m. 535. sz. – Uo.;

Ha a kígyó nem tudja levedleni bőrét, elpusztul. Így jár az a szellem is, akit meggátolnak véleménye változtatásában; az ilyen szellem elsorvad.

I. m. 573. sz. – Uo. 145.;

Soha példának senkit se vettem,
magam házában óv a magány
és minden mestert kinevettem,
ki nem nevetett önmagán.

A vidám tudomány (mottó: Hazám ajtajára) – Uo. 147.;

A német zene ma már azért is több minden más európai zenénél, mert csupán benne fejeződött ki az a változás, amelyet Európa a forradalom következtében átélt…

I. m. II. k. 103. sz. – Uo. 181.;

Isten meghalt; de amilyen az emberi természet, talán még évezredekig lesznek barlangok, amelyekben árnyékát mutogatják. S nekünk – nekünk még az árnyékát is le kell győznünk!

I. m. III. k. 108. sz. – Uo. 184.;

Az erkölcs: nyájösztön az egyénben.

I. m. 116. sz. – Uo. 186.;

…a vallásos ember minden vallásban kivétel…

I. m. 128. sz. – Uo. 187.;

„Maga az Isten sem létezhet bölcs emberek nélkül” – mondotta Luther, és jogosan; de „Isten még kevésbé létezhet balga emberek nélkül” – ezt már nem mondta a derék Luther!

I. m. 129. sz. – Uo.;

Az a keresztyén döntés, hogy a világot csúnyának és romlottnak kell tartanunk, csúnyává és romlottá tette a világot.

I. m. 130. sz. – Uo. 188.;

Ha Isten a szeretet tárgyává akart válni, akkor először is le kellett volna mondania a bíráskodásról és igazságosztásról – a bíró. még ha kegyes bíró is, nem a szeretet tárgya.

I. m. 140. sz. – Uo. 189.;

Buddha azt mondja: „Ne hízelegj a jótevődnek!” Mondjuk el ezt egy keresztyén templomban – s rögtön megtisztítja a levegőt minden keresztyéniségtől.

I. m. 142. sz. – Uo.;

Az áldozati állatok másként gondolkodnak az áldozatról és áldozásról, mint a nézők; de kezdettől fogva nem hagyták szóhoz jutni őket.

I. m. 220. sz. – Uo. 191.;

…hogy betakaríthassuk a lét legnagyobb termését és legnagyobb élvezetét, annak a titka ez: veszélyesen élni!

Legyetek rablók és hódítók, amíg uralkodók és birtoklók nem lehettek, ti megismerők!

I. m. IV. k. 283. sz. – Uo. 193.;

…az ellentmondás elviselésének képessége magas fokú kultúra jele.

I. m. 297. sz. – Uo.;

…kedvelem azt a morált, amely arra ösztönöz, hogy tegyek és újra tegyek valamit…

I. m. 304. sz. – Uo. 196.;

„Az élet a megismerés eszköze” – ezzel az alapelvvel szívünkben nemcsak bátran, hanem még vidáman is élhetünk, és vidáman nevethetünk!

I. m. 324. sz. – Uo.;

…az amerikaiak az aranyért törik magukat; és lihegő munkahajszájuk – az Újvilág valódi bűne – már kezdi megfertőzni és megvadítani a vén Európát, s egészen furcsa lélektelenséggel árasztja el. Az ember ma már szégyelli a pihenést; a hosszabb tűnődés szinte lelkifurdalással jár.

I. m. 329. sz. – Uo. 198.;

…ilyen az ember: ezerszer is megcáfolhatnak neki egy hittételt – mégis mindig „igaznak” fogja tartani, feltéve, hogy szüksége van rá…

I. m. V. k. 347. sz. – Uo. 204.;

…a két világvallás, a buddhizmus és a keresztyénség létrejötte, hirtelen elterjedése az akarat roppant megbetegedésének köszönhető.

Uo. 205.;

Ne menj az emberekhez, maradj az erdőben!

Így szólott Zarathustra. Zarathustra elöljáró beszéde, 2. sz. – Uo. 223.;

Az emberfölötti embert hirdetem néktek

I. m. 3. sz. – Uo.;

Az értékelés alkotás: halljátok, alkotók! Minden értékelt dolog ékköve és ékessége maga az értékelés.

I. m. Zarathustra beszédeiből. Ezer és egy célról – Uo. 238.;

Orvos, segíts magadon: így még betegeden is segíthetsz.

Ti mai magányosok, ti elkülönülők, egykoron nép lesz majd belőletek…

I. m. Az ajándékozó erényről, 2. sz. – Uo. 245.;

Rosszul háláljuk meg tanítónk munkáját, ha mindig csak tanítványok maradunk.

I. m. 3. sz. – Uo. 246.;

…ne bízzatok senkiben, akin elhatalmasodott a büntető hajlam!

I. m. A tarantellákról – Uo. 252.;

Nagy szeretetem így eseng a késő utódokhoz: ne kíméld felebarátodat! Az ember olyasvalami, amit fölül kell múlnunk.

I. m. Régi és új törvénytáblák, 4. sz. – Uo. 269.;

Éppen az az isteni, hogy istenek vannak, de Isten nincs!

I. m. 274.;

Sok a mocsok a világban: ennyi igaz! De azért maga a világ még nem mocskos szörnyeteg!

I. m. 14. sz. – Uo. 276.;

Csak olyan ellenségtek legyen, akit gyűlöltök, de ne legyen megvetendő ellenségtek…

I. m. 21. sz. – Uo. 281.;

…ha az ember még repülni is megtanulna, jaj!, hová szárnyalna föl – rablóvágya!?

I. m. 22. sz. – Uo. 283.;

S legyen kárba veszett az a nap, amikor egyszer sem táncoltunk! És legyen hazuggá minden igazságunk, amelyen egyszer se nevettünk!

I. m. 23. sz. – Uo.;

…még mindig jobb a házasságtörés, mint a házassághajlítás, házassághazudás! – Ezt mondta nekem egy asszony: „házasságot törtem, igaz, de előbb a házasság tört meg – engem!”

I. m. 24. sz. – Uo.;

Ezt az új törvénytáblát állítom fölétek, ó, testvéreim: legyetek kemények!

I. m. 29. sz. – Uo. 287.;

Minden logika mögött és működésének látszólag kényúri volta mögött is értékelések állanak, világosabban mondva: egy bizonyosfajta élet fenntartásának fiziológiai követelményei. Például, hogy a határozott többet ér a határozatlannál, a látszat kevesebbet az „igazságnál”: ily becslések, bármily nagy szabályozó fontosságuk is van reánk nézve, csak előtéri becslések lehettek, egy bizonyosfajta együgyűség, amilyen talán éppen hozzánk hasonló lények fenntartására szükséges. Feltéve tudniillik, hogy nem éppen az ember „a dolgok mértéke”…

Jón, rosszon túl, I. r. 3. sz. Világirodalom Könyvkiadó Vállalata, Bp., é. n. 14. Reichard Piroska;

…a hamis ítéletekről való lemondás az életről való lemondás, az élet tagadása lenne. Ráállani, hogy a valótlanság életfeltétel: ez persze azt jelenti, hogy veszélyes módon ellenállunk a megszokott értékérzéseknek; s egy filozófia, mely ezt merészeli, már csupán ezzel is oda helyezkedik, ahol már nincsen jó, se rossz.

I. m. 4. sz. – Uo. 15.;

…minden ösztön uralomvágyó; és mint ilyen kísérli meg a filozofálást.

I. m. 6. sz. – Uo. 17.;

Ami él, mindenekelőtt erejét akarja szabadjára engedni – az élet maga a hatalom akarása…

I. m. 13. sz. – Uo. 27.;

Az urál-altaji nyelvterület filozófusai (hol az alanyfogalom legkevésbé van kifejlődve) nagyon valószínűen másképpen néznek „a világba”, és más ösvényeken találhatók, mint az indogermánok…

I. m. 20. sz. – Uo. 36.;

A legkevesebbek dolga független lenni – az erősek kiváltsága ez.

I. m. II. r. 29. sz. – Uo. 50.;

Senki sem fog oly könnyen valamely tant, csupán mert boldoggá tesz, vagy erényessé tesz, igaznak tartani – talán a bájos „idealistákat” kivéve, kik a jóért, igazért, szépért rajonganak, és tavukban mindenfajta tarka, esetlen és kedélyes kívánatosságokat úsztatnak összevissza. Boldogság és erény nem érvek.

I. m. 39. sz. – Uo. 61.;

…semmi kétség sem fér hozzá, hogy az igazság bizonyos részeinek felfedezésére a gonoszak és szerencsétlenek kedvezőbb helyzetben vannak, s övék a siker nagyobb valószínűsége; nem is beszélve azokról a gonoszakról, akik boldogok – ezt a fajtát a moralisták elhallgatják.

Uo. 62.;

Tudnunk kell megőrizni magunkat: ez a legerősebb próbája a függetlenségnek.

I. m. 41. sz. – Uo. 65.;

Ahol csak a földön eddig a vallásos neurózis fellépett, mindenütt három veszélyes életrendi rendelkezéssel összekötve találjuk: magánosság, böjt, nemi tartózkodás…

I. m. III. r. 47. sz. – Uo. 73.;

Úgy váljunk meg az élettől, mint Odüsszeusz Nauszikaatól: inkább áldón, mint szerelmesen.

I. m. IV. r. 96. sz. – Uo. 100.;

A zene által önmagukat élvezik a szenvedélyek.

I. m. 106. sz. – Uo. 102.;

Egyik ember szülészt keres gondolatai számára, a másik valakit, akinek segíthet – így keletkezik a jó beszélgetés.

I. m. 136. sz. – Uo. 107.;

Amit szerelemből teszünk, mindig jón, rosszon túl történik.

Az öngyilkosság gondolata erős vigasz: nem egy rossz éjen jól átsegíti az embert.

I. m. 157. sz. – Uo.;

Nem az rendített meg engem, hogy hazudtál nekem, hanem hogy többé nem hiszek néked.

I. m. 183. sz. – Uo. 116.;

A férfiak eddig úgy bántak a nőkkel, mint madarakkal, melyek valamilyen magasságból hozzájuk tévedtek: mint valamivel, ami finomabb, sérülékenyebb, vadabb, csudálatosabb, édesebb, gazdagabb lelkű – de olyasvalami, amit be kell zárni, hogy tova ne szálljon.

I. m. VII. r. 237. sz. –Uo. 200.;

„Baj! Baj! Hogyan? Hiszen – hátrál!” – Igen! De rosszul értitek, ha emiatt panaszkodtok. Hátrál, mint mindenki, aki nagyot akar ugrani…

I. m. IX. r. 280. sz. – Uo. 267.;

Minden mély gondolkodó jobban fél attól, hogy megértik, mint attól, hogy félreértik.

I. m. 290. sz. – Uo. 273.;

…egyáltalán alapos okok vannak arra a feltevésre, hogy bizonyos dolgokban az istenek mindannyian tanulhatnának az emberektől. Mi emberek – emberibbek vagyunk…

I. m. 295. sz. – Uo. 278.;

…az ember inkább akarja akarni a Semmit, mintsemhogy semmit se akarjon…

Az erkölcs genealógiájához, 28. sz. Válogatott írásai. Gondolat, Bp., 1972. 361. Szabó Ede;

Sok mindenről egyszer s mindenkorra nem akarok tudni. – A bölcsesség a megismerésnek is határokat szab.

Bálványok alkonya. Mondások és nyilak, 5. sz. – Uo. 371.;

Lehet tragikus egy szamár? – Hogy valaki elpusztul a teher alatt, amelyet sem hordozni, sem ledobni nem tud? … A filozófus esete.

I. m. 11. sz. – Uo.;

Az ember azt hiszi, hogy maga a világ van elhalmozva szépséggel – s elfelejti, hogy ennek ő az oka. Csakis ő ajándékozta meg szépséggel a világot, ah! – csupán nagyon emberi, túlságosan emberi szépséggel…

I. m. Egy korszerűtlen ember portyázásai, 19. sz. – Uo. 376.;

Minden új fényben ragyog fel,
időn, téren Dél pihen –:
csak – irtózatos szemeddel –
Te nézel rám, Végtelen.

Új tengerek felé – Német költők antológiája. (Vál. és szerk.: Keresztury Dezső.) Móra, Bp., 1963. 611. Keresztury Dezső;

Ember, figyelj!…
A világ mély;…
mély öröklétre vágy a kéj.

Az ittas ének – Uo. 614. Keresztury Dezső.

… a zsidó nép jelentősége: véle kezdődik az erkölcstanban a rabszolgalázadás.

… reményeinkkel hova kell nekünk nyúlni? – Új filozófusok után, nincs más választás; oly szellemek után, kik elég erősek és eredetiek, hogy ellenkező értékeléseket kezdeményezzenek és „örök értékeket” átértékeljenek, megfordítsanak; előreküldöttek után, a jövő emberei után, kik a jelenben megkötik a kényszerítő csomót, mely évezredek akaratát új utakra szorítja. Hogy az embernek az ember jövőjét mint a maga akaratát, mint emberi akarattól függőt hirdesse … hogy az esztelenség és véletlen ama borzasztó uralmának, melyet eddig „történet”-nek neveztek, véget vessen…

… függetlenség és zöld legelő … nélkül nincs meg a munka nyugalma …

Még most is székhelye Franciaország Európa legszellemibb és legfinomultabb kultúrájának és főiskolája az ízlésnek: de érteni kell hozzá, hogy megtaláljuk „az ízlés e Franciaországát”.

Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem