EINSTEIN, ALBERT (1879–1955) német fizikus
EINSTEIN, ALBERT (1879–1955) német fizikus
Én mindenkivel egyformán beszélek, a szemetessel ugyanúgy, mint az egyetem elnökével.
Mein Weltbild – Id.: Tamás György: Einstein tudományos és emberi nagysága. Vigilia, 1965. június. 344.;
Rajtunk, tudósokon, akik ezt a szörnyű erőt felszabadítottuk, rajtunk áll, parancsolóan bennünket terhel a felelősség az atomenergia irányításáért, azért, hogy ez az emberiség jólétét szolgálja, és ne a megsemmisítését idézze elő… A tudomány idézte fel ezt a fenyegetést, de a tulajdonképpeni probléma az emberek agyában és szívében rejlik. Meg kell változtatni kortársaink szívét, de nem mechanikus úton, hanem azzal, hogy megváltoztatjuk saját szívünket, és bátran kiállunk…
Az ember igazi értékét úgy lehet meghatározni, hogy megvizsgáljuk, mily mértékben és milyen értelemben tudta Énjétől felszabadítani magát.
Uo.;
Ha … a valóságról szerzett tudomásunk kezdete és vége a tapasztalat, mi szerepe van a tudományban az értelemnek?
I. m. Jánossy Lajos-Elek Tibor: A relativitáselmélet filozófiai problémái. Függelék – Akadémiai, Bp., 1963. 336.;
Eddigi tapasztalataink … arra a feltevésre jogosítanak, hogy a természet a matematikailag elgondolható legegyszerűbb megoldást valósítja meg.
Uo. 337.;
…tiszta empíriából nem származhatik megismerés, hanem csakis az elgondoltnak és a megfigyeltnek összehasonlításából.
Uo. 341.;
A legszebb, amit átélhetünk, a dolgok titokzatossága.
I. m. – Larousse des citations françaises et étrangeres. (Publ. sous la direction de Robert Carlier, Pierre Josserand, Samuel S. de Sacy, avec le concours de Jean-Louis Lalanne.) Larousse, Párizs, 1976. C 109. 2. sz. Molnos Lipót;
Egy ember valóságos értékét elsősorban úgy lehet meghatározni, hogy megvizsgáljuk, milyen mértékben és milyen értelemben sikerült felszabadítania magát az Én alól.
Uo. 4. sz.;
Az én politikai eszményem a demokratikus eszmény. Személyében mindenkit tisztelni kell, bálványozni nem kell senkit.
Uo. 5. sz.;
Sorsunk az lesz, amit majd megérdemlünk.
Uo. 6.sz.;
A képzelőtehetség fontosabb, mint az ismeret.
In Science – Uo. 8. sz.
Az Isten ravasz, de nem rosszindulatú.
– Cohen, J. M.–Cohen, M. J.: The Penguin Dictionary of Modern Quotations. Penguin, Harmondsworth, 1972. 68. 27. sz. Kristó Nagy István;
Az atomenergia felszabadítása mindent megváltoztatott, kivéve a gondolkodásmódunkat, s ez hajt bennünket fegyvertelenül a katasztrófa felé… E probléma megoldására csak az emberiség szíve képes.
Beszéd a magfizikusok találkozóján, 1946. május – Uo. 30. sz.;
Nem hinném, hogy Isten kockázna a kozmosszal.
Observer, „Sayings of the Week”, 1954. április 5. – Uo. 32. sz.;
Az lehet a benyomásuk, hogy a mai fizika olyan koncepciókra épül, mint amilyen a jelen nem levő macska mosolya.
Id.: John Bowle: Viscount Samuel, 19. f. – Uo. 33. sz.;
A régi törvények értelmüket vesztik, mihelyt a mozgó test sebessége megközelíti a fényét… A tömeg tulajdonképpen energia, viszont az energiának is van tömege.
Hogyan lett a fizika nagyhatalom (The Evolution of Physics), Leopold Infelddel, 3. f. Összefoglalás – Lux, Bp., é. n. 234. Kiss Kázmér;
