ALEXANDER FLEMING
ALEXANDER FLEMING
…az orvostudomány sokkal több, mint amit az ember könyvekből megtanulhat. Meg kell érteni az egyént és ismerni az emberi természetet. És nincs jobb eszköz az emberi természet megismeréséhez a sportnál és elsősorban a csapatban űzött sportnál.
Id.: André Maurois: Fleming és a penicillin regénye. Gondolat, Bp., 1962. 28. Raffy Ádám;
Ha egy fiatal kutatónak tanácsot adhatok, azt mondom: sose hanyagolja el a megszokottól eltérő jelenséget. Lehet, hogy az eset semmitmondó lesz, de lehet, hogy olyan kulcs lesz, amely a felfedezés kapuját nyitja meg. Ez nem jelenti azt, hogy tétlenül kell várnunk, míg megjelenik a véletlen. Dolgoznunk kell, keményen dolgoznunk, és jól kell ismernünk munkánk tárgyát.
Uo. 187.;
A penicillint senki sem találhatta fel, mert végtelen idők előtt a természet és egy bizonyos penész már előállította… Nem, én nem találtam fel a penicillin alapanyagát, csupán felhívtam rá az emberek figyelmét és nevet adtam neki.
Uo. 190.;
Minden kutatónak szabad idővel is kell rendelkeznie, hogy saját gondolataival foglalkozzék, és erről senkinek sem köteles számot adni, hacsak nem akar. Döntő gondolatok születhetnek a szabad idő óráiban.
Uo. 199.;
A rögtöni sikerek utáni szomjúság általános, de káros. A valóban hasznos kutatások hosszú időt igényelnek. Előfordul, hogy valamelyik laboratóriumból esztendők alatt sem kerül ki gyakorlatilag hasznosítható dolog. Ha aztán hirtelen megszületik valami – ami talán tökéletesen más, mint amit kerestek –, a laboratórium százévi költségeit is fedezi.
Uo. 200.;
Az emberek ezt mondták: „Miért ez a nagy lárma akörül, hogy a kristályok egy kis asszimmetriát mutatnak? Mire jó ez?” Az lehet erre a válasz, amit Franklin mondott: „Ugyan, mire jó egy újszülött gyermek?”
(Franklin és Pasteur nyomán) – Uo.;
A kutató tudja, mi a csalódás, tudja, hány hónapon keresztül dolgozott rossz irányban, és ismeri a kudarcokat. De a kudarcok hasznosak is, mert ha helyesen elemzi őket az ember, sikerre vezethetnek.
Ha egy közönséges laboratóriumhoz szokott kutató márványpalotába kerül, két dolog történhet: vagy ő győzi le a márványpalotát, vagy a márványpalota győzi le őt. Ha a kutató nyer, a palota műhely lesz, és hasonlítani fog minden más laboratóriumra; de ha a palota lesz a győztes, a kutató elveszett.
Uo. 213.;
Nem oktalan ambíció egy kutatónál, ha dicsőségre vágyik. De ha valaki meggazdagodás vagy hatalomszerzés céljából adja magát a kutatásra, nem neki való dolgot végez.
Uo. 220.;
Mi is a siker? Úgy lehetne meghatározni, hogy: egy ember ambícióinak beteljesedése. Ha ezt a meghatározást elfogadjuk, akkor tulajdonképpen bizonyos mértékben minden embernek van sikere, de senkinek a sikere nem teljes.
Uo. 231.;
Sok ember dolgozik keményen, némelyik gondos megfigyelő. De a világos gondolkodás nélkül, amely a megfigyelt dolgokat a megfelelő helyre rakja, és helyes perspektívából látja, semmire sem jut.
Uo. 232.;
Minden pillanatban két út van előttünk; ezek közül ki kell választanunk az egyiket, és nem tudjuk, merre vezet a másik. Lehet, hogy a jobbat választottuk, és lehet, hogy sohasem fogjuk megtudni, melyik a jobb.
Uo. 261.
