Gheorgheni mun. [Giurgeu-Sânmiclăuş, Giurgeu, Gheorghieni, Sânmiclăuş] (Harghita); Gyergyószentmiklós; Niklasmarkt, Nickelsmarkt (g); 1333, 1334 Nicolaus [sac.] de Gyargio, ≈ de Gorgio (DIR/C III. 164, 171, 199); 1567 Zent Mijklos, 1569 k. Zentmijklos (SzO II. 221, 269); 1569 Gijergijo Zent Mijklos; 1576 Zent Miklos, 1602 Zent Miklos, 1614 Szent Miklos, Jmre Deak Schola mester, Szent Miklos, 1616, 1619 Szent Miklos (SzO Ús IV. 42, 89, 201, 536, 575, 704); 1698, 1702 Gyergyó.-Szt.-Miklós, Gyergyó-Szent-Miklóson, 1710 Gyergyószentmiklósi legistrum, 1712 Szt.-Miklós, 1715 Datum Gyergyó-Sz.-Miklós in communi congregatione sedis Gyergyó, 1718 Gyergyóban Szent Miklóson (SzO VII. 19, 108-109, 156-157, 211, VII. 244); 1736 Gyergyószentmiklóson (Apor 164); 1773 Felső Tizesben Várszeg közben a Békény vize mellett ∩ Gyergyó-Szent-Miklós (Tarisznyás 193); 1781 boszongatta… Szt Miklos falvat a Meltogos Groff Szarhegyi Lázár Familia (SZT II. 827); 1785 Gyergyó Szent Miklós (Nsz. 362); 1799 A Gyergyó Szent Miklósi Örmény Communitás (Tarisznyás 218); 1800 Gyergyo Sz. Miklos. Opp. (El. 1800); 1808 opp. Szentmiklós (Gyergyó-), Gyergyószentmiklós, Niklasmarkt, Szin-Miklós (Lipszky); 1817 Gyergyó Szent Miklós. Oppid., 1827 Gyergyo Szent Miklos (Oppidum) (El. 1817, ≈ 1827); 1837 Gyergyo Szent Miklos Oppidum (Benigni 142); 1839 Gyergyó-Szent-Miklós + Várszeg... eigentlich nur der obere, größtenteils von Armeniern bewohnte Teil des Dorfes Gyergyó-Szent-Miklós (Lenk II. 76); 1850 Szent Miklós (Népsz. 1850); 1850 Gyergyó-Szent-Miklós, Szint Nikulaje, Nickelsmarkt (UES); 1857 Gyergyó Szt. Miklós (Népsz. 1857); 1857 Gyergyó-Szent-Miklós, Gergio-Sânt-Miclăuşu + Várszeg (Bielz 439); 1854 Várszeg ∩ Gyergyó-Szent-Miklós (LRB); 1857 Várszeg ∩ Gyergyó-Szent-Miklós (Bielz 439); 1873 Szent-Miklós (Gyergyó-), Szent-Miklós (Gyergyó-) + Várszeg, 1882 Szent-Miklós (Gyergyó-), 1891, 1893 Gyergyó-Szt.-Miklós mv. (Hnt. 1873, 1882, 1893; Népsz. 1891); 1907. dec. 15 Gyergyószentmiklós rtv. (Garda 61); 1909 Gheorghio-Sîn Micloş, Gyergyöszentmiklós (Harta 1909); 1913 Gyergyószentmiklós rtv. + Bernádtelep + Gyilkosvölgyi telep + Háromkút (Hnt. 1913); 1921 Gheorgheni, Giurgeu-Sânmiclăuş oraş, Gyergószentmiklós (Dicţionar 1921); 1925 Gheorghieni comună urbană (Leg. 95/1925); 1940-1944 Gyergyószentmiklós + Csemetekert + Csobothegy + Csorgóvápa + Farkaspatak, Felsővisszafolyó + Gyilkostó üdülőtelep + Jakabffytanya + Jánkó + Karácsontanya + Kis Imre-tanya + Kiskürüc + Középkürüc + Mártonékpataka + Medgyes + Medvés + Mocsár + Oltfej + Rétimező + Sovető + Téglagyár + Várpatak (1942 ≈ Georgheni) (Hnt. 1942, 1944); 1956 Gyergyószentmiklós, Gheorgheni (IAL); 1960 Gheorgheni (Î.a.); 2003 Gheorgheni oraş, 2003. dec. 22. Gheorgheni municipiu (L.584/2003); Tízesei: Felső-Feltízes, Felszeg, Középszeg, Várszeg, Békény menti Alszegi-tíz, Fazekas, Meszes, Bányász utcai Alszegi-tíz; ✪ Gyergyószék.; 1567 Sedis Gijergijo; 1576 Sedis Gyrgio; 1602 Sedis Girgio; 1614 Gyirgyo Szek, Gyergjo Szek; 1616, 1619 Sedes Gyergio; 1764-1851 I. Szgyhőrezr. 10. szd. Tekerőpataki szksz.; Szhuszhőrezr.; 1785-1790 Udvm. hőrv.; 1800, 1817 Sedes Siculic. Csik, In Circulo Superiori, Processu Gyergyoiensi; 1827 In Sede Siculicali Csik Superiori et Inferiori, Gyeŕgyo et Kászon; 1839 CsSz. Gyergyói fiúszék; 1850-1854 Udvh. kat. vidék Csik-Szeredai ker. Gyergyo-Szent-Miklósi alker.; 1854-1860 Udvarhelyi ker. Gyergyó-Szent-Miklósi j.; 1873 CsSz. Gyergyó-Szt.-Miklósi j.; 1877-1918. dec. 12. Csvm., Gyergyószentmiklósi j. rtv.; 1919-1938 Jud. Ciuc, pls. Gheorghieni; 1938-1940 Ţinutul Mureş, Jud. Ciuc, pls. Gheorghieni; 1940. szept. 12.-1944 Csvm., Gyergyószentmiklósi j. Mv.; 1944. nov. 14.-1945. márc. 13. SzKK; 1945-1950 Jud. Ciuc, pls. Gheorghieni; 1950-1952 RMŞ r. Gheorghieni; 1952-1960 RAM r. Gheorgheni; 1960-1968 RMAM r. Gheorgheni or.