I. DE REGULATIONE REI VECTIGALIS5
I. DE REGULATIONE REI VECTIGALIS5
A vámszabályozásról.
Az első articulusra6
Törvénycikk, cikkely.
Az első §-ra. Jóllehet az 1729-i 2. törvényágozat7 a harmincados vámok fizetése módjának kimúlását a helytartótanácsra bízná, olyformán, hogy az ezen általa kimunkálandó vámot minden afelül való említés tétel nélkül, hogy azt ország rendjei is 12előbb vizsgálás, és elhatározás alá vehessék, Őfelségének8 kegyes helybenhagyása végett az elejbe terjeszteni köteleztessék, és így a mostani törvényjavallat is azon fennérintett törvény rendelésének következésében az országgyűlésének befejezése után rendeli csak a harmincad vámok kimunkálását eszközlésbe vétetni; minekutána azonban ezen oly nevezetes tárgyat, mely a kereskedésnek, és ezzel együtt az egész nemzeti gazdagságnak elterjesztésére céloz, a törvényhozó test mindenkor legszorgosabb figyelmére méltónak tartotta, de másrészről, az országos kiküldöttség Magyar-országot nem látván még azon szerencsés helyheztetésben lenni, hogy a többi euró-pai nemzetekkel felette nagy károsodása nélkül szabad és minden megszorítás nélkül való kereskedést űzhessen, szükségesnek tartja azt, hogy némely külső országi parté-kák és kézimívek behozattatása terhesebb vámokkal, némely termesztmények behozattatása pedig csak valamennyire megnehezíttessék, ezen rendszabásoknak tökéletes eszközlése végett, nehogy az ilyes megszorítások akár igen messze terjedők, akár kelletinél szűkebb határok közé szorultak legyenek, s így a haza kárával történvén, ezáltal a nemzeti gazdagság az ő óhajtott előmenetele helyett káros következéseket szenvedjen, szükséges az ország rendjeinek ezen a vámokkal terheltetni javallott por-tékáknak és termesztményeknek mivoltát és minéműségét eleve tudni, úgy azt, mely portékák micsoda megszoríttatási sorba jöjjenek, megvizsgálni; az azokra, úgy a többire is kivetendő vám fizetésének megállapításába tanáccsal és határozással befolyni, s amidőn ezen határozás ekképpen az országgyűlése által megállapíttatik, akkor a vámfizetési módnak kidolgozott munkáját, s rész szerint vámlajstromot Őfelségének is helybenhagyás végett elejbe terjeszteni, azért a törvényjavallatban ahelyett, hogy az országgyűlésének végezetével történjék a vámfizetés módjának kimunkálása, az rendeltessék, hogy a folyamatban lévő országgyűlése alatt mindjárt mind az országgyűlési tagokból, mind a helytartótanács és magyar kamara tagjaiból álló választmány ezen vámfizetési módot és lajstromot dolgozza ki, s azt azonnal az országgyűlése elejbe, s annak határozása alá terjessze, mely is annyiból könnyebben meg fog történhetni, mivel a commercialis9 munka legelsőben lévén a deputationalis10 munkák között felveendő, azt még az országgyűlés alatt folyamatba és eszközlésbe lehet venni, az országgyűlése pedig ugyanezen törvényjavallatban megállapított principiumokon11 menve, arra különösen figyelmezzen, hogy se felette való nagy megszorításokkal a külső portékákat ne illesse, se a magyar termesztményeknek is lehető kivitelét ne 13akadályozza, hanem ennek a legmértékletesebb „essito” 12 vámot rendelvén, annak szabad folyamatát a lehetségig eszközölje.
Az 1729:2. tc. a királyi vám szabályzatának kidolgozásáról rendelkezett.
II., (Habsburg) Ferenc (1768-1835), német-római császár, I. Ferenc néven 1792-től magyar király, 1804-től osztrák császár.
Kereskedelmi.
Bizottsági.
Alapelveken.
Kiviteli.
A 2. és 3. §-ra semmi észrevétel.
A 4. §-ra. Továbbá a javallott törvénynek útmutatása szerint a már meghatározott vámoknak állandóknak és mértékleteseknek kell lenni, innen semmiféle okból is azo-kat változtatni és feljebb emelni szabad ne legyen, minek utána ez mind a kereskedésnek gátlására, mind a kereskedőknek is felette, s talán némelykor végső megromlásokra is céloz; Őfelsége tehát sem maga, sem a helytartótanácsnak tudtával a már az országgyűlésén megállapíttatott vámfizetés mennyiséget még a nyilvánvaló szükség esetében is az országgyűlésének tudta és befolyása nélkül ne változtassa. Semmi más esetben az országgyűlésének elmellőzésével a kereskedés tárgyában akadályozó intézetek ne tétethessenek, csak ha éppen országgyűlése tartásának üdeje nem lévén, valamely hirtelen nem reménylett, s a közbátorságot érdeklő környülállás, mint háború, éhség, döghalál adná elő magát, mely vagy némely külső portékáknak és ter-mesztményeknek behozattatását, vagy némely honiaknak kivitelét akadályozni javallaná, sőt szükségessé tenné, mely esetben a helytartótanács tudtával nem a vámokat változtatni, vagy feljebb emelni, hanem a ki-, vagy bevitelt egészen megtilthatni Őfel-ségének fejedelmi gondoskodásához tartozzék, úgy azonban, hogy mindezen szükséges tilalom felől az illető kereskedők azonnal tudósíttassanak, mind a legközelebbi országgyűlésén a tilalomnak oka bejelentessék, azoknak elmúltával pedig a tilalom tüstént felszabadíttassék.
Ezen törvényjavallatnak többi pontjaira nézve semmi észrevétel sem eredvén, azok a magok állapotokban meghagyatni ítéltetnek.
AD ARTICULUM II.
De inductione exoticarum mercium13
De inductione exoticarum mercium13
A II. cikkelyre. A külföldi áruk behozataláról.
Az első §-ra. Hazánk számosabb törvényei, s legjelesebben ezek közül az 1723-i 14. törvényágazat14 megengedi, hogy a nemes személy a maga tulajdon szükségére való portékák be- vagy kivitelétől semmi harmincad vámot sem tartozik fizetni, így ezen törvény rendelésénél fogva (melynek ezen törvényágozatban újra világos említése te-tessék, s annak rendelése tovább is a maga erejében meghagyattassék) a nemes személy, 14valamint minden nem tiltott, és be- vagy kivitettetni engedett portékáktól, melyek egyedül a maga szükségére és nem kereskedés végett vitettetnek, járandó vámfizetéstől szabad, úgy a tiltottaknak is, melyek nem valamely közveszélynek elmellőzése, hanem csak a honbélieknek könnyebb elárosítása tekéntetéből tiltattak el, amelyek a törvényjavallat szerént valamely nagyobb és terhesebb vámfizetés mellett önnön tulajdon szükségére minden magános személy által behozattatni megengedtetnek, szinte a törvény rendelésének már előbb fennálló erejénél fogva a maga szükségére leendő behozattatás és kivitettetés alkalmával tökéletesen a vámfizetéstől sza-badnak lenni kellene, minek utána azonban már ezen általa bátor kisebb mértékben és mennyiségben vett külső idegen szerekkel és mívekkel annyi mennyiségben a honbélieknek keletét akadályozza, ezen esetben az országgyűlése által megállapítandó terhesebb vámot ezen tiltott portékáknak a maga szükségére, és nem kereskedésre nézve leendő behozattatása, vagy kivitele alkalmával is minden magános nemes avagy nemtelen személy megfizetni tartozzék ugyan, de ezen pénz nem a királyi kincstárba, hanem egyenesen az országnak fundus publicus15 nevezete alatt isméretes pénztára gyarapítására fordíttassék.
Az 1723:14. tc. értelmében az országlakóknak nem kellett vámot fizetniük a saját szükségükre behozott vagy kivitt árukért.
Országos pénzalap, közpénztár.
Ezen törvénybe iktattassék be az is, hogy az olyas idegen portékák, melyeket Magyarország könnyebben megszerezhet az idegenektől, mintsem az örökös tartományoktól, se meg ne tiltassanak, se a tilalomhoz hasonló felette terhes vámokkal be-hozattatni ne akadályoztattassanak, mert Magyarország Ausztriának coloniája16 nem lévén, a kereskedésnek az ilyes coloniale systemát17, mely mellett csak egyedül Auszt-riátul kellene néki azt szerezni drágábban, amit idegenektől olcsóbban vehet, soha el nem ismérheti.
Gyarmata.
Gyarmati rendszer.
AD ARTICULUM III.
De eductione mercium Hungaricarum ad exteras provincias18
De eductione mercium Hungaricarum ad exteras provincias18
A III. cikkelyre. Magyar áruk külföldre való kiviteléről.
A 3. §-ra. A helytartótanács oda is terjessze ki gondoskodását, hogy az 1723-i 116. törvényágozat19 rendelésének következésében, amennyire lehet, a külső, idehozatandó portékáknak árában készpénz helyett cserében honi termesztmények is vétessenek el, hogy eszerént az idegen portékáknak megvásárlása által a hazában folyamatban lévő pénzből is kevesebb mennyiség vitettessék ki az országból, s ellenben a hazai termesztmények, melyeket úgy is nehezebben lehet elárosítani, kelendőbbekké tétessenek; 15s igaz írt törvény rendelésének megemlítése ezen új javallott törvénybe is beiktattassék.
Az 1723:116. tc. a magyarországi kereskedelmet igyekezett előmozdítani.
Úgy szinte arról is tétessék a törvényben emlékezet, hogy a magyar kereskedők a szükséges passualis leveleiket20 ne egyedül csak Bécsben,21 hanem a hely közellétéhez képest Budán a helytartótanácstól is megnyerhessék, hogy a messzebb eső bécsi menetel által, mind idő veszteségek, mind többre menő költségeik, mind a kereskedésnek annyi akadályai elmellőztessenek.
Útleveleiket.
Az útlevélügyeket a Magyar Udvari Kancellária intézte Bécsben.
AD ARTICULUM IV.
De eductione mercium ad provincias haereditarias22
De eductione mercium ad provincias haereditarias22
A IV. cikkelyre. Az áruk kiviteléről az örökös tartományokba.
Magyarországnak kereskedése a külföldre és Európának külső tartományaira nézve, minthogy egyedül termesztő ország lévén, csupán csak termesztmények előmutathatására és tenyésztetésére szoríttatik, nem legkedvezőbb helyheztetésbe van, s a már az országos kiküldöttség elejbe terjesztett több esztendőbéli vámlajstromoknak középszáma szerént is szenvedő állapotban lenni tapasztaltatik; így Magyarországnak leghasznosabb és sikeresebb kereskedése egyedül csak a többi örökös ausztriai tartományokra ereszkedhetik ki; ezen tartományok és Magyarország között pedig nemcsak mindkét részrül fennálló harmincadok és vámok, hanem ezeken kívül az örökös tartományok részéről a Ständischer Entschädigung Aufschlag 23 nevezete alatt isméretes status accisák24 annyira elnyomják a magyar kereskedést, hogy ha e részben valamely mentől előbbi könnyebbség nem szereztethetik, a magyar nemzeti szorgalomnak nap-rul napra csüggedezni, s ezzel együtt az egész nemzeti gazdaságnak is egészen el kell enyészni.
Rendi kártalanítási díj.
Állami fogyasztási adók vagy vámok.
Igaz ugyan, hogy Magyarország a hozzá kapcsolt részekkel együtt egy sok százo-dokat általélt szabad constitutionak25 pajzsa alatt a többi örökös tartományoktól egé-szen különböző kormányozási formát bír, s azoktól egyátaljában független lévén, a kölcsönös védelmezési kötelességén kívül semmi más öszvecsatolódási egyformaságot nem ismér; és így Ausztriát a többi örökös tartományokkal együtt, kivált kereskedési tekéntetben idegennek lehet nézni, s ugyanez a tekéntet a két országok között fennálló vámokat is megállhatóknak lenni ítéltetheti; de mindebből csak az szármoz-hatnék, hogy a két egymástól független ország a maga részére kedvezőleg intézheti el 16ugyan vámjait, s amennyire egyik önnön maga részére leghasznosabbnak lenni tapasz-talja a másiknak akár portékáit és kézi míveit, akár termesztményeit is a beviteltől meg-szorítások által akadályoztatni, azt teljesítheti, de ellenkezőül a másik félnek is szinte szabadságában állván hasonló just26 gyakorolni amaz ellen, annak mindennémű szereit hasonló terhes vámokkal és szorításokkal vadíthatja el a maga kebelétől, és így végre is csak odamenne ki ezen kölcsönösen gyakorlott jus, hogy a vámoknak egymásra nézve, és egymás ellen minden részben és minden tekéntetben egyformáknak kellene lenni, és ez is volna a valóságos reciprocitas27; mely mind a ki-, mind a bevitel-nél teendő adózásokat mind a két ország portékáira, kézi míveire és termesztményei-re nézve egyforma mennyiségbe megfizetni; ez azonban mind az országos kiküldöttségnek előadása, mind a sérelmes köztapasztalás szerént is egészen ellenkező módon áll a jelen való időpontban, amelyben tudniillik a magyar termesztményeknek némely része oly hallhatatlan nagy vámokkal terhelve akadályoztatik az ausztriai örökös tar-tományokba való béviteltől, hogy azok az ausztriai termesztményekkel a concurren-tiát28 ki nem állhatván, maholnap kereskedési tárgyak lenni végképpen megszűnnek. Ezen rossz következéseknek elkerülése tekéntetéből, ha Ausztria mint fábrikákkal29 és kézimív intézetekkel bővelkedő ország a maga, és fabrikatumait30 elárosítás végett Magyarországnak, mely ezek nélkül inkább szűkölködik, nyakára tolja, s a maga szor-galmát drágán fizetteti meg vele; úgy a kölcsönös igazság hozza magával, hogy viszont ő is Magyarországnak termesztményeit azon arányú vámfizetésekkel vegye ál-tal, melyekkel az ő kézi- és intézetbéli mívei Magyarországba hozattatnak; különben ha a magyar termesztmények felette terhelve lesznek vámokkal annyira, hogy még a productionalis31 árokon is azokat, (mint a jelenvaló időben a bort) a kereskedő a ki-vitelre meg nem veheti, e részben a nemzeti szorgalomnak egészen elenyészni kelletvén, mind kevesebb termesztmény fog a kereskedés tárgyává lehetni, mind az is olcsó áron vetetvén meg, az ausztriai könnyebb vámmal bejöhető kézi míveknek árát ki nem pótolhatja, és így végre minden pénz egyébaránt is késő és lassú folyamatából egészen kivitetik, s a nemzet kereskedésének veszélye elkövetkezik; ennélfogva ha az or-szágos kiküldöttség ezen 4. törvényjavallat által a magyar termesztményeknek és kézi míveknek szinte azon vámot kívánja az Ausztriába leendő kivitel alkalmával megálla-pítani, milyennek az ausztriai és többi örökös tartományoknak kézi mívei és ter-mesztményei alája vagynak vetve, akkor midőn Magyarországba való béhozattatnak, és ezen vámfizetésben már bennfoglalva érti az Entschädigungs Aufschlagot is, úgy a ja-vallott 17törvény a maga állapotában mint igen célarányos megmaradhat; s ha ezen egy-mással szomszédoló, de egymástól független országok a magok tulajdon hasznokat kölcsönösen előmozdítani igyekeznek, nem is eszközölhetnek hasznosabb módot en-nek elérésére, mintha egymás termesztményeit és portékáit az országos kiküldöttség-nek is helyes és igazságos észrevétele szerént egymásnak minden kölcsönös vámokkal való terheltetések nélkül adják által.
Alkotmánynak.
Jogot.
Viszonosság.
Versenyt.
Gyárakkal.
Gyártmányait, iparcikkeit.
Előállítási, termelői.
Ha mindazonáltal ezen kölcsönös egyforma vámokon kívül értetődik még a Stän-discher Entschädigungs Aufschlag, mely a magyar kereskedésnek legellenségesebb elnyomója és veszedelmeztetője, akkor a javallott törvény világos kifejezésekkel oda ter-jesztessék ki, hogy ha Ausztria részéről valamely könnyebbség e részben nem enged-tetik, minekutána ő még sok európai nemzetekénél durvább készítményeivel a többi nemzetek között a concurrentiát ki nem állhatja, s azokat okvetetlen Magyarországba elárosítania kellene; ezen kézi mívei és termesztményei a valóságos reciprocitásnak megszerzése, és a kölcsönös vámoknak egyarányossága végett annyi vámfizetéssel ter-heltessenek, amennyivel a magyar productomok32 általok terheltetni fognak; és mind-ezen vámfizetésnek elarányozása, mind az is, hogy melyik, és micsoda kézi mívét és fábricatumát Ausztriának kelljen micsoda magyar termesztményekkel egyenlő vám alá vetni az országgyűlésén tanácskozás alá vétessék, s felőle intézet és határozás tetessék, annak útján Őfelsége elejbe is helybenhagyás végett terjesztetvén, az vagy leg-alább az igazsággal egyezőleg azt igyekezzék az országgyűlése eszközölni, hogy ameny-nyi értékű durva termesztmények az országbul a többi örökös tartományokba vitetnek, az ottan leendő kikészítés végett ugyanannyi értékű kész portékák és fábricatumok engedtessenek az országba ingyen és minden fizetés nélkül visszahozattatni, értvén, hogy ennyi értékű magyar termesztményektől se kelljen vámot fizetni, minthogy Ausztria és a többi örökös tartományok már úgyis azzal felette nyernek, hogy azon ter-mesztményeknek elkészítésében tett szorgalmoknak és industriájoknak33 ők szedhetik jutalmát és hasznát.
Termékek.
Iparkodásuknak.
Továbbá amennyire a legújabban Ausztriába behozattatott consumptionalis adó, Verzehrungs Steuer34 a magyar kereskedést gátolja, abban is könnyebbséget szerezni szükségesnek tartatik, mert e szerént akármely magyar productum Ausztrián által a külföldre vitetik, amelytől egyébként a consumptionalis35 vám meg szokott fizettetni, a határ szélen attól valóságosan azon vámot meg is kell adni, s habár nem Ausztriában consummáltatik36 is az, hanem a külföldre vitetik, ezen adó többet vissza nem adattatik a kereskedőnek, holott azelőtt minden bevitel alkalmával ezen szín alatt letetetni 18rendelt adó a kivitelkor visszafizettetett, s mivel végre a magyar kereskedésnek egyik fő akadálya az is, hogy a zsidóknak, kik eddig a magyarországi productumo-kat leginkább mozdítják elő a kereskedésben, sem sok magyarországi városokban, sem Bécsben is magok tulajdon neveik alatt kereskedést űzni nem szabad, hanem mindég bizonyos jutalom fizetés mellett kénytelenek más ausztriainak nevét kölcsönözni, ha csak magok is Bécsben vagy Ausztriában nem laknak; ezen akadálynak eltörültetésére is törekedni, s a zsidóknak a magyar kereskedés megszorításával járó ezen nyomattatásokat eltörölni igyekezni szükséges.
Fogyasztási adó.
Fogyasztási.
Fogyasztatik.
Az 5., 6., 7., 8., és 9. törvényágozatok ellen semmi észrevétel.
