Caesareo-regium diploma consolidatorium et complementorium sanctionis pragmaticae.
Caesareo-regium diploma consolidatorium et complementorium sanctionis pragmaticae.
A pragmatica sanctiót megerősítő és kiegészítő cs. kir. diploma.
Mi első Ferencz József, Isten kegyelméből Ausztria császára, Magyarország királya stb., ezennel tudtul adjuk mindeneknek, a kiket illet:
Miután a Mi dicső emlékezetű elődeink bölcs gondoskodással és helyes előrelátással a Mi Felséges Házunkban az örökösödésnek egy meghatározott irányát és rendjét megalapítani törekedtek, a boldog emlékezetű VI. Károly császár Ő cs. k. Felsége által 1713. ápril 19-dik napján végérvényesen és változhatatlanul megszabott örökösödési rend befejezését találta a pragmatica sanctio néven ismeretes, a legteljesebb érvényű nemzetközi biztosítékokkal ellátott, különböző államaink, királyságaink, urodalmaink és tartományaink törvényes rendei által elfogadott fő fontosságú állami alaptörvényben, a melynek alapján Mi Magunk, szeretett Nagybátyánknak, Ő cs. k. Felségének, I. Ferdinánd Császárnak, Magyar- és Csehország e néven V. királyának, a trónról való lelépte, s nem különben szeretett Atyánknak, 254Ferencz Károly főherczeg Ő cs. k. Fenségének a trónhoz való jogáról lemondása következtében, Atyáink uralkodói székét elfoglaltuk.
A monarchia, mely egyrészt a meghatározott és változhatatlan örökösödés rendjének, és másrészt – a megnevezett királyságokat és országokat megillető jogoknak és szabadságoknak szentül megtartása mellett – különböző alkotó részei oszthatatlanságának és elválaszthatatlanságának meg nem ingatható jogalapján épült, a pragmatica sanctio megalapítása óta lefolyt majd másfél század folyamán a benső és külső eseményekből támadt viharokat leküzdötte és támogatva s emelve népeinek hűsége, odaadása, tettereje és vitézsége, valamint az együvétartozás tudatából és annyi nagyfontosságú érdek közösségéből származó áldozatkészsége által, szilárdul ellentállott a legkülönbözőbb és legnagyobb veszélyeknek, politikai hatalommá és az európai államrendben elsőrendű hatalommá növekedett.
Egyfelől annak tudatában, hogy úgy Felséges Házunk és alattvalóink, valamint az európai rend és az általános béke érdekében szent és elmellőzhetetlen uralkodói kötelességünk, hogy az osztrák monarchia hatalmi állását megóvjuk, megerősítsük, benső és külső biztonságának mindazon gyarapított garantiákat megadjuk, melyek alkalmasak további szilárd fönnállását és jóléte folytonos fejlődését előmozdítani és biztosítani, valamint lakóinak, a mi hű alattvalóinknak megelégedését s ezzel az általános állami magasabb czélok elérésére irányuló egyetértő akaratukat és képességüket ápolni és nevelni; áthatva másfelől azon meggyőződéstől, hogy csak világosan, minden kétértelműséget kizáróan szilárdul álló és minden oldalról tiszteletben tartott jogállapotok rendíthetetlen voltában találhatók föl az utóbb említett biztosítékok, ilynemű jogállapotoknak azonban a létező történeti jogtudathoz és ép úgy alattvalóink valódi szükségeihez, mint államaink, királyságaink, urodalmaink és tartományaink fönnálló különböző sajátságaihoz kell alkalmazkodniok, hogy magukban hordják zavartalan fönmaradásuk föltételeit és a szerves, üdvös fejlődés magvait, valamint az ellentállás erejét a rohamos újító vágyakkal és minden más veszélyekkel szemben; megfontolván továbbá, hogy a jobbágyi viszonynak és a közbenső vámvonalnak minden időre megszüntével az anyagi fölvirágzásnak nagy akadályai háríttattak el; hogy összes alattvalóinknak törvény előtt való egyenlőségében, a mindnyájoknak biztosított szabad vallásgyakorlatban, a gondolatnak törvények által szabályozott szabad nyilvánításában, alattvalóink születés- és osztálykülönbségtől független hivatalviselési képességében és a mindenkit egyaránt illető közös adózási és katonáskodási kötelezettségben megvannak az üdvös módon, szervesen fejlődő békés államéletnek alapjai és elemei, a melyek czélirányos és időszerű fejlesztésük és bővítésük által megszilárdulván, és ekként alattvalóink természetes és jogos kívánságai teljesülését s a törvényhozásban és közigazgatásban való czélszerűen szabályozott részvétük és közreműködésük útján a benső államszervezet időszerű javítását lehetővé tevén, magukban foglalják a czélokat, a melyeket Mi uralkodásunk kezdete óta életünk föladatává tűztünk 255Magunk elé; megfontolván végre a korábbi időkben, valamint a Mi magunk uralkodásának folyamában tett tapasztalatokból kétségtelenül következő azon igazságot, hogy az osztrák monarchia különböző államainak, királyságainak, urodalmainak és tartományainak alkotmányos és rendi jogai között létező különbségek, valamint egy közös alkotmányos közeg hiánya oly czélokra, érdekekre és viszonyokra, a melyek mindezen államaink, királyságaink, urodalmaink és tartományainkat közösen illetik, az említett jogállapot megalapításának politikai és tényleges akadályaiul tünnek föl: a pragmatica sanctio megerősítése czéljából és azzal a szándékkal, hogy uralkodói jogainkat alattvalóink alkotmányos szabadságaival és kiváltságaikkal élő kapocscsal kössük össze s ekként az említett törvényt szerves módon kiegészítsük, teljhatalmunk erejével, állandó és vissza nem vonható állami alaptörvényül tulajdon Magunk, valamint az uralkodásban törvényes utódaink zsinormértékéül a következőket határoztuk, rendeltük és ezeknek végrehajtását megparancsoltuk:
I. Az alkotmányos és rendi jogok tekintetében korábbi időkben különböző államaink, királyságaink, urodalmaink és tartományaink között létezett különbségek jövőben megszüntettetnek.
II. Ehhez képest a létező törvények megszüntetésének, megváltoztatásának vagy magyarázatának, valamint új törvények alkotásának joga; nemkülönben a dicső emlékezetű Elődeink által az osztrák monarchia némely részeiben és Általunk az egész monarchiában kizárólag gyakorolt jog egyenes vagy közvetett új adók kivetésére vagy a létezők megváltoztatására, a beviteli, átviteli és kiviteli vámoknak, a díjaknak és illetékeknek, a só árának és a dohány-egyedáruság tárgyainak megállapítására, szóval a megadóztatás és alattvalóink igénybevételének joga az állami szükségek fedezésére adók, díjak és illetékek vagy vámok útján és bármely más módon, valamint az államkölcsönök kötésének joga jövőre ne többé kizárólag és egyoldalúlag Általunk vagy törvényes utódiank által gyakoroltassék.
III. Ezen jogok Általunk és az uralkodásban utódaink által ezentúl nem többé kizárólag és egyoldalúlag, hanem közösen az említett különböző királyságaink, országaink és tartományaink országgyűléseivel és közösen az ezen alattvalóink minden osztályát és a különböző érdekeket képviselő országgyűlések delegatiójából alakult birodalmi parlamenttel alkotmányosan fognak tárgyaltatni, még pedig akként, hogy:
a) ezen országok benső törvényhozásának mindazon tárgyai, melyek az ez után következő b) pontban nem foglaltatnak benne, közvetlenül ezen országoknak maguknak országgyűléseivel és országgyűlései által, még pedig a magyar koronához tartozó királyságokban és országokban az egyidejűleg Általunk visszaállított magyar alkotmánynak, többi királyságainkban és országainkban pedig a nekik a mai napon adományozott császári kiváltságlevélnek értelmében fognak tárgyaltatni, velük együtt elhatároztatni és alkotmányszerűleg elintéztetni; ennélfogva ily természetű új törvények kibocsátása vagy létezőknek 256eltörlése vagy megváltoztatása ezen királyságok, országok, urodalmak és tartományok országgyűléseinek alkotmányos közreműködésével mehet csak végbe; e mellett azonban ezen királyságoknak, országoknak és tartományoknak saját benső országos czéljaikra vonatkozó önmegadóztatási joga szentesítésünk alá bocsátandó külön országos törvények útján fenmarad, azaz mint őket megillető ismertetik el. Ellenben
b) mindazon tárgyai a törvényhozásnak, a melyek királyságaink, országaink és tartományaink mindnyájával közös czélokra, jogokra, kötelességekre, érdekekre és viszonyokra tartoznak, nevezetesen a törvényalkotás a vámügyekben és a törvényes pénzláb tárgyában, a katonakötelezettségnek mivoltjára, módjára és rendjére, újabb államkölcsönök kötésére vagy a meglevő államadósságok átváltoztatására, a jegybank ügyére, egyenes vagy közvetett újabb adóknak, díjaknak, illetékeknek kivetésére vagy felemelésére vonatkozólag, szóval a törvényhozás mindazon tárgyai, a melyek alattvalóinknak az állam szükségei fedezésére bármely módon való igénybevételét czélozzák, az állam ingatlan vagyonának eladása, átváltoztatása vagy megterhelése, az állami kiadások előirányzatának megvizsgálása és megállapítása mindig a következő évre, valamint az elmult év állami kiadásainak megvizsgálása és valóságos összegüknek kitüntetése, végre a törvényhozás mindazon tárgyai, a melyekre nézve maguk az országgyűlések éreznék annak szükségét, hogy az egész monarchiára érvényes törvényhozási egyenlő szabályok alkottassanak: a törvényhozásnak itt említett minden tárgyai jövőre az országgyűlések delegatiójából alakult birodalmi parlamentben és parlamenttel fognak tárgyaltatni, elhatároztatni és alkotmányos módon elintéztetni, valamint az ezen tárgyakra vonatkozó létező törvények a birodalmi parlament közreműködésével megszüntetni vagy megváltoztatni, új törvények a birodalmi parlament közreműködésével hozatni, a mint hogy erre nézve a mai napon legkegyelmesebben kibocsátott és kiállított – a birodalmi tanácsot és a reá vonatkozó törvényeket egyidejűleg megszüntető – szerves alapító okmány minden további rendelkezést magában foglal.
IV. Az országgyűlések Általunk és az uralkodásban törvényes utódaink által évenkint deczember havában, a birodalmi parlament évenkint április havában arra a helyre és napra, a mely Általunk vagy utódaink által meghatározandó, fognak összehivatni. Trónra léptükkel törvényes utódaink által elődjük halála után hat hét alatt összehivandók az országgyűlések és három hónap alatt a birodalmi parlament.
V. Ezen császári diplomát, melynek eredeti latin szövegű, kellő számú példányait a mai napon legkegyelmesebben aláirtuk és mely azonnal királyságaink, országaink és tartományaink országos levéltáraiban elhelyezendő és annak idején az országos törvények közé eredeti szövegében és az illető ország nyelvén beiktatandó, a mivel egyidejűleg mindenütt úgy az osztrák monarchia birodalmi parlamentjét megalapító okmány, valamint az Általunk kibocsátott kiváltságlevél ezen diplomába bekeblezendők, Mi a birodalmi parlament 257legközelebbi összejövetele alkalmával a következő esküszerű fogadalommal fogjuk megerősíteni: «Császári szavamra fogadom és igérem, hogy a pragmatica sanctiót megerősítő és kiegészítő eme diplomában foglalt határozmányokat megtartom és mindenki által megtartatom. Isten és Szentjei Engem úgy segéljenek!»
Utódaink trónra léptükkor azonnal császári aláirásukkal ellátva ezen diplomát az említett királyságoknak, országoknak és tartományoknak ki fogják adni, a hol az az országos levéltárakban elhelyezendő és annak idején az országos törvények közé iktatandó. Ezután a törvényszabta időben fognak bekövetkezni a régi hagyományszerű királyi koronázások a magyar királyságban és Csehországban, a melyeknek végbemenetelét egyidejűleg elrendeltük, az előbb említett királyságban egy törvényes felavató diploma előzetes kiadása mellett, valamint a többi királyságok, országok és tartományok hódolatai. Ezenfelül törvényes utódaink birodalmi parlamentjük első összejövetele alkalmával ennek jelenlétében a fentebb említett esküszerű fogadalommal megerősítendik ezen diplomát.
Melynek hiteléül cs. k. aláirásunkat ide iktattuk, a pragmatica sanctiót megerősítő és kiegészítő eme diplomát császári pecsétünkkel elláttatjuk és elhelyezését úgy latin eredeti szövegében, valamint egy Általunk kiállított hiteles német fordításban, az osztrák monarchia birodalmi parlamentjét megalapító okmány bekebelezésével a Mi házi, udvari és állami titkos levéltárunkban elrendeltük.
