VÁROSAI:
VÁROSAI:
Apáti. Oppidum Apathy. (1407: Pesty, Eltünt m. I. 232.) Apathy poss. (1446: Dl. 13912. A megye kitétele nélkül, bodrogmegyei falu szomszédja gyanánt. És Bodrogban: 1520. évi tized-lajstrom.) Apat. (Ranzani M. Florianusnál, i. m. IV. 163.) Cives de Apathi. (XV. század végén: Epist. Petri de Warda. 96. l.) Oppidum Apathi. (1494: Katona, Hist. crit. XVII. 603.) Pesty szerint olykor Bácsmegyéhez számították. A kalocsai érseké volt. – A mai Apatin, Zombortól dny.
Arnat. L. Bácsmegyében, a városok közt.
Baja. Baya, Boya. (1323. 1364. 1440: Zichy okmt. I. 236., III. 344., V. 162.) Liberum forum in poss. Baya. (1446: Zichy okmt. V. 486.) Baya. (1472: Kismart. llt. 47. W. 14.) Baja. (Ranzani. M. Florianus, i. h. IV. 163.) 1400-ban Gesztiné és Gyulainé özvegy nemesasszonyoké; 1472-ben (bizonyára részben) a Geszti Jánosé. A Bajai András magvaszakadtával részeit (1472-ben) a Czoborok és Pakaiak kapták. Ferenczrendi zárdával. (Rupp. III. 22.)
Bát-monostora. (Bót-monostora.) Both Monostora. (1318. körűl: Zichy okmt. I. 162.) Bothmunustra. (1323: U. o. 221.) Botmonostora. (1340: U. o. 584.) Opidum Botmonostura. (1345: Theiner, Mon. hist. Hung. I. 689.) Bathmonostora. Bothmonostora. (1368. 1384: Zichy o. III. 360., IV. 272.) Monostor. (14011: U. o. V. 207.) Opp. Bathmonostra. (1466: Dl. 16378; 1482: Kismart. llt. 47. W. 16., 1495: U. o. 32. EE. 465.) Bakonostra. (Ranzani. M. Florianuanál, i. m. IV. 163.) Sz.-László tiszt. szentelt egyházzal (1496.) és (állítólag) benczés apátsággal. (Rupp. III. 26.) Hetivásárait már 1340-bon emlftik. – A bátmonostori Töttós családé (l. ott) volt, mely itt az Ágostonos pálosoknak kolostort építtetett (1345.); később pedig (pl. 1482. 1495. sat.) a Várdaiaiaké. (Kisvárdaiaké.) A Bajától d. fekvő mai Bátmonostortól mintegy 1/4 órányira feküdt. (V. ö. Iványi, i. m. 24–30. l.)
Bodrog. Budrug, Bodrog, Bodrogh. (1311: Anjouk. okmt. IV. 109., 1351: Haz. okmt. V. 124., 1408: Zichy okmt. V. 541., 1468: Dl. 16604. 16606. 16681; 1483: Dl. 18823; Pesty Eltünt m. I. 231., Századok. 1871: 216.) Ősrégi város volt s főleg a XIV. században a megyei gyűlések helye is; A mai Zombortól nyugatra feküdt, a Duna s Bezdán és Monostorszeg közt. A szekcsői Herczegeké volt, már 1351-ben (s pl. 1535-ben) is. A XV. században úgy látszik már elhanyatlott. A XIV-ikben: civitas; 1448-ban, 1468-ban (és 1483-ban: oppidum. (V. ö. Iványi, i. m. 33–40.)
Egyed-Ujfalu. (Egyed-Ujfalva.) L. Ujfalu néven.
Györgye. L. Csongrádmegyében a városok közt, de v. ö. Bácsmegyében is.
Haj-Szent-Lőrincz. Prepositus S. Laurentii Hoyensis. (1231: Theiner. Mon. hist. Hung. I. 124.) Ecclesia S. Laurencii de Hoy. (1304: Zichy okmt. I. 108.) Sanctus Laurencius de Hay, Haj. (1396: U. o. V. 19., 1442: U. o. 279.) Op. Hayzenthlewrinch locus sedis iudiciarie. (1408: U. o. V. 561.) Zenthlewrincz, Hayzenthlewrincz. (1436: Kismart. llt. 96. f. 1. n. 2. et B.) Hayzenthlerincz locus sedis iudiciarie. (1477: Károlyi oklt. II. 435.) Nundine in op. Zenthlewryncz, Alább: «in terris prepositure de eadem Hayzenthlewryncz». (1480: Dl. 18400. V. ö. 1482: Dl. 18681. 18729.) A megyei gyűléseket rendszerint itt tartották. Szent-Lőrincz tiszt. szentelt praemontrei prépostsága, mely hiteles hely s a város földesura is volt, már a XII. század második felében fönnállt. (Ép pecsétjét l. Kismartoni llt. 47. B. 10. az 1303. évből.) – Állítólag Ó-Szonta vagy Bátmonostor és Szeremlyén körűl feküdt. (Pesty. Eltűnt m. I. 221. Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 338.) E vélemények azonban nem állhatnak meg. Az 1436. évi határlevél kétségtelenül Lekcse, Szőllős, Paka és Udvard helységek a Bodrog város, azaz a mai Ferencz-csatorna torkolatának vidékére (Zombortól nyugati irányban) utal. Iványi is inkább e tájon keresi. (I. m. 78–79. l. A «Gáj-Háj»- féle kombinácziótól minél hamarabb meg kell szabadulnunk.)
Halas. Halas. (1448: Gyárfás. Jászkunok t. III. 556., 1429: Zsélyi llt.) Opidum seu possessio Halas. (1439: Dl. 13376.) Op. Halas: (1451: Gyárfás, i. h. 626.) 1439-ben (mint bodrogmegyei helyet) a két Hunyadi János kapta kir. adományúl, Szabadka városával sat. együtt. Később azonban nem említik a szabadkai uradalomban. – Egyszersmind kun szállás és egy kun szék főlhelye is volt. – A mai Halas, Pest-Pilis-Solt-Kiskunmegyében. (L. a Kunság-nál, s v. ö. pl. Kecskemét város és Szentelt-egyház helység vagy város a., e műben, Pest- és Csanádmegyénél.)
Madaras. Villa Madaras. Iudex cum hospitibus de Madaras. (1446: Zichy okmt. V. 427.) Opidum seu poss. Madaras. (1439: Dl. 13376. és Kállay cs. llt.) Opidum Madaras. (1466: Dl. 16378; 1499: Kismart. llt. 47. W. 19., 1502- 1506: U. o. 45. E. 101–107.) Poss. Madaras. (1499: U. o. 47. W. 20. – V. ö. 1511: Dl. 22205.) Albert király úralkodása óta Szabadka város (l. ott) sorsában osztozott. 1439-ben a Kállaiak tiltakoztak eladományozása ellen, azt állítván, hogy ők e birtokot még Zsigmond királytól adományba kapták, de aztán Ozorai Pipo elfoglalta tőlök, s az ő halálával jutott ismét, jogtalanul, a király kezébe. Tiltakozásuknak azonban, úgy látszik, nem volt foganatja, vagy máskép elégítették ki őket. 1439-ben, 1499-ben Bodrog-, 1502–1506. közt s az 1520. évi adólajstromban pedig Csongrádmegyében sorolják föl. – Szabadkától nyd. esik, már bent a régi Bodrogmegye testében.
Monostor. L. Bát-monostora városnál. V. ö. különben a helységek közt is, Bodrog-monostornál.
Nagy-Szent-György. L. Szent-György városnál.
Szabadka. Zabotka. (1391: Zichy okmt. IV. 468.) Oppidum Zabathka. (1428: Zsélyi lltár, 1439: Dl. 13376; 1502–1506: Kismart. llt. 45. E. 103–107., v. ö. 1499-hez: U. o. 17. W . 19. és 20.) Hospites ot incole regales de Zabatka. (1429: Dl. 12168.) Poss. (regis) Szabatka. (1464: Iványi, Szabadka tört. I. 40., általában a 36–43. l. és v. ö. Okmt. 7. l.) 1391-ben Pakai Andrásnak van itt jobbágya. (Ha ugyan erről a Szabadkáról van szó.) 1428-ban a király birtokában, de (úgy látszik, zálogban) a Kátai Mihály jász-kun ispán kezén találjuk. 1439-ben Albert király a két Hunyadi Jánosnak zálogosította el. A nagy vezér után 1456-ban (kir. adómány czímén?) Szilágyi Mihályra, tőle Mátyás királyra szállt. 1464-ben dengelegi Pongrácz János nyerte adományul, a kitől fia, Mátyás örökölte (s pl. 1499-ben is bírta). 1502-ben (hihetőleg 1501 óta) már a Korvin Jánosé, a ki ekkor enyi(n)gi Török Imrének és rokonainak veté zálogba, majd (1504.) adta el, 10,000 aranyon. – 1439-ben és 1499-ben Bodrog-, 1464-ben és 1502–1506. közt Csongrádmegyéhez számították. 1439-ben vele járnak Madaras, Tovankut és Halas (városok vagy helységek) és Csőszapa helység fele; a XVI. század elején pedig Madaras város, Veresegyháza, Tavankut és Sebestyénháza (csongrádmegyei) helységek.
Szent-György. Naghzenthgert. (1450. körül: Dl. 34985.) Poss. Naghzenthgergh, Naghzenthgerwgh, (1468–69: Dl. 16773.) Poss. Zenthgergh, Zenthgyergh, Zent Gyewrgh. (1477: Dl. 17952; 147: Dl. 18118; 1486: Dl. 19176. 19177.) Oppidum Szentgyerigh. (Másolat után. 1477: lll. 17964-.) Poss. Naghy Szent Gyergh. (Másolat után. 1517: Dl. 23123.) Ez időszakban a Marótiaké, majd utánok a bazini és sz.-györgyi Grófoké volt. Utóbbiak 1486-ban a kalocsai káptalannal pörösködtek miatta; 1517-ben azonban már e káptalané. – Az idézett oklevelek egybehangzó tanúsága szerint kétségtelenül a régi Bács és Bodrog megyék határ-vidékén, valahol a mai Zombortól déli (dk.) irányban feküdt. (V. ö. a Czobor cs. és a többi ily nevű bodrogmegyei helységek a.)
Szent-Lőrincz. L. Haj-Szent-Lőrincz néven föntebb.
Szeremlyén. (Szeremlyan) Zeremlyan, Zeremlian, Zeremlen. (1323. 1331. és 1364: Zichy okmt, I. 236., 372., III. 247.) Forum liberum in Zeremlyen. (1407: U. o. V. 506. 520.) Opp. Zeremlyen. (14ő6: Dl. 16378; 1499: Kismart. llt. 47. W. 19.) A bát(t)ai apáté volt. – Ma Szeremle, Pestmegye dny. csücskében, Baja mellett.
Tavankut. (Tovankut.) Oppidum seu poss. Towankwth, Thowankwth. (1439: Dl. 13376; 1502: Kismart. llt. 45. E. 102.) Thowankwth. (1478: Dl. 18009; 1520–21, évi tized-lajstrom.) Poss. Thawankwth. (1502: Kismart. llt. 45. E. 101.) Szabadka város (l. ott) sorsában osztozott. Az 1520–21. évi adólajstrom Csongrádmegyéhez számítja; 1439-ben (és úgy látszik 1499-ben is) azonban Bodrogmegyéhez tartozott. – Ma Tavankut (Bács-Bodrogm.), Szabadkától dny.
Ujfalu. Vyfalw cum tributo viatico et fori – Bácsmegyében. (1382: Dl. 6903.) Wyfalw poss. (A megye kitétele nélkül. 1410: Dl. 9635; 1412–24: Dl. 9856; 1456: Dl. 15109.) Vyfalw, Egedwyfalw. (Hasonlókép. 1415–1423: Dl. 10339.) Egyedwyfalwa. (Bácsmegyében. 1462: Dl. 15714.) Wyfalw. (Bodrogmegyében., 1463: Dl. 15819.) Wyfalw. Egyedwyfalwa. (Bodrogmegyében. 1463: Dl. 15871.) Wyfalw. opp. a megye kitét. nélk. (1465: Dl. 16235.) Egyedw. (Bácsmegyében. 14166: Dl. 16390.) Wyfalw. (Bodrogmegyében. 1477: Dl. 17952.) Sz. Miklós tiszt. szentelt templommal. – Heti vásáros vámszedő hely volt; 1382 óta az ó-budai apáczáké. Hol Bács-. hol Bodrogmegyéhez azámították, a mi azt mutatja, hogy e két megye határán feküdt. Arnattal szomszédos volt; tehát a mai Zombor, Apatin és Szonta által képezett háromszög táján kell keresnünk. (V. ö. Dl. 31985., az 1520. évi tized-lajstrom. és l. Ujfalu helység a. is Bodrogmegyében.)
Összesen: 12 város.
