Türköspáva (Polyplectron Temm.)
Türköspáva (Polyplectron Temm.)
Az idetartozó hat faj Dél-Kínában, Szikkimben, Kocsinkínában és Malakka félszigetén át Szumatra, Borneo és Palauan szigeteken él. Talán a Fülöp-szigeteken is előfordul. A gyöngébb fácánoknál nem nagyobbak, karcsú termetűek; szárnyuk rövid, erősen kerekített. Evezőik közül az 5-ik és 6-ik a leghosszabb; a másodrendű evezők még jelentékeny hosszúak, a 16 farktoll lépcsőzetes, hosszú, hegyén kiszélesedő, a felső farkfedők részben meghosszabbodottak, s olyan mustrázatúak, mint a farktollak. Hosszú, vékony csűdjükön 2–4 sarkantyú látható, ujjaik rövidek, karmaik kicsinyek. A kakas tollazatát a pávaszemfoltok rendkívül pompássá teszik. Ilyen tollai farkán, dolmányán és szárnyfedőin vannak.
A tükrös páva vagy csinkvisz (Polyplectron chinquis Müll.)
A fej oldalai és torka fehérek, feje búbja szürke, sötétebb hullámvonalakkal díszített. Felső teste földszínű barna, a legtöbb tollon fémzöld és ibolyás bíborosba és kékesbe hajló csillogó „pávaszem”, amely feketén, barnán és szennyes fehéren körülszegélyezett. A farktollak mindegyik felén egy-egy hosszú, tojásalakú „pávaszem”, ezek zöld vagy bíboros ragyogásúak. Alsó teste barna, szabálytalan, szennyesfehér hullámvonalakkal. A szemkörüli csupasz rész barnás. Hossza 60 cm, ebből 25 cm esik a farkra. A tojó színezete kevésbbé élénk, farka rövidebb, a sarkantyúk helyén pedig kisebb bütyök látszik.
A tükrös páva Asszamban és Börmában él. Szabadban való életmódjáról keveset tudunk. Davison Tenasszerimben figyelte meg, s azt mondja, hogy a rengeteg legsűrűbb helyeit bujja, onnan sohasem jő elő, nagyon félénk. Gyomrában kemény, fekete magvakat, hangyákat és egyéb rovarmaradványokat talált. Amikor a tojó csirkéit vezetgeti, farkát sajtátságos módon szétteríti, úgyhogy a csibék alatta menedéket találnak. Hívó szavára gyorsan odafutnak, hogy a számukra talált eleséget fölkapkodják; ezután azonban hirtelen ismét „vándorló menedék”-ük alá húzódnak.
A borneoi türkös páva (Polyplectron nehrkornae Blas.)
Palauan és Borneo szigetén az előbbivel közel rokon faj él, amelyről Whitehead azt írja, hogy a rengeteg mélyén az arguszpáváéhoz hasonló „tánchelye” van, amelynek átmérője körülbelül 1 m. Ennek közepén rendesen egy kis kupac van, amely minden bizonnyal arra szolgál, hogy a kakas ezen állva teregesse szét ragyogó tollazatát, sőt ez talán a küzdőhely is. Ezek a harcok valószínűen nem veszélytelenek, sőt nagyon véresek lehetnek, mert sarkantyúik nagyon alkalmatosak az ellenfél darabokra tépésére.
