3. Kurtafejű békák (Breviceps Merr.)
3. Kurtafejű békák (Breviceps Merr.)
A kurtafejű békákat testük esetlen volta különbözteti meg a család töbi tagjaitól, mert nyugvó állapotban inkább gumilabdához, mintsem békához hasonlítanak. Fölötte erős vállövükben nemcsak kulcscsontjuk, hanem nagyon feltűnően kiszélesedett, bárdalakú hollóorrcsontjuk is van. Dobhártyájuk el van rejtve, szembogaruk vízszíntesen tojásdadalkú, sem állkapcsukon, sem a szájpadjukon nincsenek fogak. Nyelvük hosszant megnyúlt tojásdadalakú, majdnem egész hosszúságában hozzánőtt a szájüreg alapjához s nincsenek meg azok a lebenyszerű hátulsó szarvai, melyek a mi kecskebékánkat megkülönböztetik. Csontvázukban egyébként is vannak bizonyos sajátságok. Miként Stannius bebizonyította, első és második, valamint kilencedik és tizedik csigolyájuk összenőtt egymással, azért csak nyolc csigolyájuk van.
A keletafrikai kurtafejű béka (Breviceps mossambicus Ptrs.)
Keletafrikai kurtafejű béka
A keletafrikai kurtafejű béka, melyet e különös nemzetség képviselőjének kiválasztottunk, rendkívül zömöktermetű állat. Feje nagyon rövid, arcéle majdnem lapos, melyből az orr alighogy kiugrik, szájnyílása kicsiny, szemei mérsékelten nagyok, előre nézők. Végtagjai nagyon zömökek, könyökig, ill. térdig úgy elrejtőznek a bőr alá, mint valami zsákba, de mindamellett látszik, hogy izmos alkotásúak. Hátulsó lábának a lábtövén igen nagy, kés módjára élesszélű, ásóalakú sarkantyúja van. Legközelebbi rokonaitól majdnem síma bőre különbözteti meg, mely a hátán szennyes vörösbarna, oldalain sárgásbarna, s egyszínű vagy különböző módon feketefoltos lehet. A szemtől le és hátrafelé mind egy részútos fekete sáv húzódik; szennyesfehér alsó oldalát nagy, fekete torokfolt díszíti. Testének hossza 5 cm.
Peters W., akinek az állat ismeretét köszönjük, először 1843 december végén találta ezt a különös békát a kis Moçambique-szigeten, ahol az esőzések idején töméntelen számban bújt elő a föld alól és azután éppen olyan gyorsan ismét eltűnt. Nagyon gyámoltalan volt és nem tudott ugrálni, hanem csak nagyon lassan mászva tudta helyét változtatni. Peters később megtalálta a szárazföldön is Sena mellett, újabb utazók pedig a Zambézi- és a Donda-folyók mellett is fogták, s találták, igaz, hogy meglehetősen ritkán, Délnyugat-Afrikában is. Az állat egész alkotása, szűk szájnyílása, hosszú, odanőtt nyelve, a fogak hiánya, tág gyomra, mind egészen határozottan arra utalnak, hogy termeszevő, azonban életmódjáról közvetlen tapasztalatból mindeddig nem tudunk semmit sem.
