1. család: Kancsil félék (Tragulidae)
1. család: Kancsil félék (Tragulidae)
Testük kicsinységével összefüggésben levő bélyegek keverednek náluk olyanokkal, melyek a törzsfejlődés szünetelésére mutatnak. A koponya kicsisége például a hatalmas szemüregekkel együtt eredményezi azt, hogy az utóbbiakat csak egy keskeny csontfal választja el egymástól. További következménye ennek, hogy a látóideg kettő helyett csak egy lyukon át hagyja el a koponyát. Ez egy állandósult ifjúkori állapota a koponyának, melyet hasonló módon kis szarvas- és antilópfajokon is megtalálunk. Ezzel szemben az egyenesre nyújtott koponya, a falcsontok hatalmas fejlettsége, a rövid homlokcsont és az egyébként csak ragadozóknál, vagy a legősibb, régen kihalt kérődzőknél elforduló taraj, törzsfejlődéstani szempontból alacsonyfokú fejlettségre vall.
A fogazat, jóllehet a felső metszőfogak már hiányzanak, szintén primitív, az alacsonykoronájú zápfogakkal s a még meglevő felső szemfoggal, mely hatalmas agyarrá fejlődött. Fogképletük 0. 1. 3. 3. - 3. 1. 3. 3. Gyomruk háromosztatú, mert levelesgyomruk alig fejlődött. Lábalkotásuk is kezdetleges. Négy ujjuk közül az oldalsók teljesen kifejlettek. A középső ujjak kézközépcsontjai csak később forrnak egységes csonttá s egy nemnél a mellső lábon egyáltalában nem. Megjegyzendő még egyébként, hogy a kancsil féléknek epehólyagjuk s nőstényeiknek négy emlőbimbójuk van. Külsőleg rendkívül csinos, őzforrmájú, meglehetősen vastag törzsű, nyúlánk, jólformált fejű, szép, élénkszemű állatkák, melyeknek aránylag hosszú hátsó és rövid mellső lábszárai alig ceruza vastagságúak. Patáik rendkívül csinosak, hosszúszőrű, kurta kis farkuk és lágy, lesímuló szőrruhájuk van. Régebbi nevük (Törpemosuszállatok) onnan ered, hogy korábban a pézsmaszarvasokhoz sorolták őket, azonban pézsmamirigyük nincs.
A kancsil félék a többi kérődzőtől, úgy látszik már korán elszakadtak. Csak az óvilágban fordulnak elő. A tercierkori Dorcatherium Kaup, melynek képviselőit Dél-Európában és Indiában találták, a ma élő Hyemoschus Gray közvetlen elődjének látszik, mert ez az utóbbitól csak abban különbözik, hogy alsó állkapcsában még egy negyedik előzápfoga is van.
A családnak két élő nemét ismerjük, melyek közül az egyik Nyugat-Afrikában, a másik Délkelet-Ázsiában fordul elő.
