1. rend: Aranyszínűostorosok (Chrysomonadina)
1. rend: Aranyszínűostorosok (Chrysomonadina)
Az aranyszínűostorosok rendszerint igen kicsinyek és némelyek igen egyszerű alkatúak. Az amoeboid-mozgás ezek között a lények között nagyon el van terjedve. Közöttük általán azok az alsóbbrendűek, amelyeknek testfelülete csupasz és annak megfelelőleg amoeboid-mozgásra képeznek. Egy vagy két ostort viselnek. Chromatophoronjaikban található könnyen alkalmasak. A magasabbrendűek azonban burkokat, tokokat színanyag sárga-, vagy barnaszínű, ritkán zöldesek. Mellső testvégen, az ostor tövéhez közel igen gyakran találkozunk szemfolttal. Táplálkozásukat illetőleg megjegyezzük azt, hogy a növényi asszimiláción kívül igen el van terjedve a formált testekkel, így baktériumokkal, piciny véglényekkel s növényi egysejtűekkel való táplálkozás; ez az életmód azonban ebben a rendben garatképződésre sohsem vezet. Egyesek azonban felhagynak a növényi életmóddal, chromatophoronjaikat teljesen elvesztik (apochromatikus alakok, mint a Monas, Anthophysa stb.), Rhizopoda-szerű lényekké lesznek. Viszont mások palmella-állapotban bizonyos algákhoz válnak teljesen hasonlókká.
A magyar édesvizekben nagyon gyakoriak a Chromulinák, melyek egy ostorral vannak ellátva és egyikük a vizek tündöklését okozza. Általán a természet háztartásában mérhetetlen fontosságúak a Coccolithophoridák. Ezek a tenger planktonvilágának a legkisebb lebegő lényei, amelyek azonban egyúttal a legnagyobb számban is találhatók a tengerben; ezek, mint tisztán a tenger sóoldataiból élő, ú. n. autotrofikus lények igen nagy szerepet játszanak a tenger őstápforrásának létrehozásában. Szénsavas mészből álló vázat képeznek, amely apró darabocskákból van összerakva. Ezek a vázak nagy tömegben való képződésük következtében már régen ismeretesek voltak a tenger fenékiszapjából, semhogy magukat az élőlényeket ismerték volna. A geológusok már a cambriumtól ismeretes mészképződményeiket coccoliteknek nevezték s csak Lohmann vizsgálatai óta tudjuk azt, hogy ezek a mészkonkréciók ostoros lényeknek vázképződményei. Coccolitophoridákat a Quarneróban is nagy bőségben lehetett találni.
A mi édesvizeinkben, különösen pediglen az alföldi vizekben is nagyon gyakoriak a páncélmohalények, vagy Dinobryonok. A egymáshoz ragasztott tölcsérekből álló, mohaszerű s a vízben szabadon úszó telepnek a képét, melynek birtokosa a mi vizeink planktonjában igen gyakori. Nevezetes képviselő még az aranyamoeba, Chrysamoeba radians Kleps.
