Keresztelő.
Keresztelő.
A zempléni magyarság általában nem szabja túlságosra a keresztelési czeremóniát. Tokaj vidékén talán az általánosnál is egyszerűbb s egy kis ozsonnafélével elintéződik a családi ünnepség. Szerencs vidékén bővebb az étel-ital s a bába díszesen öltözve járja be a falut, hogy összehívja a komákat. A nagyczigándiak már egész lagzit csapnak; de ezzel nem is szeretnek várni: nyomban a születés után következő napon van a keresztelő s templomból hazajövet, a keresztapa bibliai mondatokkal hímes, czifra versezettel hozza vissza a családi házba a kisdedet. Ez a másnapi keresztelő azonban csak kivétel, mert általában mindenütt csak akkor van az ünnep, a mikor az anya is részt vehet abban, a kiről egyébként szerető beczézgetéssel gondoskodik a komaság, bőségesen ellátva az ágyban fekvőt betegségének egész ideje alatt mindenféle jó falattal. Ennek a szokásnak komatál a neve. (Tokaj vidékén általános, Sátoraljaújhely, Biste, Hernádkak környékén szintén.) A kereszteléshez természetesen sok babonás szokás is fűződik; ezekről más helyen emlékezünk meg.
