Lobkovitz.
Lobkovitz.
Lobkovitz herczeg. Ősrégi cseh eredetű család, melynek eredeti neve Ujezd volt, s csak a XV. században vették fel a L. nevet, az ily nevű várkastély után. A XV. század folyamán a család két főágra oszlott: a Hassenstein és a Popel ágra. Lobkovitz-Popel Miklós 1459-ben bárói rangra emeltetett; utódai egész 1624-ig viselték a Popel nevet. 1624-ben a herczegi czímet nyerték s 1653 jún. 30-án – Sagan herczegség megvételével – birodalmi herczegi rangra emeltettek. A Hassenstein ág 1789-ben kihalt, a Popel ág ellenben két ágra oszlott, melyből a Bilininek 1722-ben magvaszakadt. 1807 óta a Chlumetzi ág mindkét vonala a Raudnitzi herczeg és a Lobkovitz herczeg czímet viseli. Magyarországban már a XVI. században szerzett birtokokat. Popel László, az 1582 évi összeírás szerint, Vasvármegyében Dobrát, Felső-Lendvát és Muraszombat felét bírta. Az 1659: 131 t.-cz.-kel L. Venczel sagani herczeg és törvényes leszármazói honfiusitattak. Utóda Rudolf Nándor (szül. 1840) cs. és kir. kamarás, ny. táborszernagy, a magyar főrendiház tagja, a butkai és dubravai uradalmak birtokosa. Czímer: hasított és kétszer vágott paizs, négyelt szívpaizszsal. Ebben 1. és 4. vörössel és ezüsttel vágva, a 2. és 3. ezüstben aranynyal fegyverzett koronás fekete sas, mellén ezüst holdsarlóval. A nagypaizs: 1. aranyban fekete bölényfő, orrán ezüst karikával. 2. vörösben aranyruhás, a vágási vonalból növekvő angyal, kiterjesztett szárnyakkal. 3. kékben hármas ezüsthalom fölött három (2:1) hatágu aranycsillag. 4. kékben koronás kétfarku arany-oroszlán. 5. aranyban három fekete czölöp. 6. aranyban fekete sas, mellén hegyeivel felfelé álló holdsarlóval, melybe kereszt van vésve. Négy sisak. Sisakdíszek: I. veres tegezből kiemelkedő fehér strucztoll. Takarók: vörösezüst–kékarany. II. paizsbeli bölényfő. Takarók: feketeezüst. III. három-három, vörössel és ezüsttel vágott hadi-lobogó. Takarók: vörösezüst–kékezüst. IV. egy vörös és ezüst koczkás tábla, pávafarkkal megrakva. Takarók: kékarany.
