Kossuth.
Kossuth.
Kossuth (Udvardi és Kossuti). Turócz vármegyéből származik. Első ismert őse Gáth fia Kossuth, a ki 1263-ban új adománylevelet nyert IV. Béla királytól, a Turócz folyó jobb partján elterülő földre. Udvardi II. Kossuth fia András, 1389-ben oltalomlevelet nyert udvardi birtokára és Pál 1374-ben Udvardra örökös adományt. Pál fiai közül Miklós 1408 és 1416-ban ujabb adományokat nyert Turócz és Nyitra vármegyékben. Ennek unokája Miklós 1479-ben czímeres levelet nyert Mátyás királytól. András utóda Mátyás, kinek fia András (1623) terjeszté tovább az idősebb turóczi ágat. Testvérétől Jánostól származik a nógrádi, az ifj. turóczi, tápióbicskei, sátoraljaújhelyi, sárosi és gömöri ág. András unokája Miklós, turóczi kapitány († 1661), kinek fiai közül Dániel Turóczban maradt, István (1665–96) többi közt a bodrogközi ágat alapította. Dániel (1665–71) fiai közül András (1696–1765) 533ága Turóczban maradt, testvérének Pálnak utóda László († 1839) Zemplén vármegyébe költözött és mint ügyvéd Monokon és Sátoraljaújhelyben lakott. Fia: Lajos (szül 1802 Monok, † 1894 Turin) világhirű magyar államférfiu, 1848-ban pénzügyi miniszter, majd a honvédelmi bizottmány elnöke és 1849-ben kormányzó. Czímer: kékben, hármas halmon ágaskodó fehérszínű kos, mely háromfelé ágazó zöld száru vörös rózsát tart. Sisakdísz: két fekete sasszárny között ágaskodó paizsbeli kos, a háromágú rózsával. Takarók: kékarany-vörösezüst.
