Hadik.
Hadik.
Hadik (Futaki gróf). Túrócz-megyei eredetű család. Boldizsár 1585-ben Tótprónán lakik. Fia János (szül. 1585, † 1642) superintendens. Fia I. Mihály, ennek fia II. Mihály, kinek régi nemessége 1720 november 6-án királyi kegyelemből megerősíttetett, a Nádasdy ezredben cs. kir. kapitány volt. Fia András (szül. 1710 október 16, † 1790 márczius 12) tábornagy, 1763 márczius 20-án magyar grófi, 1777-ben római szentbirodalmi grófi rangra emeltetett s a futtaki, valamint a csernoviczi uradalmakra nyert adományt. 1764-ben Erdély főhadparancsnoka, majd a főhadtanács elnöke lett. Fiai: János József helytartósági tanácsos (szül. 1755), Károly († 1800) cs. kir. altábornagy, elesett a marengoi csatában; András lovassági tábornok, ennek fia Gusztáv a szabadságharczban honvéd-tábornok. János utódai József Ádám (szül. 1784, † 1852) cs. kir. kapitány. Fia Béla (szül. 1822, † 1872) valóságos belső titkos tanácsos, kamarás, ellentengernagy. Fiai: 1. Endre (szül. 1862) a souv. máltai rend lovagja, valóságos belső titkos tanácsos és kamarás. 1887 július 17-én kelt legfelsőbb elhatározással, mint az anyai nagyatyja Szalai Barkóczy János gróf által alapított hitbizomány haszonélvezőjének, a gróf H.-Barkóczy kettős név viselése megengedtetett. 2. János Kelemen (szül. 1863) volt huszárfőhadnagy, országgyűlési képviselő. 3. Sándor (szül. 1865) országgyűlési képviselő. 4. Miksa (szül. 1868) cs. és kir. kamarás, követségi tanácsos. Béla (szül. 5311870) Zemplén vármegye főispánja (1901–1904), országgyűlési képviselő. – Károly (szül. 1801, † 1873) ágának magvaszakadt. Czímer, ősi: feketében, arany koronán, szájában levágott török főt, jobb előlábával kardot tartó, kétfarkú arany-oroszlán. Sisakdísz: paizsalak növekvően. Takarók: feketearany, vörösezüst.
