Tállya.
Tállya.
Tállya, nagyközség a Hegyalján. 625 házat számlál és 3603 magyar lakosai között a róm. kath. vallásúak vannak túlsúlyban. Saját postája van, távírója és vasúti állomása Szerencs. Nevét, mely az árpádkori oklevelekben Thollya alakban jön elő, várától vette, a mely a mai Várhegyen állott (Ó-vár) és még a mult század elején nagyarányú romjaiban látható volt. 1241-ben a tatárok ostromolták várát s ekkor Bagven volt a várispánja. 1407-ben a vár és tartozékai a Zudar családéi voltak. 1411-ben, a mikor Zsigmond király megostromoltatta és elvette, Debrew, vagyis Debrői István volt az ura. 1437-ben Pohárnok István, 1467-ben pedig Roskoványi Tamás volt a várnagya. E században az alagi Bekényieknek és Brankovics Györgynek is volt itt birtokuk. 1500-ban Szapolyay Jánosé volt a vár és az uradalom, 1528-ban a császáriak 117foglalták el, de 1536-ban Szapolyai ismét visszafoglalta. 1550-ben Izabella királyné Ferdinándnak adta át, a ki még 1541-ben Serédy Gáspárnak és Györgynek adományozta. 1560-ban, a mikor vára részben romokban hevert, Alaghy János, György és Menyhért kapnak a várra s a várbirtokra királyi adományt. 1572-ben Csigérdy Jánost iktatják be némely részeibe. 1631-ben Ferdinánd a városnak vásártartási szabadalmakat ad s a tállyai polgárokat a regéczi ütközetben tanúsított vitézségükért mindennemű adó és terhek viselése alól felmenti s Szent-Mihály napjától Szent-György napjáig terjedő bormérési szabadalmat ad nekik négy korcsmára oly hozzáadással, hogy e korcsmákat mindenkor oda helyezhetik, a hol boraik a legnagyobb kelendőségre számíthatnak. 1584-ben Mágocsy Gáspár, András és Ferencz az urai. 1591-ben Alaghy Judith, férjére Rákóczy Zsigmondra iratja. 1631-ben Tállya Pálffy István zálogbirtoka. 1633-ban Esterházy Miklós nádor foglalja el neje Dessewffy Orsolya hozománya czímén. Ez időben Tállya hajdú-városként szerepelt s a földesúri jog elismeréseül csak két hordó borral adózott. 1647-ben Rákóczy György és neje Lorántffy Zsuzsánna kap rá királyi adományt. 1670-ben a császári seregek garázdálkodtak itt és a református lelkészt is elűzték. 1674-ben Regécz várának adózott. Időközben még Lónyay Menyhért, Keczer Sándor s 1659-ben Királydaróczi Debreczeni György is szereznek némely részeket. 1683-ban Thököly hívei itt titkos gyűlést tarottak. 1684-ben a reformátusok visszafoglalják a tőlük elvett templomot. 1708-ban Rákóczy Ferencz ide hívta össze híveit gyűlésre. 1714-ben ismét visszaveszik a templomot. 1715-ben a Rákóczy-javak elkoboztatván, azokat a királyi kincstár foglalja le, de 1720-ban III. Károly herczeg Trautson Donáth Lipót Jánosnak adományozza. 1780-ban a Trautson családnak magvaszakadván, ismét a kamara birtokába került, míg 1808-ban I. Ferencz, herczeg Bretzenheim Károly Ágostonnak adományozza. Ennek testvérutódai birtokolják tovább is s most Bretzenheim herczeg unokája, báró Beust Margit, férjezett báró Maillot Györgyné a birtokosa. Az újabb korban azonban kívülök még a Keglevich, Ráday, Szirmay, Barkóczy, Andrássy, ’Sennyey, Bégányi, Lányi, Plathy, Roth, Szemere és Spillenberg családoknak is, voltak itt kisebb részeik. 1786-ban II. József császár ide németeket is telepített, kiknek az uradalom majorsági földjét adta át. A XVII. században Tállya város kőfallal volt megerősítve, melynek két főkapuja és több kisebb kapuja volt. A falakat 1763-ban megújították, de ma már nem állanak fenn s csak itt-ott láthatók a nyomai; e vár romjaiból építették annak idején a nemzeti iskolát. 1810-ben, a nagy szélviharban tűz támadt, mely 180 házzal együtt a városházát, a levéltárat s a templomokat is elhamvasztotta. 1861-ben ismét tűz volt s akkor is óriási kárt okozott. Tállya már a mult század elején fontos postaállomás volt. A hajdani Rákóczy-féle kastélyok még 118most is fennállanak. Midkettő báró Maillot György tulajdona s közülök az egyik gazdasági czélokra szolgál, a másik pedig, szép park közepén, átalakítva, a bárói család csinos és kényelmes lakóhelye. Ugyancsak báró Mailloté a régi Rákóczy-pincze, mely hajdan egyrészről a kath. templommal, másrészről a templomtól néhány száz lépésnyire álló épülettel, s onnan ismét a két Rákóczy-kastélylyal állott összeköttetésben, illetőleg számos mellékfolyosóval, alattuk terjedt el. Egész elhelyezése azt a benyomást kelti, hogy egyrészt a templom falain belül szorult lakosoknak, vagy az odébb álló épület földalatti boltozatos nagytermekben összegyülekezetteknek, másrészről pedig a kastálybelieknek szolgáljon búvó- és menedékhelyül, mert a pincze egyik földalatti tágasabb része még ma is konyha nevet visel s füstös szelelő lyukaival azt látszik bizonyítani, hogy ott hajdan tényleg hosszabb ideig tartozkodtak, míg a már említett földalatti csillagboltozatú terem hatalmas pilléreivel, egy kisebb ostromnak is ellenállhatott volna. E helyiségnek most kifelé vezető bejárata van, míg azelőtt egyenesen a pinczébe nyílott, s hogy kifelé kijárata nem volt, legjobban bizonyítja az, hogy a kifelé eső részén emelt fal újabb keletű s nem oly erős, mint a többi. Az itt leírt pinczék egy része most már beomlott és nem használtatik; de bejárásaik mind a négy említett helyen megvannak még s folyosóik az említett irányok szerint messze elnyúlnak. Báró Maillot kastélyában számos érdekes és nagybecsű régiség és festmény látható. Van itt három művészi márvány-medaillonkép valamely olasz mestertől, egy nagybecsű Mittelmann-féle kaszetta, gazdag és becses aczélmetszet-gyüjtemény, melyek közül különösen az angol, franczia és olasz származásúak tűnnek ki, több nagyértékű aquatinta, a XVII. és XVIII. századból való szekrények stb. Tállya plébániája már 1333-ban fennállott és temploma Szent László király tiszteletére épült. Az idők folyamán gyakran átalakították s aránytalanul nagyobb tornya régibb korra vall. Hajóját 1757-ben alakították át, illetőleg emelték magasabbra és hosszabbították meg. 1861-ben a templom is leégett, de Pánthy Endre cz. püspök 1882-ben ismét kijavíttatta és a tornyot megújíttatta. Figyelemre méltók a templomban a Szent Venczel oltárát díszítő kép, továbbá a Szent József álmát és a Szent Antalt ábrázoló képek. Református temploma 1754-ben épült, ág. h. evangélikus templomáról pedig azt tartják, hogy itt keresztelték meg Kossuth Lajost; azonban egy Schmidt lelkésztől való mult századbeli feljegyzés, mely az egyházi irományok között található, azt bizonyítja, hogy Kossuthot Monokon keresztelték meg, hova a lelkészt kivitték. Hajdan virágzó bodnár-czéhe is volt. A lakosok Lorántffy Zsuzsánna czímen nőegyesületet alakítottak és egy népbankot tartanak fenn. A tállyai róm. kath. temetőben nyugszik Lavotta János, a híres magyar hegedűs és zeneszerző s itt született Zempléni Árpád író és költő, a Petőfi-társaság tagja. A község határában, a tállyai váron kívül, még egy másik megerősített hely is volt, mely hajdan Mekets vár néven szerepelt s a tállyai vár valamely védműve lehetett. Sánczának nyomai még ma is láthatók.
A TÁLLYAI RÁKÓCZI-PINCZÉK HELYZETE.
– A házcsoportok helyzete, melyek alatt a hajdani Rákóczy-pinczék elvonulnak.
… A részben még meglevő, részben már beomlott földalatti pinczejáratok.
o+ Földalatti, sziklába vájt konyha.
+o Beomlott pinczenyilás.
o Mostani pinczenyilások.
1. Az a ház, mely alatt a csillagboltozatu földalatti terem van.
2. Róm. kath. templom.
3. Iskolaépület.
4. A báró Maillot-féle Rákóczy-kastély.
5. A báró Maillot-féle Rákóczy-kastély.
