Szinyér.
Szinyér.
Szinyér, magyar kisközség a Bodrogközön. 65 háza van, 335 lakossal, kiknek nagyobb része római katholikus. Postája Rad, távírója Királyhelmecz, vasúti állomása Perbenyik. A Szinyéri család ősi fészke és névadó községe. A hagyomány szerint várkastélya is volt, melynek azonban ma már nyoma sincsen. 1419-ben Cseke Györgyöt és Imreghi Andrást iktatják „Szynyr” birtokába. 1446-ban a Csebiek zálogos birtoka. 1458-ban Palóczi Lászlót s 1478-ban Czékei Jánost iktatják „Zinyir” némely részeibe, 1510-ben pedig Dobó Zsófiát, Eödönffi Pétert, Gerendi Lászlót, Bánffi Pétert és Czékei II. Jánost. Ez időben a Tárczaiak is birtokosai, kiket 1551-ben a Dobók követnek. 1598-ban Barkóczy László, Soós István és Kristóf, Vinnay Kristóf és Melith Pál, 1774-ben Tiszta János, Soós László és Szikszay Boldizsár a földesurai. Később kizárólag a Soósoké. Most Liszy Ede örököseinek és Fröhlich Ágostonnak van itt nagyobb birtokuk. Nevénél fogva említésre méltó a Törökliget dűlő.
Szalók.
A Thuránszky-féle úrilak. (Agarászatra induló úritársaság).
Szécskeresztur.
A Pethő-féle kúria. (Dr.Propper Adolfé).
Szerencs.
Részlet a czukorgyárból.
Szerencs.
A városháza.
A józsefvölgyi hutában 1841-ben öntött Hercules-szobor a szinnai parkban.
A „szinnai kő”.
Szinna.
A Rholl-féle kastély. (Benyovszky Lajosnéé.)
Takcsány.
A báró Fröhlich-féle úrilak. (Hering Gottfriedé.)
Taktaharkány.
Báró Harkányi János úrilaka Ujvilág-tanyán.
