Szerencs.
Szerencs.
Szerencs, nagyközség, a szerencsi járás székhelye, vasúti állomással, posta és távíróval, az Ondpatak mellett fekszik. Közel ezredéves multtal dicsekszik s körülötte minden század véres eseményei hagytak emléket. Alapítása a honfoglalás korába esik, noha inkább legenda magyarázza az eredetét. Béla király névtelen jegyzője már említi s azt fűzi hozzá, hogy Árpád hadai szerencsésen idáig jutván, a Takta vize mellett elterülő mezőt „Szerencsének” nevezték el. (Eredetének helyes magyarázata azonban a szláv szrencsa szóval keresi az összefüggést, mely két folyónak egymással való találkozását jelenti.) A hagyomány szerint Árpád tábort ütött e helyen s megvetvén egy jövőbeli város alapját, két vezérének Ete és Bojta kún vitézeknek adományozott hatalmas területet e földből. Hiteles okiratokban először a XIII. században találunk följegyzést Szerencsről, a melynek ekkor a Monaky család volt a földesura. 1241-ben a szent-jános-rendű keresztes lovagok (Joanniták) monostora állott ott, a hova később Rákóczy Zsigmond várat építtetett. Egyes kútfők szerint a Monaky család 1393-ban alapította a benczések apátságát; de más okiratok bizonyítják, hogy Szerencsen már sokkal korábban volt monostor, ezzel a névvel: Szt. Péter és Szt. Pál apostolok szerencsi apátsága. Ennek alapítója ismeretlen. IV. Béla király 1247-ben egyik adományozó levelében szintén említi a szerencsi apátságot. Más okirat szerint gróf Domonkosnak, a Farkas fiának, mint az apátság kegyurának megparancsolták az apátság helyreállítását. A XV. században az apátságon kívül a Dobi családot találjuk itt részbirtokban; a század végén (1490-ben) Szerencset városként (civitas) említi egy oklevél. 1507-ben az apátság kegyúri jogát Szapolyay János Szikszói Péterre ruházza. Ferdinánd király 1532-ben az apátság birtokát egy időre Bebek Ferencznek engedte át, a ki viszont 1549-ben öcscsére, Jánosra íratja. 1556-ban az ellenkirályok harczai alatt sokat szenvedett a város. Szapolyay János vezére, Némethy Ferencz kiűzte onnan az apátot s a várost elfoglalta Izabella királyné részére, a ki az apátság épületét várrá erősítette. Ezt a várat fia, János Zsigmond örökölte. De nem sokáig lehetett az ura, mert 1565-ben Ferdinánd vezére, Balassa Menyhért elfoglalta s így Szerencs királyi birtokká lett. 1583-ban ezt a várat Rudolf király 9160 forintért zálogul adta Rákóczy Zsigmond egri kapitánynak, mely összeghez Rákóczy később új kölcsönöket adva, 1603-ban valóságos ura lett. Itt választották meg erdélyi fejedelemmé Rákóczy Zsigmondot s innen indult ki a Rákóczy család tüneményes, hódító sikereinek útja. A fejedelemválasztás emlékére Bochkay István, a „szerencsi czímzetes király”, 1606-ban királyi várossá emelte Szerencset. Az itteni várban temették el Rákóczy Zsigmond fejedelmet, a mint hogy itt pihente ki a fejedelmi gondokat és töltötte életének sok kellemes napját, a melyeknek emlékét számos ereklye őrzi. 1644-ben Zsigmond utóda, Rákóczy György távol lévén, a várőrség megadta magát III. Ferdinánd ostromló csapatainak, melyek Rákóczy Zsigmond sirját felforgatták és a várat kirabolták. A mint ennek Rákóczy György hírét vette, hadaival Szerencsen termett s azt visszafoglalva, hűtlen árulóját, a vár tiszttartóját a kapura felakasztatta. A vár később, 1672-ben a királyi fiskus kezére jutott, majd ismét Thököly foglalta el 1680-ban. II. Rákóczy Ferencz volt a szerencsi vár utolsó ura, a ki 1710-ben menekülni volt kénytelen s vagyonának elkobzásakor szerencsi várát is elfoglalta a kincstár. A szerencsi uradalom fele részét a királyi kamara magának tartván meg, másik felét gróf Aspremont kapta. A királyi kamara részét III. Károly gróf Illésházy Miklósnak eladta 100,000 rénes forintért. Illésházy tulajdonából azután gróf Grassalkovics Antalnak jutott, a kitől Szirmay ezredes vette meg s az ő révén szállott át az Almásyakra. Az Aspremontnak jutott rész zálogul szintén az Almásyak kezébe került s a zálogösszeget Aspremont le nem fizetvén, ma egészen gróf Szirmay György bírja. Szerencsnek négy temploma van, melyek közül az ev. ref. a legrégibb, állítólag még 1220-ból való. Ebben a templomban van a Rákóczy Zsigmond fejedelem sirja. Szerencs határában fekszik a Fehértó, a Malom és a Vinczetanya. Vasúti állomása csomópont, melyből az út Debreczen és Ujhely felé ágazik el.
