Nátafalva.
Nátafalva.
Nátafalva, laborczmenti tót kisközség. Körjegyzőségi székhely. 195 házat és 1018, nagyobbára gör. kath. vallású lakost számlál. Saját postája és vasuti megállóhelye van, távíró-hivatala Őrmező. A vármegye egyik legősibb községe, mely 1219-ben már a váradi Regestrumban is említve van. IV. Béla 1254-ben Nata fiától, Gergelytől e falut elcseréli. 1436-ban a Nátafalussy s az ezzel rokon Nátafalusi Csontos család az ura. 1473-ban itt Mátyás király a Nátafalussyaknak vendégük volt. 1480-ban a Zbugyai családot és Ráskay Balázst iktatják némely részeibe. 1490-ben a Csontos, Harkányi és a Korcsvai családok is földesurai. 1577-ben Pozsgay Márton kap itt részeket. Az 1598-iki összeírás 12 birtokosát sorolja fel, ú. m. Sztáray Ferenczet, Daróczy Pált, Buday Gáspárt, Borbély Péter özvegyét, Farkas Andrást, Nyárády Albertet, Hartyány Jánost, Kapy Lászlót, Basó Mihály özvegyét, Bessenyey Györgyöt, Nátafalussy Benedeket és Nátafalussy Márton özvegyét. 1774-ben Szirmay Sándor, Orosz Ferencz, Dessewffy Tamás, Wiczmándy Mihály, Nátafalussy Ferencz és Albert, Mattyasovszky Margit, a Szulyovszkyak, Szkárossyak és a Benkő családok a földesurai. Most özv. Szirmay Ödönnének és dr. Ferenczy Eleknek van itt nagyobb birtokuk. Említést érdemel a Gergyesy Imre itteni sajtgyára. Róm. kath. templomának építési ideje ismeretlen. Ide tartozik Sárkány-czigánytelep és Markusháza-puszta, azelőtt Vibuhánecz, mely 1473-ban, a mikor Mátyás király a Nátafalussyaknak új adományt ad rá, már Markusfalva néven szerepel. 1480-ban Ráskay Balázst iktatják némely részeibe s ekkor Markosháza néven van említve. Egyébként sorsa összefügg Mátéfalváéval. A község határában fekvő Csudócz nevű dűlő tartja fenn a XV. században Chwdowcz alakban szereplő község nevét, mely a XV. században, a mikor Izbugyai Gál 95volt a földesura: Csontos s 1577-ben, a mikor Pozsgay Mártont iktatják részeibe: Csontosócz néven van említve. 1490-ben a Csontos család is ura volt s úgy látszik, hogy ettől vette nevét is. Nátafalva és Sztankócz között fekhetett hajdan Nyavalyád (Naualyad) község is, mely már a XIV. században szerepel, de azután nyoma vész; szintúgy nincs már semmi nyoma a Tubul nevű várnak, melyet némelyek Nátafalva környékére helyeznek.
