Erdőbénye.
Erdőbénye.
Erdőbénye, Abauj-Torna vármegye határán fekszik. Magyar kisközség. Van 486 háza és 2370 lakosa, kiknek nagyobb része róm. kath. és református vallású. Postája és távírója helyben van, de vasúti állomása Liszka-Tolcsva. Hajdan Abaujhoz tartozott és két falu volt, ú. m. Felső- és Alsó-Bénye, melyek Mező- és Egyházas-Bénye néven is szerepeltek. Legrégibb birtokosai 1404-ben a Perényiek, 1428-ban Kelecsényi István és Pallaghi János. Később a Pálócziak is felmerülnek, de ezek a maguk részét a Dobi és a Monaki családnak zálogosítják el. 1458-ban Gercselyi Balázs, Csan Márton és Pálóczi László szereznek itt részeket, 1465-ben a Gercselyieké és a Csányiaké, de ugyanakkor a Tornaiaknak és a Rozgonyiaknak is vannak itten részeik. 1468-ban „Alsó- és Felső-Bénye aliter Erdőbénye” Rozgonyi Rajnold birtoka. Néhány évvel később a Zbugyaiak merülnek fel. 1510-ben Csaloviti Horváth Péter is részbirtokosa, míglen az 1598-iki összeírásban csak Dobó Ferencz van feljegyezve. 1600-ban Kaszaházi Joó János kir. személynök birtoka, ki azt 604-ben elveszíti. Ezután a birtok a pataki uradalomhoz csatoltatott s a Lorántffyaké lett, Lorántffy Zsuzsánna révén pedig a Rákóczyaké; II. Ferencz 41a maga részét Stegnernek adta zálogba, de előzőleg Szirmay Lászlónak inscribálta, ki azonban fogságba került, a honnan a Stegner pénze segitette ki, melyért Erdőbénye továbbra is a Stegner család zálogosbirtoka maradt. Később a birtok Rákóczy Juliánnára, az ő révén az Aspremontokra s ezek után az Erdődyekre szállott. Idővel Szirmay I. Ádám lefizetvén a zálogösszeget, a birtokot elfoglalta, de csak Szirmay II. Ádám élvezhette nyugodtan kir. adomány utján. Ezt örökíti meg a következő egykorú vers is:
Szirmay Ádámra hijába ment vád ám,
Mert, mint arany, tűztől még fényesebb. Lásd ám,
Im az elsőnél több a második Ádám,
Mert a másik Ádám örökös just ád ám.
Mert, mint arany, tűztől még fényesebb. Lásd ám,
Im az elsőnél több a második Ádám,
Mert a másik Ádám örökös just ád ám.
E Szirmaynak Ödön nevű utóda kezdte építtetni 1830 körül a község közelében fekvő szép gyógyfürdőt; de tönkre jutván, a birtokot, a Rákóczy kastélylyal s a híres óriási pinczével együtt, mostoha fia, Ferenczy Elek vette meg árverésen, azután eladta báró Waldbott Frigyesnek, ki a gyógyfürdőt díszesen újraépíttette. Gyógyvizén kívül a község határa egyéb természeti kincsekben is gazdag, mert hegyeiben kalcedon, obsidián, hyalith, pleonast és gipsz is van, azonkívül pedig egy nagyobb fehér trachit-bánya. Azelőtt szabadalmas község volt, vásártartási joggal. A városházán ma is őrzik régi jegyzőkönyveit, melyek közül a legrégibb 1641-ből való. 1739-ben a pestis pusztította lakosait, kik közül 524-en haltak el. 1903 június 19.-én majdnem az egész község leégett. Dűlői közül többhöz érdekes hagyomány fűződik. Így Alsó-Bénye, mely a török világban pusztult el, ma már szintén csak dűlőnév. A Bodóka nevü dűlő 1600-ból Bodó nevezetű birtokosának az emlékét őrzi. A Hecske a várostól különálló városrész volt. Kereszt-Ónok nevű dűlőjéhez az a monda fűződik, hogy az egy Ónok nevü török vezértől nyerte nevét. A Margitasor nevű dűlőn az ottani sás között 1604-ben Sólyom Istvánnak a törökök elől menekült leánya rejtőzött hosszabb időn át. Az Ördögkősor dűlő helyén égettek meg, a hagyomány szerint, a XV. század elején egy boszorkány hírében álló asszonyt. Várhegy nevű dűlőjén földsáncz nyomai láthatók még ma is. Felemlítendő még a „Baski veszedelem” alatt ismert határvillongás, a mikor a bényeiek a szomszédos baskiakat megtámadták azért, mert a község marháit a községi legelőről Baskba hajtották és levágták. A bényeiek több baski embert – közöttük a bírót is – agyonlőttek és agyonvertek. A zendülésben részt vett 260 bényei lakos közül 215 börtönbe került. A községben róm. kath. és ev. ref. templom van. Az előbbi 1548-ban épült, de tornyát 1807-ben kapta, az utóbbit pedig 1786-ban építették. A református egyház két úrasztali kelyhet és két úrasztali tányért őriz 1607-ből. A lakosok polgári és katholikus olvasókört és hitelszövetkezetet tartanak fenn. A községhez tartozik Liget-tanya és a már említett fürdőtelep.
Erdőbénye-fürdő.
(Báró Waldbott Frigyesé.)
Erdőbénye.
A Rákóczy-féle kastély. (Báró Waldbott Frigyesé).
