Berzék.
Berzék.
Berzék, Borsod vármegye határán fekvő magyar kisközség 113 házzal és 606 lakossal, a kiknek nagyobb része római katholikus. Helység volt már az Árpád-korban s akkor Bezegu névvel említi a róla 1219-ből emlékező oklevél. 1407-ben Bezzeg néven Horváth Gáspár volt az ura. 1430-ban a Baski család, 1454-ben a Rozgonyiak és Pósaiak. Ez időben Borsod vármegyéhez tartozott. 1487-ben a Bezzegi Borsos családé, 1574-ben Szikszai Imréé, 1587-ben Király Ambrusé. Az 1598-iki összeírás alkalmával a töröknek behódolt községek között szerepel és birtokosai a király, Horváth Ambrus és Mihály, Orgoványi Péter és Hevesy János. 1732-ben a Malonyay és a Muraközy családoké. A XVIII. század végén és a mult század elején a Fáy, Sturmann, Koós, Major, Malonyay, Józsa, Muraközy, Draskóczy, Maholányi, Csanády és a Potoczky családokat uralja. Az utóbbi családnak itt két régi nemesi kuriája van, melyek közül az egyik Potoczky Dezsőé, a másik Potoczky Emmáé. Ma Potoczky Dezsőnek van itt nagyobb birtoka. Noha itt a katholikusok száma túlhaladja a reformátusokét, mindazáltal csak református temploma van, mely a XVII. század közepén épült. A faluban van posta, de távírója és a vasúti állomása Tiszalucz. Ide tartoznak Czigánytelep s a Molnár- és Potoczky-tanyák.
