Bányapatak.
Bányapatak.
Bányapatak, azelőtt Bánszka, Abauj-Torna vármegye határán fekszik s 109 háza és 550 tótajkú gör.-kath. vallású lakosa van. Postája Vehécz, távírója és vasúti állomása Varannó. Ősrégi község, mely Baniaczka névvel már a XIII. században Ratiszló orosz herczeg birtoka, 1395-ben Bányapataka néven kir. birtokként szerepel. Mátyás király alatt már bányái voltak és akkor csatolták hozzá az Újvágás nevű területet, mely Kisbányapataka néven is említtetik. 1397-ben Rozgonyi Simon volt az ara. 1438-ban már a Sóvári Soósoknak is van itt részbirtokuk. 1458-ban kapják a Czudarok és a Rozgonyiak a nótázott Sóvári Soósok részeit. Ez időben Nagy- és Kis-Bányapataka néven, úgy látszik, két község. 1585-ben, a mikor Varannó tartozéka, Drugeth János, majd Nyáry István az ura. 1598-ban Báthory István is birtokosául említtetik. 1774-ben Melczer Ferencz, Fáy Antal, Soós Imre és Pál, majd gróf Forgách, azután a mult század első felében a Bernáth, Kandó, Nemthy, Soós, Szirmay és Vladár családoké; de ma nincs nagyobb birtokosa. Határában a hegyek barnaszenet és vasérczet rejtenek, de nem aknázzák őket. Dűlőnevei közül figyelmet érdemelnek Csertlina hora, vagyis Ördöghegye, a Michnicska, vagyis Mitz báné, a Prokopova skala, vagyis Prokop sziklája. Közelében, a hegyek között, van az ú. n. Veternyik, szélbarlang, mely onnan vette nevét, hogy e barlangból folyton erős széláramlat tolul ki.
