Alsómihályi.
Alsómihályi.
Alsómihályi, azelőtt egyszerűen Mihályi. Az ú. n. Ronyvaháton fekvő kisközség, 103 házzal és 575 lakossal, kiknek nagyobb része magyar és ev. ref. vallásu. Postája, távírója és vasúti állomása Legenyemihályi. Ez a község attól a Berthold fia Mihálytól vette a nevét, ki e birtokot 1252-ben IV. Bélától kapta. 1320-ban Tholdi Bothond fia Péteré, de I. Károly 1324-ben Tholdi Istvánnak, másként Monaky Istvánnak adományozza. 1405-ben az Isépi, Cselei és a Dobi családok az urai s ekkor Kis-Mihály néven van említve. 1425-ben Beke Mártont és Ricsey Ambrust iktatják részeibe. 1435-ben a Dobi és a Monaky család birtoka. 1469-ben a birtok fele Szapolyai Imréé, de ez időtájt a Ruszkai Korniss és a Lengyel családoknak is van itt részük. 1527-ben Szapolyai János a maga részét tokaji várnagyának: Lasztóczi Boldizsárnak adományozza. Az 1598-iki összeírás szerint Monaky Péter és Vékey István, Lajos, Mihály és Ambrus a birtokosai. 1665-ben a község felét a fiúsított Monaky Anna, Andrássy Mátyásné bírja, míg a másik felét 1690-ben Barlogh István megveszi Putnoky Magdolnától. Ettől a Beőthy család birtokába kerül, de 1767-ben Nedeczky János lesz az ura. 1774-ben a Lasztóczy-féle részt is a Lasztóczy utódai birtokolják s ekkor Nedeczky János, Bekes József, Galambos István, a Nyomárkay, Kövér, Balogh, Kassay és Kovács családok az urai, ujabban pedig, a Galambos családon kívül, még a Batta s a Paizsoss családok is. Ez időszerint Girzsik Adolf özvegyének van itt nagyobb birtoka. 1663-ban a pestis, 1831-ben a kolera és az ennek nyomában keletkezett pórlázadás zavarta meg a község fejlődését, míg 1827-ben egészen porrá égett. Van itt egy régi úrilak is, melyet még a Nedeczkyek építtettek s ez most özv. Girzsik Adolfnéé. Két temploma közül a róm. kath. templom a XVII. században épült, s 1880-ban megujították. A régi református templom 1785-ben épült, de legújabban lebontották és helyébe újat építettek. A község határában kőolajfinomító gyár van.
