Chyzer Kornél dr.
Chyzer Kornél dr.
Hasonlóképp elárvult helyzetben sínylődött a közegészségügy is mindaddig, míg annak vezetése 1869-ben a Chyzer Kornél dr. megyei főorvos (most belügyminiszteri tanácsos) kezébe nem került, a ki úgyszolván semmiből teremtette meg Zemplén vármegyében a közegészségügynek hatósági, ma már mintaszerű ellátását. Mindenre telt ideje, még az Orvosgyógyszerészegylet létrehozására is (1870), pedig Chyzernek foglalkoznia kellett még az állategészségügygyel is, melyet akkor a vármegyében a legnagyobb veszedelmek egyike, a keleti marhavész kerülgetett.
A főispánnak, alispánnak és a tisztikarnak ebben az időszakban sok dolgot adott a német világból a magyar provizoriumon átörökölt hibák, mulasztások jóvátétele, sőt egynémely tekintetben az elmúlt idők eredendő bűneinek kiengesztelése. Hogy csak egy példát említsünk: még az 1855-ből származott kolera-költségek megfizetéseért nem egy községet szorongattak felülről. Vizsgálat után kisült, hogy a községek annak idején azokat a költségeket befizették a cs. kir. szolgabírósághoz, de ott hűtelen kezekre találtak. (Jk. 1870. 1098. sz.) Voltak mélyebben gyökerező sérelmek is, melyeknek szálai egész 1849-ig, az orosz hadsereg által okozott károk keletkezéseig nyúltak vissza. Az 1849. évből az orosz haderőnek kiszolgáltatott hadi ellátás czímén károsodott községek: Tiszalucz, Kak, Németi, Gesztely, Csanálos, Hoporty, Harkány, Megyasszó, Tállya, Tarczal, Tokaj, Bordogkeresztúr, Hogyka, Petrahó, Józseffalva, Újhely, Szécskeresztúr, Homonna, Csebinye, Laborcz, Sztropkó, megfelelő országos alap hiányában (Jk. 1869. 206.) kárpótolhatók nem voltak.
