1860–61.
1860–61.
1860. deczember 6-ika emlékezetes napja marad a vármegye történetének. A tizenkét évig zárva volt közgyűlési termek ajtói ismét megnyiltak a vármegye közönsége előtt. Az uj főispáni helytartó, Festetich György gróf megnyitván az űlést, csakhamar élénk eszmecsere támadt a megjelentek közt a megyei bizottmány megalakulása tekintetében. Békássy Imre, Szápáry Antal gróf és többek hozzászólása után végre megállapodtak, hogy az 1848. évi május 1-én megalakult bizottmány hivandó egybe, mely indítvány az ugyanez év deczember 14-én megtartott gyülekezetben akként módosíttatott, hogy az 1848-iki bizottmány, hiányzó tagjai számáig kiegészíttessék.
Az így megalakult bizottmány közgyűlését 1861. január 3-án tartotta meg. Gróf Festetich letevén az esküt, ősi szokás szerint, székében felemeltetett, mire a közgyűlés a tisztikar megalakításához fogott.
Alispánul báró Mesznil Viktor és szent-györgyi Horváth László, főjegyzőül Szelestey László választattak meg. Ugyancsak e közgyűlésen alakították meg az 1848. évi törvények értelmében a polgári és fenyítői törvényszéket.
A vármegye közönsége megmutatta, hogy hazafiság tekintetében nem marad méltatlan a 48-ikihez. Még február havában megalakult a honvédsegélyző egylet gróf Szápáry Géza elnöklete alatt, majd a májusi közgyűlésen lehatároztatott, hogy gróf Batthyány Lajos hazatérő özvegyét küldöttség fogja üdvözölni.
Az egybehívott uj országgyűlésre az 1861. márczius 16-iki választás alkalmával megválasztattak:
A szombathelyi kerületben: Horváth Boldizsár, mely kerületet a 48-iki országgyűlésen is képviselte, a sárváriban: Szelestey László megyei főjegyző, a kis-czelliben: Horváth Elek főbiró, a rumiban: Bezerédj László 1848-iki képviselő, a körmendiben: Ivánkovich János 48-iki kormánybiztos, a muraszombatiban: Szápáry Géza gróf, a szent-gotthárdiban: Szalay Sándor szolgabíró, a németujváriban: Cseh Sándor, a felső-eőriben: Szabó György, a kőszegiben: Hollán Ernő, Pétervárad volt műszaki parancsnoka.
