Magyar letelepülés.
Magyar letelepülés.
Mely törzsekből származó családok telepedtek le Vasvármegye területére, nem tudjuk, csak gyaníthatjuk azon nemzetségekből, melyeknek a vármegye területén levő birtokairól reánk maradt legrégibb oklevelek megemlékeznek. Ezek közül többen Szt.-István királysága idejében bevándorolt külföldi lovagoktól származnak. A Pese és a Nádasd nemzetségek a legelsők, melyekről a fenmaradó oklevelek megemlékeznek, majd a Geregen Osl, mely eredetileg sopronmegyei; a Lörente, Haraszt, Herény nemzetségek szerepelnek a tatárjárást megelőző időkben, a Buzád, Hahold, Győr, Héder, Hermann, Jaák nemzetségek pedig, a hagyományok szerint, betelepülő idegenektől származnak.
A letelepülés és térítés munkája közepett a magyarok ismételten betörtek Németország határszéli részeibe, mire III. Ottó, babenbergi Lipót határgróf segélyével, nemcsak, hogy visszafoglalta az elveszített határokat, hanem Sopron bevétele után Szombathelyt is megszerezte.
Géza fejedelem fiának még az évben Gizella bajor herczegnővel kötött házassága alkalmával, miután Ottó Henrik bajor herczeggel viszálykodásban élt, nehogy két tűz közé szoruljon, I. Istvánnak az elfoglalt határszéli részeket visszaadta, Szombathelyt pedig több más várossal Gizella herczegnőnek adta nászajándékul. A letelepülő magyarok az itt talált szláv-avar várakat közjavak gyanánt foglalták el, azokat a törzsfők által kormányozták, míg körülöttük a törzshöz tartozó családok telepedtek le; így a területi felosztás központjai természetszerüleg a várak voltak.
