Kőkorszak.
Kőkorszak.
A régibb kőkorszakbeli ember nyomait, kezdetleges fejlettségét hirdetik a bakonyvidéki (szt.-gaáli) tüzkőről lepattogtatott szilánkok, melyek sűrűen találhatók Szombathely, Kőszeg és Kis-Czell környékén; a hegyes vidéken gyakoriak a megkövesült, vésett és faragott agancsdarabok. Nagyobb változatosságot mutatnak a csiszolt kőeszközök, az ujabb kőkorszak emez alkotásai, melyek a vármegye majd minden pontján előfordulnak, jeléül annak, hogy e korbeli telepekben vármegyénk épen nem volt szegény. Leggazdagabb e korbeli leletekben a Szombathelytől északnyugoti irányba eső dombvidék, a hol, különösen Olad, Ondód és Dozmat községek határában, 157számos felfedett tüzelő pad, kő- és csonteszköz hirdeti a neolithkori életet. Szintén nagy mennyiségben találhatók ily tárgyak Kőszeg és Körmend vidékén, a Kemenesalján, Egervár és Andrásfa határában, továbbá a Ság-hegy környékén. A Ság-hegy lejtős oldalain nem egy nyoma tárul elénk a régi tanyáknak és síroknak, melyekben emberi és állati csontmaradványok, kőszerszámok, durva készítésű agyagedényekre akadhat a kutató. A védekezés szempontjából hasonlóan előnyös telepitvény övezte a Kőszeg és Rohoncz között elhúzódó hegylánczolatot és az ebből kiemelkedő magaslatot, a Szt. Vid-hegyet, melynek meredek oldalában az őskultura minden korszaka meghagyta a maga emlékét. Az egymást váltogató hulla- és urna-sírokban előforduló agyagedények sávos vagy kővonalos díszítései már fejlettebb izlésre vallanak, a sírokban és a lakhelyekül szolgált barlangszerű mélyedések, horpadások tájékán található változatos alakú és nagyságú orsógombok, a kovából és szerpentinből készül fejszék, vésők, kalapácsok, tűk, nyílhegyek és a különféle rendeltetésű csonttárgyak az ősembert foglalkozásai közepett tüntetik fel.
A kőeszközök legnagyobb részének anyaga a szerpentin, mely, valamint napjainkban, valószínűleg a régi multban is nagy mennyiségben volt található a regényes vidékű Borostyánkő bányáiban. Egy ily szerpentinfejsze 23 cm. hosszuságban és 8·5 cm. szélesség találtatott Sorok-majorban. Nem gyakori a föles mészkő hálósúly szintén ritkák az átfúrt kőkorongok, de sokkal gyakoriabbak az orsógombok, melyeknek több mint 30 válfaja ismeretes. Eredeti alak a Szombathelyt talált kanál, az agyagcsuprok egyik példánya, a fülesfazék, melynek öblös dudorodásán körbenfutó vonaldíszítések látszanak.
ŐSKORI KŐ- ÉS AGYAG-TÁRGYAK.
A szombathelyi régészeti múzeumból.
