Babonák.
376Babonák.
A babona már csak árnyaiban él. Főleg az iskolázott fiatalság hagyogatja el, de azért maradványaival elégszer találkozunk még.
A babonás hittel párosul a javasasszony kuruzsolásában való bizalom is, melyet még mindig nem irthatott ki teljesen az orvosok működése.
Hiszik sokfelé a lélek visszatérését is.
Ép így hiszik még sokfelé a boszorkányokat s mint föntebb felhoztuk, bizonyos napokon babonás cselekvésekkel igyekeznek őket távol tartani, mint Kethelyen Szt-György napkor virággal. A Kemenesalja több községében (Magyar-Gencs, Kemenes-Hőgyész, K.-Szt-Péter, Várkesző) ezen a napon tüskét tesznek az ajtóba s az ablakokba, hogy a boszorkányok be ne jöhessenek. Kis-Unyomban az istálló ablakait tüskézik be. Oloczkán a boszorkányok ellen nyirfaággal tüzdelik körül a ház környékét.
Általános a hit, hogy pénteken semmit sem szabad kezdeni, mert az szerencsétlenül fog végződni.
Holdújuláskor nem jó zsuppolni, mert bizonyosan megrothad a szalma. (Olad, Seé, Szt-Király.)
De nem jó újhold idején trágyazni sem. Épp így nem szabad holdújuláskor az aratásba fogni. (Szt-Kereszt, Szt-Király.)
A Szt-Iván éjén elégetett seprű csutkáját a káposzta közé teszik, hogy meg ne férgesedjék. (Kis-Unyom.)
Az igézés, szemmelverés tartja magát a köztudatban. Ennek különben meg van a maga valószerű alapja; csakhogy a nép valami rossz szellem tényének tartja azt, a mit ma a hipnotizmus tüneményeiből megmagyarázhatunk. A tehenek megrontását szintén többfelé tartják.
A boszorkányok és rossz szellemek hivésével függ össze az a hit is, hogy a viharokat, jégesőt egy gonosz szellem, garbonciás diák hozza, a ki a harangozótól elriad. Azért még mindig vannak falvak, a hol a felhő elé harangoznak. (Nárai.)
Rokon a boszorkányokkal a Ludvércz (lidércz) meg a tüzes ember. (Ujlak, Baltavár, Kisbér.)
Karácsonykor az országszerte ismert babonák közül többet megőriztek itt is. Czipőt dobálnak a leányok, háttal az ajtónak, fordúlva, hogy a czipő orrának állásából megjósolhassák maguknak, férjhez mennek-e még abban az évben. Midőn éjféli misére mennek, furkós botokat tesznek egy kapusarokba. Visszajövet megnézik a botokat. A kiét elvitték, az férjhez megy. (Magyar-Gencs, Várkesző.) Karácsony este kell készen lennie a Lucza-széknek is, melyen Lucza-napjától fogva minden nap készítenek valamit. Ez általánosan elterjedt szokás az egész megyében. Lucza-napján nem szabad varrni, mert különben nem tojnak a tyukok; ezen a napon eladni vagy elajándékozni sem szabad semmit, mert elviszik a háztól a szerencsét. (Ság.)
Kemenes-Szt-Péter határában van egy domb, melyet állítólag a törökök hordtak össze. Nagypénteken éjjel 12 órakor láng veti ott föl magát. A ki meglátja s hamarosan olvasót dob rá, ezüst pénz marad a láng helyén. De ha elkáromkodja magát ijedtében, akkor a pénz eltünik.
Ha a butor pattog, valaki meghal. (Ujlak.)
Ha a gazda meghal, a barmokat kifelé fordítják. (Búcsu.)
A halottakat nem szabad a határon keresztül vinni, mert elveri a jég a határt.
Tojást tyúk alá nem jó kölcsön adni, mert elviszik a szerencsét (Ság.)
Ha a lúd fölmegy a kazalra, tűz lesz. (Ság.)
A kutya vonítása tüzet jósol. (Kemenesalja.)
Ha tűz üt ki, a babonás asszony, hogy elháríthassa a saját házától a veszedelmet, ruháját felkapva, meztelenen háttal fordul a lángoknak. Viszaigyeszti (ijeszti) a tüzet. (Kis-Somlyó.)
Nyul fut át az útunkon; baj ér bennünket. (Kemenesalja.)
Ha idegennel lépnek be az istállóba, kiköpnek a tehén előtt, hogy az idegen meg ne verje szemével a tehenet. (Kis-Somlyó.)
A tehén tejét, míg el nincs szürve, nem jó kiadni a házból, mert megromlik a tehén. (Viszák.)
Kihajtás előtt tojást rak az istálló elé a pásztor, hogy a legelőn baj ne érje a jószágot. A borjut is ezért le szokás köpködni. (Kis-Unyom.)
377Ha a füle vagy foga fáj valakinek, alattomban a harang köteléből lopnak egy darabot, s azzal füstölik meg a fájós testrészt. (Kis-Somlyó.)
Kedden és pénteken nem jó szapulni, mert sok féreg lesz a háznál. (Viszák.)
Ujpénteken nem jó meszelni.
Karácsony és újév közt nem jó sem varrni sem fonni.
