Birtokváltozások a XIV. században.
548Birtokváltozások a XIV. században.
A birtokviszonyok tekintetében hasonlókép jelentékeny változásokat tapasztalhatunk.
Károly uralkodásának első éveiben a Németujváriak pusztításaitól szenvedett a vármegye. Számos, erőszakkal elfoglalt jószágot, mint a Buzád-Hahold-nemzetségtől Lyndvát, a királyi hatalom szerezte vissza. 1323-ban az e nemzetségből leszármazott alsó-lyndvai Bánffy Miklósnak a hozzátartozó Barkócz, Petrócz és Iváncz birtokokkal egyetemben. A család ekkor mindjobban lehuzódik Zalavármegyébe, hol századokon át virágzott.
A Geregen-nemzetség megszerzi Egervárát, melyre 1302-ben Venczeltől nyer adománylevelet; 1325-ben Gyeregye és Tancska birtokok ura. Az e nemzetségből leszármazott Egerváry-család fényben és vagyonban mindegyre növekszik. Már a XIV. század közepén kiváló férfiakat adott a vármegyének. Egerváry György 1349-ben Vasvármegye főispánja és I. Lajos követe. Egerváry Mihály és Benedek alispánja volt (1363). Majd 1379-ben Németujvári-Kakas Miklós fia, Henrik, ellen perelnek, ki birtokaikat elfoglalta.
SZEGEDY-ENSCH KÁROLY BÁRÓ KASTÉLYA HERMÁNBAN. Saját felvételünk.
A Németujváriak hatalomban mindinkább hanyatlanak, 1314-ben Sár birtokukat adják el Bertalan vasvári birónak, Németujvári Miklós tisztjének, a ki ez évben még Kölkedet szerzi meg a Haraszt-nemzetségtől, majd 1326-ban a Békén nevű birtokot.
A Németujvári-nemzetség a XIV. században két főágra oszlik, az egyik a Szekcsői Herczeg-család, mely egészen a XVI. század elejéig élt, a másik a Tamássi-ág, mely elszakadt Vasmegyéből.
1348-ban a nemzetség másik ágából leszármazott Héderváry-család nyert pallos-jogot birtokaira, de, úgy látszik, később vasvármegyei birtokait elvesztette, mert midőn 1437-ben a Héderváry- és a szekcsői Herczeg-családok javait összeirták, tömérdek birtokaik közt nem találunk vasmegyeit.
Hasonlóan eltünik a Haraszt-nemzetség, továbbá a Guthkeled nb. felsőlyndvai Bánffyaknak is nyoma vész. Ez utóbbiak 1323-ban még megveszik Ivánczot a Buzád-nemzetségtől, de 1347-ben már a Balogh-génuszból származott Széchy Miklóst találjuk Felső-Lendva birtokában, honnan az ág. előnevet vette.
A Nádasd-nemzetség több ágra oszlik. Ezek közül a Mákfai ág, Deregne 549és Kis-Kócs, Mihályfölde és Ivanócz birtokosa. (1314.) Ez ágból vette eredetét a nádasdi Darabos-család, melynek tagjai Nádasdon kívül Zalában is birtokosok voltak.
A Pethő-ágat, melyből a gersei Pethő-család származik, 1312-ben Szindaföld birtokában találjuk.
Ez utóbbi, a királyhoz hű család szintén ki volt téve a Németujváriak erőszakosságának. Csapó unokáját, gersei Pethő Lászlót Henrik bán megölette, testvérét pedig a gersei templomba űzve, azt reá gyujtotta. Az egész családból csupán Margit, férjezett Magyar Pálné, maradt fenn, a kinek a király 1332-ben az összes birtokokat adományozta, Magyar Pálné azonban birtokait 1360-ban az Ágoston-rendnek hagyományozta.
A Csapó másik fiától származott Pethő-család hosszú időn át virágzott, számos kiváló férfiút adván a hazának, mint azt később látni fogjuk. A tulajdonképeni Nádasdi-ágból származott Nádasdy-családot 1347-ben Petáncz birtokában találjuk, innen a család birtokai jóformán az egész vend vidékre kiterjedtek.
A HERMÁNI KASTÉLY MŰKINCSEIBŐL. Szegedy-Ensch Károly báró tulajdona. Landherr Gyula rajza.
A Káldy-család 1312-ben Sár birtokát rokonának Köcsky Sándornak engedte át. Ezen kiváló férfiú után maradt családról nem bírunk tudomással. A Káldy-család ellenben folyton gyarapodott.
1313-ban Káld és Herény, 1317-ben Gyeli (Jeli major), Kamanati (Kám?) birtokában találjuk. 1347-ben megveszik Gulácsot, 1368-ban pedig Kám és Nádszeg felett egyezkednek.
A Hermán-nemzetségből származott Polányi-család Rendek és Polyán birtokosa.
1350-ben a Pese-nemzetség kihalt. Birtokait 1374-ben gulácsi Vörös Péter és János szerezték meg.
A Jaák-nemzetség két tagja: Nagy Máron a jaáki, Chépán bán pedig a pornói apátságot alapítja 1325-ben. Az Ebed törzséből leszármazott Nitzky-családot Kovácsi (Rába-Kovácsi), Niczk, Egerszeg, (Kemény-Egerszeg) és Thazár, majd Domonya-Sebeföld birtokában találjuk.
A Sitkeyek 1327-ben Véged és 1347-ben Battyán helységre nyernek adományt, a Kemény-család Gyóró birtokában erősíttetik meg 1350-ben.
550Az Osl-nemzetségből leszármazott Ostffy-család 1346-ban osztozik Asszonyfalva (mai Ostfi-Asszonyfa) birtokában, Hőgyészt 1345-ben Lajos király adományozza Ostffy Domokos, macsói bánnak és veszprémi főispánnak. Mindszent és Nárain kivül Sopron, Valkó és Baranyamegyében voltak birtokai.
Ezen nemzetség csornai ágából származott Kanizsai István zágrábi püspök, a szalonaki vár birtokosa, melyért Lajos király 1371-ben több falut adott cserébe.
A Peduri-család a Gyöngyös mentén volt birtokos (1348).
