Rohoncz multja.
Rohoncz multja.
Rohoncz történelmi multjában a legrégibb időktől fogva az emberi 90kultura nyomaira. Gazdag bronz, vas és római korbeli leletekben. A vízvezető-csövek, melyek egykor a források vizét Savariába vezették, még a legujabb időkig megtalálhatók. Mint magyar föld először a Németujváriak alatt szerepel, kiknek Rohonczon az említett hegyi váruk volt s kik, mint az egész Dunántul korlátlan hatalmu urai, önkényük kifejtésében számos határszéli városaikra támaszkodtak.
1289-ben Albert osztrák herczeg, kinek birtokait Iván és testvérei ismételve feldúlták, a várat ostrom alá vette. Rohoncz őrsége, bízva a szerte csatangoló Iván segítségében, nyolcz napon át daczolt a legerősebb ostrommal s csak mikor látta, hogy urának segélyében nem bízhatik, adta fel szabad elvonulás feltétele mellett a várat, melynek kapitányává Albert Stubenberg Ulrikot nevezte ki.
Három évig maradt a vár német kézen, III. Endre király azt ismét visszavette és átadta a Németujváriaknak. Ezek később, Iván halála után, maguk is meghasonlottak. András, Iván unokája, Miklós nagybátyját sem kimélte, megtámadván ennek lékai és rohonczi várait, melyet Rumi Doroszló fiai sikerrel védelmeztek és ezért 1318-ban jutalomban is részesültek.
Kont Miklós nádornak egy 1328-ban kelt itéletlevele szerint Rohonczot akkor a Jaák-nemzetségbeliek, a Niczky-család ősei, bírták. A XV. század első felében a Garayaké. Garay Jób és Anna azonban 1456-ban már csak jogot formálnak e környéken fekvő birtokaikra s így nevezetesen Rohonczra is, melyet ekkor Frigyes római király tartott elfoglalva.
Még 1447-ben is Ausztriához tartozott és az 1491-ben létrejött egyezmény alapján az 1463-ki szerződés is Frigyesnek itéli oda. Osztrák kézen marad egész 1648-ig, mikor az Ausztriához csatolt magyarországi birtokokat III. Ferdinánd visszabocsátotta.
Ekkor már a Batthyányak kezén találjuk. Bethlen Gábor 1620. október havában Rohonczon találkozik Batthyány Ferenczczel, aki amannak pártjára áll. Október 8-án itt kelt a fejedelem egy okmánya, melylyel Torony helységet oltalma alá veszi. Az 1630-ban grófi rangot nyert Batthyány Ádámnak Rohonczon állandó udvari serege volt, melylyel 1686-ban Buda visszavételénél részt vett. 1689-ben itt született Batthyány Károly, Vasvármegye örökös főispánja, horvátországi bán, Bajoroszágban és Belgiumban a császári hadak fővezére, továbbá 1772-ben Batthyány József gróf, Magyarország hercegprimása és biboros.
