Körmend vára.
Körmend vára.
A körmendi vár valószínüleg a tatárjárás után épült. Az Árpádházi királyok alatt gyorsan fejlődött, mint a királyi család birtoka. A vegyes házból származó Zsigmond király 1394. év május 4-én a budai káptalan előtt bevallott okmánya alapján elcserélte Körmend várát minden hozzátartozóval Nemphti és Ujvárért, nemes Mikeh Sarolta birtokáért.
A XIV. század közepén már a körmendi vár minden hozzátartozandóval Ellerbach Bertold birtoka volt. 1496. évben ennek utóda, Ellerbach János zálogba adja Körmend várát Széchy Miklósnak és Tamásnak 22,000 frtért.
Még ugyanazon évben eladja, Erdődy (Bakócz) Tamás egri püspök birtokába jut 40,000 frtért; ez adás-vevési szerződést Ulászló az Erdődy-család javára jóváhagyta, azonban óvást emelt ellene Széchy Miklós és Tamás, kik zálogban birták már a fentnevezett várbirtokokat, de Ulászló király 1500-ban mégis megerősíté az Erdődy-családot birtokában. Erdődy Péter, hogy terjedelmes birtokait rendezhesse, ismét eladta Körmendet és várát Tarnóczy András kapitánynak, de jobbágyai ellentálltak, azért Ferdinand magyar király meginti az egri püspök által alattvalóit, hogy Tarnóczy Andrásnak, mint földesuruknak engedelmeskedjenek és a járandóságokat teljesítsék. (1551.) Ennek ellenére még is a vasvári káptalan Erdődy Annát, Péter leányát vallja Körmend, Monyorókerék és Vörösvár úrnőjének, kit a király fiusított, ámbár mindenki ellenmondott 60ennek, főleg pedig Tarnóczy András, mint a ki Körmend várát és városát vétel útján birta.
1561. évben Ferdinand király biztosítja Kerhen Borbálát, néhai Tarnóczy András özvegyét, Farkas nevű fiával együtt és Katalin nevű leányát is, ki Tarnóczy Andrástól származott, hogy még azon esetben is megadja nekik az élet s birtok kegyelmét, ha a kir. kuria ellenök a hűtlenség vétségét megállapítja is a Hashágyi-családon elkövetett sérelmek s Körmend várának erőszakos elfoglalásáért és elrendelte, hogy az egész Körmend, a várral, egyszersmind Egyház- és Hidas-Hollós neki kiadassék.
Daczára annak, hogy a király Kerhen Borbálát és gyermekeit kegyelméről biztosította és Körmend birtokában megerősítette, az akkori zavarok miatt mégis tanácsosnak tartotta Körmend várától megválni és az Erdődy-család, mint a kik már előbb is birták Körmendet és várát, 1562. évben visszaveszik Tarnóczy András özvegyétől s fiától Körmendet, a várt a toronynyal együtt 13,000 frtért.
1595. évben Erdődy Tamás horvát bán s testvére eladja örök áron Körmendet s a várt a toronynyal együtt Kanaházi Joó János septemvirnek 21,000 frtért. Sokáig ő sem birhatta, mert az Illésházy-mozgalomban részt vett. A királyi kuria 1605-ben perbe fogta és elmarasztalta. A hűtlenség vétségére fej- és jószágvesztést szabott ki büntetésül a törvény; ennek kikerülése végett felségfolyamodványt nyujtott be a királyhoz és már előlegesen, az itélet közzététele előtt, Bécsben II. Mátyás, utóbb magyar királynak, fejéért váltságdíjul összes vagyonát és jogait, nevezetesen Körmend várát s vagyonát felajánlotta; Balassa Borbála, Joó János özvegye jogosan megtarthatta s elfoglalhatta Csabragh és Zythna várát, Körmend azonban minden hozzátartozandóival a királyi fiskus kezére került.
II. Rudolf 1606. julius 6-án kelt adományozó okmánya alapján Körmend várát, a hasonnevű várossal együtt Batthyány Ferencz, m. kir. főlovászmester és Sopronvármegye főispánja, a Dunántúli hadak fővezérének kezébe adta.
Ezen időtől fogva Körmend városának története a legszorosabb összefüggésben van a Batthyány-család történetével és sorsával. Ezen főúri család legfőbb törekvése volt a város jólétét, vagyonosodását, iparát és kereskedelmét előmozdítani, e végre kieszközölték a magyar királyoktól a gyakori vásárok megtartását, a polgárok számára különböző privilegiumokat szereztek és maguk is adományoztak.
